Nyolcezer magyar munkavállaló sorsa forog veszélyben - állatják a Németországba irányuló szolgáltatási-exportban érdekelt hazai cégek, akik azt kifogásolják, hogy az APEH a külföldi telephelyű vállalkozások esetében új értelmezést ad a járulékfizetési kötelezettségeknek.

Az adóhivatal által akár öt évre is visszamenően követelt – bírságokkal együtt gyakran – több mint százmillió forintos tb-járulékok ellehetetlenítik a cégeket, miközben lengyel, szlovák és román versenytársak ugrásra készen várják, hogy a magyarok - kormányzati „segítséggel” - átengedjék nekik a németországi piacot.

Az Építőipari Vállalkozások Országos Szövetsége (ÉVOSZ) szervezésében közel kétszáz cég csatlakozott ahhoz a Kölnben elfogadott nyilatkozathoz, amelynek aláírói a korábbi ellenőrzési gyakorlat visszaállítását, a felülvizsgálati kérelmek pozitív elbírálását kérik az APEH vezetőitől. Támogatják az ÉVOSZ kompromisszumos indítványát, amely – figyelembe véve a nemzetgazdaság nehéz költségvetési helyzetét és a vállalkozások piaci lehetőségeit is – a tartós külföldi foglalkoztatás esetén a járulékalapot a magyarországi minimálbér duplájában határozná meg.
A kölni nyilatkozatot aláíró Tukacs Béla közel negyven éve van jelen a német piacon. A budapesti vállalkozó úgy érzi, most lehúzhatja a redőnyt, s szélnek eresztheti háromszáz alkalmazottját. A korábban technológiai csőszerelést végző, újabban húsipari szakmunkásokat közvetítő Tukacs cégén, az Intersolidon ugyanis az APEH bírságokkal együtt 150 millió forint tb-járulékot akar behajtani. - Hiába kértem, hogy legalább a bírságokat engedjék el, egyelőre süket fülekre találtam – nyilatkozta lapunknak Tukacs, aki ügyében Gyurcsány Ferenc kormányfőnek is írt már.
Halmos Sándor cégétől, az Investmonttól is bírságokkal együtt 150 millió forintot kér számon az APEH, a vállalkozó szerint úgy, hogy a követelésnek nincs egyértelmű jogszabályi háttere. - Míg a 2005-ös adóévben az adóhivatal nem kifogásolta a járulékfizetési rendszert, egy évvel később teljesen más álláspontot képviselt. A béren túl is minden jövedelmet, így a költségtérítéseket is munkajövedelemnek tekinti, miközben a dolgozók Németországban már fizetnek jövedelemadót. Az APEH követeléseit nem tudom kigazdálkodni, ilyen körülmények között lehetetlenség vállalkozni – mondta lapunknak Halmos, akinek gépészeti berendezéseket szerelő, száz főt foglalkoztató cége tavaly mintegy 600-700 millió forintos forgalmat ért el.

A magyar vállalkozások németországi szolgáltatás-export értéke tavaly közel 300 millió eurót tett ki. Európa vezető gazdaságában mintegy háromszáz magyar vállalkozás folytat szolgáltatási tevékenységet. Az ÉVOSZ hangsúlyozza: a kölni nyilatkozat aláírói olyan cégek, amelyeket a múltban a magyar és a német hatóságok rendszeresen ellenőriztek, s nem találtak kifogásolnivalót működésükben. A külföldi telephellyel rendelkező cégeknél kampányszerűen elindított APEH-ellenőrzések ugyanúgy kiszorítják a német piacról a vállalkozásokat, ahogy azt a német vámhatóságok a Soko Bunda és a Soko Pannonia néven elhíresült túlkapásaikkal megpróbálták.

Berlin