Amerikában és Európában, legújabban pedig Ázsiában lett meghatározó szerepe az internetes világnak a mindennapi ember életében. Néhány kattintással munkát kereshetünk, repülőjegyet foglalhatunk, vagy ha úgy tetszik, kutakodhatunk bárki és bármi után. Sokan nehezen képzelik már el életüket a háló nélkül, sokan függnek mindennapi horoszkópjuktól, levelezésüktől, virtuális közösségi helyeiktől. Az internet belépett a drogok sorába.

Az amerikaiak sorrendje: internet, tévé, szex

Az Intel amerikai cég megbízásából készített felmérés szerint az amerikaiak kétharmada úgy érzi, már nem tudna élni internet nélkül. A kábeltévéről úgy egyharmaduk mondana le, de a megkérdezettek több mint fele inkább élne kedvenc tévéműsorai nélkül, mint ne kapja meg a világháló ópiumát.

Az USÁ-ban már a szexnek is konkurenciát támaszt az internet: a nők majdnem fele, a férfiaknak pedig harmada választaná inkább, hogy két hétig szex nélkül éljen, mint sem elbírna tizennégy netmentes napot.

Az internet nélkülözhetetlenségét mutatja, hogy más szabadidős tevékenységekről simán lemondanának az internet javára: a válaszadók 82 százaléka el tudja képzelni, hogy nem jár fitneszklubba vagy vásárolgatni többé, nyolcvan százalék pedig úgy is tudna élni, hogy soha többé nem eszik étteremben. Az internetről viszont csak egyharmaduk volna képes lemondani. (A novemberben végzett online felmérésben kétezer, 18 éven felüli amerikai állampolgár vett részt.

Megszűnt az USA fölénye, a kontinensek felzárkóztak

A The New York Times még ősszel állapította meg, hogy vége az “amerikai internet” korszakának, hiszen az USA fölénye a világháló forgalmában megszűnt.  Az amerikai szakemberek által az 1970-es években létrehozott számítógépes hálózat harminc évig amerikai volt: a globalizálódó adatforgalom döntő hányada az Egyesült Államokon keresztül áramlott. Mára ez megszűnt, a súlypontok máshová helyeződtek át.
  
Az adatáramlás egyre inkább az Egyesült Államokon kívül folyik, részesedésük csak huszonöt százalék, így a világháló feletti kontroll kikerül az amerikai vállalatok kezéből. Ebben döntő szerepe volt szeptember 11-nek, mivel az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal szorosan együttműködik a telekommunikációs cégekkel, amelynek része a külföldi internetes forgalom ellenőrzése. A kanadai és az európai forgalom is elfordult az Egyesült Államoktól: sok külföldi cég tart attól, hogy adatai nincsenek biztonságban. Már Japán is egyre inkább arra törekszik, hogy Indián és Kínán keresztül irányítsa adatforgalmát.
  
Az internet-felhasználók számát tekintve Kína már lekörözte az Egyesült Államokat. Ázsia egészében 578,5 millióan interneteznek, bár a lakosságnak csak 15,3 százaléka csatlakozik a világhálóra. Észak-Amerikában 237 milliós az internetezők tábora, 71 százalékos lefedettség mellett.
  
Az internetes fölény megszűnésével az USA veszített versenyelőnyéből, miközben Indiában és Kínában olyan internetes fejlesztések történnek, amelyek valószínűleg meghatározzák majd a világháló jövőjét.

Európában tart a digitális szakadék csökkentése

A számítógép és az internet elterjedtsége az EU-ban erősen változó. Egyes tagállamokban a háztartásoknak több mint 80 százalékában van számítógép, más tagállamokban alig 20 százalékában. Bár átlagban több mint negyven százaléknál van már internet-lefedettség, ebből csak tizenöt százalék fut széles sávon. Az Európa Parlament szakbizottsága szerint "az európai politikának gondoskodnia kell arról, hogy csökkenjen a digitális szakadék a tagállamok között, különösen a város és a széles sávú kapcsolattal kevésbé ellátott vidék között".
A médianevelés terén a nyugat- és kelet-európai tantervekben még mindig nagy különbségek vannak: a régi tagállamokban a médianevelés többé-kevésbé jelen van, míg a közép- és kelet-európai tagállamokban - Szlovénia és Magyarország kivételével - egyáltalán nem része a tantervnek.

(forrás: The New York Times, MTI, hvg.hu, prim.hu)

Hálófüggő