A résztvevők intenzív portugál nyelvi oktatásban részesülnek, és szakmai gyakorlatra is lehetőséget teremtenek számukra. Legalább egy évig a minimálbér (426,5 euró) kétszeresének megfelelő összeget kapják. A program végeztével vizsgát kell tenniük portugál nyelvből.

Portugália nem először tesz erőfeszítést külföldi orvosok integrálására. A Calouste Gulbenkian Alapítvány 2002-ben már indított egy hasonló programot, aminek köszönhetően több mint száz, zömében ukrán gyógyító állhatott munkába.

Mint arra szakemberek figyelmeztetnek, az elkövetkező években növekvő orvoshiány fenyeget Portugáliában. Miközben rengetegen mennek nyugdíjba, az orvosi egyetemek szigorú felvételi kvótája miatt nincs elegendő fiatal szakember. Ráadásul egyre több magánegészségügyi intézmény nyílik, amelyek elszívják a doktorok egy részét a közegészségügyből. A tízmilliós országban jelenleg 33 ezer orvost tart számon a kamara, közülük 24 ezren dolgoznak - igaz, nem feltétlenül kizárólagosan - az állami egészségügyi ellátásban. Az egyetemek évente 1200 új diplomást bocsátanak ki, pedig, mint azt az egészségügyi minisztérium is elismerte, legalább kétezerre lenne szükség. Az utóbbi egy-két évben meg is növelték az orvosi karok első évfolyamainak keretszámát. Az ország lényegében strukturális orvoshiányban szenved: míg a nagyvárosok és a fejlettebb tengerparti részek jól ellátottak, a távolabbi régiókban nincs elegendő szakember. Emellett általános hiány mutatkozik bizonyos szakterületeken, mint például a szemészeten.

Egy szürkehályog-operációra például éveket kell várni, ami arra késztette Vila Real de Santo Antóno önkormányzatának vezetőjét, hogy több, ebben a betegségben szenvedő idős embert Kubába utaztasson műtétre, fizetve minden költséget.