Bajnai csomagja többet árt, mint használ
A nyilatkozat szerzőinek álláspontja szerint a GYED két évről 1 évre történő lerövidítése - eddig ismert formájában - megőrzi az eddigi rendszer nőkre nézve diszkriminatív jellegét, társadalmilag káros, növeli a nők és gyermekek elszegényedését, összességében koncepciótlan intézkedés.
Az aláírók felhívják a figyelmet arra, hogy a GYED újraszabályozását a nők és férfiak társadalmi egyenlőségének megteremtése szellemében is koherens munkaerőpiaci, szociális, pénzügy- és népesedéspolitikai stratégia alapján kell megvalósítani. A nemek egyenlőségének elősegítése ugyanis valamennyi szakpolitikában (gender mainstreaming) az Uniós tagsággal járó vállalásunk. "Egy kormányzat, amely valóban azonosul a gender mainstreaming célkitűzéseivel, már a költségvetési tervezés során figyelembe veszi a nők és férfiak eltérő társadalmi szükségleteit."
A nőszervezetek mindazonáltal leszögezik, hogy időszerűnek és szükségesnek tartják az 1967-ben bevezetett GYES, az 1981-től igényelhető GYED és az 1993-tól működő GYET komplex felülvizsgálatát és reformját. Ugyanakkor elhibázott lépésnek tartják az ellátás időtartamának csökkentését most, amikor a rendszerből kikerülőknek reményük sincs az elhelyezkedésre. Így véleményük szerint a GYED módosítása csak a teljes rendszer átalakításával elvszerű. Mint írják, a rendszer egészének megújításáról kell társadalmi vitát kezdeményezni. Az aláírók ezért olyan szempontokat vetnek fel, amelyek figyelembevétele garantálhatja, hogy a folyósítás lerövidítésével a nehéz gazdasági körülmények közepette se növekedjenek a nők társadalmi hátrányai. Álláspontjuk szerint kiindulópontnak a szülői szabadság irányelvének kell lennie. (Az Unió 96/34EK irányelve a szülői szabadság rendszerében gondolkodik, míg a magyar ellátások egy része alanyi jogú, az öregkori nyugdíj minimumához kötött, másik része táppénz alapú.)
Hiányzó gyermekintézmények, diszkriminatív munkaerőpiac
A szervezetek szerint a munkanélküliség mai tendenciái előrevetítik, hogy a kisgyermekeseket sújtó munkaerőpiaci diszkrimináció csak még jobban erősödni fog, a munkahelyre való visszatérés, illetve az újbóli elhelyezkedés esélyei pedig csökkennek. A jelenlegi visszatérést ösztönző támogatások (Start Plusz kártya, ÁFSZ programok) nem csökkentik a kisgyerekesekkel szembeni munkaerőpiaci előítéleteket. Emellett arra is figyelmeztetnek, hogy a gyermekgondozást követően visszatérők elhelyezkedési esélyeit csak tovább rontja, hogy hiányoznak az alapvető gyermekintézmények. Az intézményi kapacitás a bölcsődéskorúak 10 százaléka számára elegendő csupán, és az óvodai férőhelyek száma is messze az igények alatt marad. További problémát jelent, hogy a már meglévő gyermekintézmények nyitvatartása nem alkalmazkodik a munkahelyen töltött idő és a közlekedés időtartamához. A rugalmas munkavégzési formák csak minimálisan elterjedtek a hazai munkaerőpiacon, a részmunkaidős lehetőségek pedig amellett, hogy csak korlátozottan elérhetőek, az általuk elérhető kereslet messze nem biztosítja a megélhetést.
Gyed, mint bevételi forrás
A szervezetek érvelése szerint mivel a munka- és a gyermek-elhelyezési lehetőségek hiányosak, a GYED-en lévők jobb híján GYES-re mennek. A lakáshitellel rendelkező családok pedig a vállalható törlesztő részletek kalkulációjánál figyelembe veszik a fix bevételnek tekintett GYED-et. Ennek kiesése azonban veszélyeztetheti e családok lakhatását. Mindezek szerint a GYED lerövidítése magában hordozza annak veszélyét, hogy a kisgyermeket vállaló családok életkörülményei jelentősen romlanak, mely azon túl, hogy a családok és az össztársadalom mentálhigiénés állapotát rontja, ellentmond az alkotmány 67. §-a (1) pontjának: „A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges.”
Többet árt, mint használ
"Az intézkedés közvetett célja lehetne a nők munkába állásának ösztönzése, hiszen a hosszú gyermekgondozási szabadság tartós inaktivitáshoz vezet." - áll a nyilatkozatban. Az aláírók azonban arra figyelmeztetnek, hogy az intézkedés jelenleg ismert formája a mostani körülmények között tovább csökkentheti a gyermekvállalási kedvet, összességében pedig többet árt, mint amennyi megtakarítást eredményez. Ezért arra kérik a döntéshozókat, hogy a költségvetésből megtakarítható források meghatározásakor mérlegeljék az általuk felvetett szempontokat, s az intézkedés bevezetését halasszák el addig, amíg bizonyos előfeltételek nem teljesülnek. Ilyen például az ország egész területén, mindenki számára elérhető, jó minőségű bölcsődei és óvodai ellátás, a szülői szabadságok rendszerének újragondolása, a GYED plafonjának eltörlése, az apasági szabadság két hétre emelése, a rugalmas munkaformák terjedésének ösztönzése, valamint az Egyenlő Bánásmód törvény szigorítása.
