Az ország egyre mélyülő recesszióban van. Ezen idén már az sem segítene, ha mégis megállapodna a kormány a nemzetközi szervezetekkel. Már ha ez egyáltalán szándékában áll, hiszen a „pávatánc” idestova tíz hónapja tart. Igazából nincs másról szó, mint a tárgyalások látszatának fenntartásáról. Arról is csak azért, hogy a piacok ne idegeskedjenek. A kabinet az IMF-et kifelé nyugtatónak, befelé mumusnak használja – jelentette ki Vértes András.

Nem sok jót ígér tehát a GKI Gazdaságkutató tegnap kiadott prognózisa. A bruttó hazai termék ebben az évben 1,5 százalékkal tovább esik. Jövőre ugyan 0,8 százalékkal nő, de ez tulajdonképpen stagnálást jelent, mert kizárólag a mezőgazdaságnak lesz köszönhető, amely csupán az idei alacsony bázishoz képest tud majd javulni. A visszaesés egy részét a külföldi kereslet csökkenése okozza. De mivel a környező államok képesek a növekedésre – azaz őket nem veti vissza a külső konjunktúra –, a magyar helyzetet szerinte sokkal inkább a téves gazdaságpolitika magyarázza.

A foglalkoztatás is csak statisztikailag javul idén, a közmunkások számának bővülése miatt. A reálkereset (a közfoglalkoztatottakkal együtt) 3,5 százalékkal, a reáljövedelem 2,5 százalékkal, a fogyasztás két százalékkal csökken. A társadalmi egyenlőtlenség erősödik. A munkanélküliségi ráta idén és jövőre is 11 százalék felett alakul. Éves átlagban 5,7 százalékos lesz az áremelkedés. Ennek csaknem 40 százalékát az adóemelések magyarázzák. Jövőre 4,7 százalékos drágulással számol a GKI. A beruházások az idei visszaesés után jövőre legfeljebb stagnálnak. A 16 százalék közeli beruházási ráta – a beruházások GDP-hez viszonyított aránya – elmarad a fejlett államok 20 százalékos átlagától, ami példátlan a rendszerváltozás óta eltelt időszakban.

A GKI szerint az idei költségvetés komoly megszorításokat tartalmaz, hiszen a hivatalosan 2,5 százalékos hiányt az előző évi gyakorlattal szemben a kormány már nem a nyugdíjpénztári vagyondézsmával kívánja elérni. A gazdaságkutató prognózisa erre az évre a GDP 2,9 százalékát elérő államháztartási deficitet és a GDP 78-79 százaléka körül várható államadósságot vár.

A jövő évi költségvetés fő számait az országgyűlés elvileg már elfogadta, de a büdzsé még jelentősen módosulni fog. Ha erre nem kerülne sor, 4 százalékot meghaladó államháztartási hiány alakulna ki a tervezett 2,2 százalékkal szemben. Ez pedig az EU túlzottdeficit-eljárás folytatódását és most már tényleges szankciókat hozna magával.

A GKI előrejelzése szerint a kormány olyan mértékben módosítja a költségvetést, hogy azt az EU fogadja el 3 százalék alatti deficitet tartalmazónak. Az sem kizárt viszont, hogy a választásokhoz közeledve, a jövő év vége felé hangulatjavító intézkedések céljából végül akár valamivel feljebb engedi a deficitet.

A 2013-as költségvetés nyári tervezetéhez képest a GKI legalább 400 milliárd forint kihatású egyenlegjavító intézkedést feltételez. A megszorításokat a kormányzati kommunikáció az IMF-re keni majd. Igazán stabil helyzetet a GKI szerint csak maga az IMF-megállapodás alapozna meg. Ezt azonban továbbra is elsősorban finanszírozási nehézségek kényszeríthetnék ki. Például az, ha hirtelen romlik a fiskális és monetáris politika megítélése, vagy ha 2013 tavasza után a kormány az új jegybanki vezetéssel együttműködve túl alacsonyra engedné a devizatartalékokat.

Óvatosabban a kamatcsökkentéssel

Az infláció óvatosabb kamatpolitikát indokolna Magyarországon - vélekedtek londoni elemzők szerdai értékeléseikben. A Magyar Nemzeti Bank Monteáris Tanácsa kedden 0,25 százalékponttal csökkentette a jegybanki alapkamatot. A Commerzbank - az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató - elemzői szerint azzal kell számolni, hogy az alapkamat még az év vége előtt 6 százalékra csökken a jelenlegi 6,50 százalékról. (MTI)