Magyarország bruttó hazai terméke 2009 első negyedévében 6,7 százalékkal, a naptárhatás kiszűrésével 6,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A szezonálisan kiigazított adatok szerint a gazdasági teljesítmény az előző negyedévhez képest 2,5 százalékkal csökkent. A KSH jelentéséből kiolvasható az is, hogy az Eurostat gyorsbecslése szerint az Európai Unió gazdasága 2009 I. negyedévében 4,5 százalékkal esett vissza. Az elmúlt év negyedik negyedéve óta az EU tagállamainak többségében tovább mélyült a recesszió.

A magyar gazdaság az első negyedévben vélhetően még nem érte el mélypontját. Az MTI által megkérdezett elemzők a második negyedévre tovább romló adatokkal, az év második felében azonban már javuló kilátásokkal számolnak. Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője elmondta, hogy a lefelé módosított adatok ellenére sem okoztak meglepetést a részletek. A gazdaság minden szektorát érintette a csökkenés, amely kifejezetten markáns volt az iparban. A gazdaság zsugorodásában a legnagyobb szerepe az ipari export visszaesésének, emellett a belső fogyasztás, a beruházás és a termelés csökkenésének volt. A kevésbé rossz adatokat felmutató területek közé sorolta a szolgáltatásokat, megemlítve, hogy például a közszolgáltatás stagnálásában bázishatás is szerepet játszott. Tavaly az első negyedévben ugyanis jelentős volt a közszolgáltatások, az egészségügy teljesítmény visszaesése. A külkereskedelmi adatokat, az export és import közötti különbség növekedését azonban pozitívan értékelte Nyeste Orsolya. A nettó export többlete fékezte a visszaesést és javította a külső egyensúlyt. Hozzátette: az év egészére külkereskedelmi többlettel számol, amely hozzájárul a folyó fizetés mérleghiány nagymértékű csökkenéséhez.
Az elemző ugyan nem változtatott idei, 5,1 százalékos éves GDP csökkenési előrejelzésén, de jelentősnek mondta a lefelé mutató kockázatokat.

Németh Dávid, az ING Bank Zrt. elemzője a szintén kedden közölt áprilisi előzetes külkereskedelmi adatokkal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy immár a harmadik hónapja jelentős az export aktívum. Mint hozzátette, úgy tűnt, hogy az export visszaesése márciusban már elérte a mélypontot, az április adat azonban még annál is rosszabb lett, megközelítette a 30 százalékot. Az ipari termelési adatokból is kitűnik, hogy a gazdaság az első negyedévben még nem jutott túl a nehezén. Ezt támasztja alá az import 35 százalék feletti visszaesése is, amiben a válság okozta beruházás, fogyasztás és termelés szűkülésen túl az energiahordozók árának csökkenése is szerepet játszott. Míg a gazdasági válság miatti okok hosszabb távon fennmaradnak, az energiahordozók áremelkedése miatt az elemző a következő időszakban már nem számít ilyen mértékű külkereskedelmi többletre.

A GDP adatokról Németh Dávid azt mondta: beigazolódott, hogy egyetlen ágazat sem tudott növekedni az első negyedévben. Egyedül a közszolgáltatások stagnáltak, mivel a versenyszektorban az államinál sokkal erőteljesebb volt a termelés csökkenése és nagyobb arányú a létszámleépítés is. Az elemző felhívta a figyelmet a készletek "brutális" mértékű csökkenésére, mert e nélkül a visszaesés csak 2-3 százalék között lett volna. Úgy vélte, hogy a készletcsökkenés még a második negyedévben is folytatódik, és tovább szűkül a belső fogyasztás is, a növekvő munkanélküliség és az áfa emelése miatt. A helyzetet azonban a külső környezet javulása, illetve romlásának lassulása javítja, így főleg az utolsó negyedévbe már egyszámjegyű lehet az export visszaesése. Az elemző szerint a GDP csökkenése a harmadik és negyedik negyedévben lassul majd, az utolsó három hónapban 4 százalék lehet, az év egészében pedig várhatóan 6 százalékos lesz.

A GDP adatokból egyébként kiderül, hogy az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar és építőipar) hozzáadott értéke 14,6 százalékkal csökkent. Ezen belül a mezőgazdaság teljesítménye 9,8 százalékkal, az ipar hozzáadott értéke pedig 17,6 százalékkal csökkent, elsősorban az exportorientált feldolgozóiparban bekövetkező 20,5 százalékos visszaesés következtében. Az építőipar hozzáadott értéke, kisebb mértékű, 4,2 százalékos csökkenést mutat alapvetően az egyéb építmények építésének termelésbővülése miatt, mely az előző évi alacsony bázis mellett a metróépítésnek és az útépítési munkáknak köszönhető.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke a nemzetgazdaság átlagnál kisebb mértékben (-3,2 százalék) esett vissza. A szolgáltatások közül jelentős teljesítménycsökkenés mutatkozott a kereskedelem, szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás (-7,2 százalék) területén, összhangban a háztartások fogyasztási kiadásainak visszaesésével.

A szállítás, raktározás, posta és távközlés együttes hozzáadott értéke 3,8 százalékkal csökkent, ami elsősorban a szállítási teljesítmények visszaesésének következménye. A pénzügy, ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások területén 3,2 százalékos visszaesés mutatkozott. A közigazgatás, oktatás, egészségügy hozzáadott értéke változatlan maradt. Az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás teljesítménye 2,5 százalékkal mérséklődött.

A GDP felhasználási oldalán a háztartások végső fogyasztása 5,9 százalékkal csökkent 2009 első negyedévében, a háztartások fogyasztási kiadása jelentősebb, 7,3 százalékos csökkenésének következtében.

A bruttó-állóeszköz felhalmozás 6,9 százalékkal esett vissza, főként az ágazatok túlnyomó többségénél megfigyelhető beruházás-csökkenés miatt. A nagy súlyú ágazatok közül a feldolgozóipar és a szállítás, raktározás ágazatban nagy mértékű visszaesés figyelhető meg, ugyanakkor az ingatlanügyletek esetében enyhe növekedés tapasztalható.

Folytatódott a nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmának erőteljes visszaesése. Az export 18,6 százalékkal, míg az import ennél nagyobb mértékben, 22,0 százalékkal csökkent. Ezzel szemben a szolgáltatások exportja 1,5 százalékkal nőtt, miközben importja 2,4 százalékkal mérséklődött, elsősorban az idegenforgalom mindkét irányban mért növekedésének hatására. A fenti folyamatok eredményeként a nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmának pozitív egyenlege kiugróan magas, folyó áron számítva 269 milliárd forint volt.

A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2009 első negyedévében a gazdasági teljesítmény az előző negyedévhez képest 2,5 százalékkal csökkent. Ebből a mezőgazdaság 17,5 százalékos, az ipar 9,2 százalékos, az építőipar pedig 7,5 százalékos csökkenést mutatott. A szolgáltatások összességében 1,2 százalékkal estek vissza.