Párizsban, a Clunyi Múzeumban Asterix-kiállítás nyílt, október 22-én pedig színpadra került Asterix zenei Tour de France-a: a Théâtre des Champs Elysées francia, komolyzenei alapokon nyugvó musicallel lepte meg a rajongókat. A 34. ünnepi számot, az 56 oldalas „arany albumot" többek között baszk, galíciai, katalán, finn és cseh nyelven is megjelentették. A borítóján Asterix és Obelix aranyszobra látható Töpszlixszel, Obelix apró, ám elmaradhatatlan társával. Míg Obelix lába egy döglött vadkanon nyugszik, addig Asterix egy könyvrakáson trónol. A címoldalról ránk meredő szobor 330 millió eladott képregény után méltán hirdetheti: meghódítottuk az egész világot.

Képregénytől a filmig

Az eredetileg nagy termetűre tervezett, ám végül törpeként testet öltött Asterix egy francia képregénysorozatként indult, amelyben a címszereplő, Asterix és barátai képzeletbeli ókori kalandjairól lehet olvasni, és derülni apró, emberi gyarlóságaikon. A képregény írója René Goscinny, rajzolója Albert Uderzo volt. A főhős neve a francia eredetiben: Astérix, ami az astérisque szóból származik, és csillagocskát jelent - a számítógépen is ez a szó jelöli csillagkaraktert a francia nyelvben.

Az első képregény 1959-ben jelent meg a Pilote folyóiratban, majd 1961-től önállóan, folytatásokban a mostani kötettel együtt 34 történet látott napvilágot. Goscinny 1977-es halála után Uderzo egymaga írta és rajzolta a képregényeket, a jövőben előreláthatóan Frederic és Thierry Mebarki rajzolja majd a történeteket. A meseopuszból rajzfilm, majd később három film is készült.

„Tán beteg a római farkas, kibabrál vele néhány gall talpas"

A történet i. e. 50. körül játszódik (Julius Caesar i. e. 51-re hódította meg egész Galliát), hősei egy bretagne-i gall falu habókos lakói. Itt él Asterix is. A falu a Római Birodalom területén fekszik, de rendíthetetlenül ellenáll, Julius Caesar soha nem tudta meghódítani, a falu bátor lakóit soha sem sikerült térdre kényszerítenie - nem utolsósorban Csodaturmix varázsitala miatt.

A kicsiny gall falut hősünknek nem egyszer kell megvédenie a lassú észjárású ám gőgös római légiók ellen. Asterix legjobb barátjával, Obelixszel - legtöbbször a római fenyegetettség miatt -, különféle küldetésekre indul az ókori világban, így eljutnak Indiába, Egyiptomba, Görögországba, Korzikára, sőt még Amerikába is. A küldetések során számtalan veszélyes, de még több vicces kaland esik meg velük, hogy aztán végül együtt ünnepeljék egy hatalmas lakomán Nyekergix, vagy más néven Hangjanix énekével és lantkíséretével, valamint a gall falu minden lakójával a küldetés sikerét.

A gallok a történetben persze olyanok, mint a franciák: bátrak, ragaszkodnak a szabadságukhoz, néha meggondolatlanok és veszekedősek, de nagyon szeretik a barátaikat; és persze ami csak él és mozog, ami szem-szájnak ingere, az mehet az asztalra ünnepi lakoma gyanánt.

Gall magyar módra

Magyar nyelven először 1968-ban Újvidéken (ma Novi Sad), Szerbiában a Forum Könyvkiadó gondozásában jelent meg a sorozat első darabja, amit 1987-ig további 24 füzet követett, felváltva a Lucky Luke (Talpraesett Tom) képregényekkel.
A magyarországi megjelenésre több mint tíz évet kellett várni, míg 1979. októberében feltűnt Asterix az IPM Alfa folyóiratban, ahol havi folytatásokban összesen 15 Asterix történetet közölt az újság az 1990-es megszűnéséig.

A rendszerváltás után az Egmont kiadó is belevágott az Asterix képregények kiadásába, de félbehagyta a sorozatot, akárcsak a Forum, illetve az Alfa.

Mivel az idők során több kiadó is foglalkozott Asterix képregényekkel, de mindegyik elölről kezdte a sorozatot, ezért jó néhány történet több változatban is megjelent, eltérő fordításokkal. Ugyanakkor a 2008-ig, eredetiben megjelent 33 füzet közül 7 történetet soha nem adtak ki hivatalos formában magyarul. Ám egy elhivatott rajongónak köszönhetően ezek is léteznek magyar nyelven, igaz, csak elektronikus formában.