Mindeközben rohamosan fogy az évmilliók alatt felhalmozódott kőolaj, földgáz, de még a szén is.

Most meg éppen egy élelmiszerválság kezdetén vagyunk, amit azonban egyelőre inkább spekulációs törekvések, mint valódi hiányok gerjesztenek. Ám legalább ekkora, ha lehet, még fenyegetőbb válság fenyeget a tiszta, iható víz hiánya következtében. Ezért rendkívül ígéretesek Kristine Larsonnak, a Coloradói Egyetem űrkutatási műszaki tudományok tanszéke professzorának munkatársaival együtt elért eredményei.

A globális helymeghatározó rendszer, a GPS igen hasznos segítség a navigációban, útvonalak, fontos helyek megtalálásában.

Larson professzor asszony és csapata más lehetőségeket is feltárt. A GPS rendszer műholdjai mikrohullámokat sugároznak a földre, és a visszaverődésükben változások tapasztalhatók, ha a talaj vizet (nedvességet) tartalmaz. Larsonék egy taskenti földrengésfigyelő állomás adatait használták arra, hogy összehasonlítsák az állomás érzékelőitől kapott földréteg adatait a műholdról jövő hullámok viszszaverődési adataival. Kiderült, hogy igen jó a korreláció a nedvességtartalom meghatározásában, akár még úgy is, hogy milyen változások tapasztalhatók egy kiadós eső és az azt követő kiszáradási állapotok között.

A kutatók a GPS Solutions tudományos folyóiratban publikált cikkükben kifejtik, hogy minél több nedvességet tartalmaz a talaj, annál intenzívebben veri vissza a rádióhullámokat. A változásokat nem közvetlenül mérik, hanem a lesugárzott és a visszavert hullámok interferenciája alapján mutatják ki a jel-zaj viszony változásait. Az adatokat egyébként még korrigálni kell a hullámok beesési szögével is.

Ezzel a módszerrel mintegy 40 méter átmérőjű térségeket kell átfésülni, tehát érzékelő vevők hálózatával eléggé pontosan meg lehet határozni például föld alatti víztömegeket és a talajban lévő nedvesség változásait.

Mindez segíthet a víztartalékok feltárásában és a klimatikus változások követésében is, mert a GPS-adatok alapján állandóan vizsgálni tudják a növényzet változásait, a hőmérséklet- vagy hóréteg-eloszlásokat.

Érthető módon az Európai Űrkutatási Hivatal, az ESA is nagyon érdeklődik a módszerek iránt, mert egyik jó alkalmazási lehetősége lenne az igencsak keservesen bontakozó európai közös Galileo helymeghatározó rendszer számára.