Ahhoz, hogy valaki indulhasson az európai parlamenti választásokon, az EU valamely tagállamában állampolgársággal kell rendelkeznie. Az uniós polgárok a származási tagállamuktól eltérő EU-tagországban is elindulhatnak képviselőjelöltként. A képviselőjelöltség korhatárát tagországonként eltérő módon szabályozzák. Magyarországon a választhatóság feltétele a 18. életév betöltése.

Tilos az európai parlamenti képviselők számára, hogy egyidejűleg nemzeti parlamenti képviselőséget is vállaljanak. A szabályozás alól rövid átmeneti kivételt kapott Nagy-Britannia és Írország. További összeférhetetlenségi szabály, hogy nem lehet EP-képviselő, aki valamely tagállam kormányának, az Európai Bizottságnak, az Európai Bíróságnak, az Európai Központi Bank Igazgatótanácsának vagy egyéb uniós intézménynek a tagja. A tagállamoknak lehetőségük van tovább bővíteni az összeférhetetlenségi listát. Magyarországon például nem lehet európai parlamenti képviselő a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, vagy a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

Az EP-képviselői hely a képviselő halálával vagy lemondásával, esetleg összeférhetetlenség miatt üresedhet meg. A most záruló ciklusban például Demszky Gábor 2004 októberében összeférhetetlenség miatt lemondott mandátumáról, helyére Mohácsi Viktória került. A 2006 júliusában elhunyt Pálfi István fideszes EP-képviselő helyére De Blasio Antonio került.

Mielőtt egy képviselőt a parlament tisztségviselőjének jelölnek, vagyonnyilatkozatot kell tennie. A nyilatkozatot a nyilvánosság számára elektronikus úton is hozzáférhetővé tehetik.

A mentelmi jogot illetően az általános jogelvek érvényesülnek. Eszerint az európai parlamenti mentelmi jog nem biztosít feltétlen menedéket az igazságszolgáltatással szemben a törvényszegő képviselőknek. Ha a parlament indokoltnak tartja, kezdeményezheti a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Nem lehet hivatkozni e jogra olyan esetben, amikor valamely képviselőt bűncselekmény elkövetése közben tetten érnek.

Az EP-képviselők nem kötelezhetőek a parlamenti viták és ülések látogatására. Bizonyos juttatásoktól elesnek azonban, ha nincsenek jelen a plenáris ülések felén egy parlamenti évben, vagyis szeptembertől augusztusig.

Rendzavarás esetén az elnök megvonhatja a rendzavarótól a szót, és az ülés hátralévő részére kizárhatja az ülésteremből. Különösen súlyos rendbontás esetén az elnök 2-10 nap időtartamra elrendelheti a képviselő napidíjának megvonását.

Ha már a pénznél tartunk: eddig a képviselők nemzeti képviselőtársaikkal azonos mértékű javadalmazásban részesültek. Ezt a nemzeti kormányok, végső soron az adott tagállamok adófizetői fedezték. Az idei választásoktól azonban egységesen minden képviselő megközelítőleg 7 ezer eurót (mintegy  2 millió Ft) kap majd havonta. Ezt az összeget az uniós költségvetésből fedezik - aminek persze szintén a tagállamok befizetései adják az alapját.

A 7 ezer eurón felül az Európai Parlament képviselői számos juttatásban részesülnek. E juttatások a parlamenti feladataik teljesítése során felmerülő olyan kiadások fedezésére szolgálnak, mint a képviselői irodák igazgatási költségei, a telefon- és postaköltségek, a számítógépek karbantartásának költsége, vagy éppen az utazási költségek.

Ez utóbbi tétel sok vita tárgya, hiszen a havi négy strasbourgi ülésnap miatti ingázás jelentős költséggel jár.

Asszisztenseiket korábban maguk a képviselők fizették, és bemondásos alapon vették fel ennek térítési díját - elég nagyvonalúan megállapított keret terhére - a parlamenti kasszából. Miután azonban fény derült olyan esetekre, hogy egyes képviselők rokonokat "alkalmaztak", a parlament változtatott a szabályokon. A képviselő ugyan továbbra is szabadon dönt abban, hogy melyik asszisztensének mekkora fizetés járjon, de a visszaélések elkerülése érdekében ezt a pénzt - a képviselő rendelkezésére álló asszisztensi keret terhére - immár az EP folyósítja. Ezzel együtt az asszisztensek nyilvántartott közalkalmazottakká váltak.

Az Európai Parlament impozáns ülésterme