Görögország és az euróövezet pénzügyi stabilitását egyaránt biztosítja a kedden született megállapodás a 130 milliárd eurós, újabb görög pénzügyi támogatási programról és a görög adósság könnyítéséről – hangoztatta Jean-Claude Juncker, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri tanácsának elnöke a miniszterek maratoni ülését követően.

A megállapodás korábban kiszivárgott elemeit megerősítve hozzátette: mind a magánhitelezők, mind az állami résztvevők jelentős további erőfeszítéseket tettek, hogy garantálni tudják a görög államadósság szintjének leszorítását a tagországok állam- és kormányfőinek korábbi iránymutatásaiban szereplő – a mostani kompromisszum alapján a GDP-hez viszonyított 120,5 százalékban rögzített – szintre 2020-ra.

Mindez megerősíti Görögország helyét az euróövezetben – szögezte le a luxemburgi miniszterelnök. Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse és Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója hozzátették: a megállapodás lehetővé teszi a program pontos végrehajtását és a gyakorlatba iktatás szigorú ellenőrzését is.

Az ellenőrzés egyik eleme, hogy megerősítik és folyamatossá teszik az Európai Bizottság munkacsoportjának jelenlétét Görögországban – a csoporthoz euróövezeti tagállamok szakértői is csatlakozhatnak. Egy másik elem, hogy külön számlát nyitnak az adósságszolgálatra szánt tartalék elhelyezésére, és ezen mindig legalább három hónapra előre szóló tartaléknak kell lennie.

Görögországot már a következő hónapban csőd fenyegette volna, ha most nem sikerül tető alá hozni a megállapodást. A brüsszeli találkozó után kiadott közlemény kiemelte, hogy a program sikere a teljes körű végrehajtáson múlik, beleértve a privatizációs tervek teljesítését és az elhatározott szerkezeti reformok gyakorlatba iktatását is.

 A közlemény szerint a miniszteri csoport teljes mértékben tudatában van a görög állampolgárok részéről már eddig tett áldozatvállalásnak, de azt is hangsúlyozni kívánja, hogy a görög társadalom részéről még további erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy a gazdaságot visszatereljék a fenntartható pályára.

A miniszterek üdvözölték a görög parlament minapi döntéseit a mostani megállapodáshoz szükséges lépések jóváhagyásáról, a 325 millió eurós további kiadásmegtakarítás azonosítását, valamint a koalíciós pártok vezetői által adott garanciákat a program végigvitelére.

Juncker a sajtótájékoztatón megerősítette, hogy Görögország magánhitelezői a kezükben lévő görög állampapírok nominális értékének 53,5 százalékát írják le. A mostani megállapodás szerinte megfelelő alap ahhoz, hogy elindítsák a görög államkötvények újakra cserélésének programját (PSI), amelynek keretében az adósságkönnyítés a gyakorlatban történik majd. A miniszterek azt remélik, hogy ezt a programot magas részvétel jellemzi majd – tette hozzá az Eurócsoport elnöke.

A mostani megállapodás értelmében – a görög terheket tovább könnyítendő – az új kötvények kamata 2014-ig csupán két százalék lesz, majd 2020-ig 3 százalék, és csak azt követően emelkedik 4,3 százalékra.
Evangelosz Venizelosz görög pénzügyminiszter bejelentette, hogy Athén már szerdán meg kívánja hirdetni az első kötvénycsereprogramot.

A sajtóközlemény megerősítette, hogy minden euróövezeti ország vállalta az első görög támogatási programhoz kapcsolódó hitelek kamatának csökkentését is. Az Európai Központi Bank és a nemzeti jegybankok pedig a görög kötvények után befolyó hasznot visszacsoportosítják az állami szektornak, onnan pedig Athénnak annak érdekében, hogy ily módon még inkább segítsék a görög államadósság fenntarthatóságát.
Ez a két utóbbi lépés összesen több mint 3 milliárd euróval csökkenti a finanszírozási szükségleteket a következő években.

A 130 milliárd eurósra becsült összértékű új program 2014-ig fut majd.

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter kedd hajnalban azt hangoztatta, hogy a program sikere az adósságkönnyítés sikerétől függ, illetve attól, hogy Görögország tartani tudja-e magát a vállalásokhoz.
Lukasz Papademosz görög miniszterelnök országa szempontjából történelminek nevezte a maratoni tárgyalások után született megállapodást.

Juncker a sajtótájékoztatón megerősítette azt is, hogy tárgyaltak az uniós pénzügyi stabilitási mechanizmus (ESM) támogatási plafonjának megemeléséről is. Reményét fejezte ki, hogy március eleji találkozójukon az euróövezeti tagországok állam- és kormányfői jelentős növelésről fognak megállapodni, de számszerű javaslatot nem említett. A működését nyáron megkezdő ESM kerete a jelenlegi tervek szerint 500 milliárd euró lesz, de ezt nem mindenki tartja elegendőnek.