Fizettek, mint a katonatiszt
A katonai ügyészség szerint a vádlottak a Honvédelmi Minisztériumban dolgozva pénzt követeltek és kaptak a tárcának beszállító vagy szolgáltatást végző polgári cégek vezetőitől. Utóbbiak azért fizettek, hogy elnyerjék, vagy megtartsák a HM-től kapott megrendeléseiket. Az ügyész két és fél órán át olvasta, hogy 2002 és 2010 között a vádlottak hány alkalommal jutottak ily módon pénzhez. A nyomozati anyag szerint pénzt kaptak például a HM üdülőket üzemeltető és felújító, a reprezentációs ajándéktárgyakat beszállító, a számítástechnikai szolgáltatást végző, a karbantartó, a takarító és a hólapátoló vállalkozásoktól egyaránt. Előfordult, hogy egy cég főnöke 2005-ben még havi 100 ezer forintot fizetett egy munka elnyeréséért, három évvel később viszont már 900 ezret kellett minden hónapban kiszámolnia a szerződés megtartásáért. A vádirat adatai alapján nyolc év alatt összesen több mint 200 millió forintot vágott zsebre a 17 vádlott.
A nyomozás még 2010 elején, az MSZP kormány idején indult. Az egyik vádlott, Fapál László - aki 2004 és 2006 között a HM államtitkára volt - úgy látja, hogy ő politikai okokból lett gyanúsított, immár az Orbán-éra alatt. Fapálra az egyik tábornok – még gyanúsítottként - tett terhelő vallomást, azt állítva, hogy az államtitkár is pénzt követelt a vesztegetési bevételből, majd amikor kapott is 12 milliót, akkor annak harmadát (egy viszkis-dobozba rejtve) elvitte Juhász Ferenc akkori minszternek. Fapál – a blogjában – többször is hazugságnak minősítette ezt a történetet, s szerinte a nyomozóhatóság azt várta tőle, hogy Juhászra terhelő vallomást téve mentse a bőrét. Ezt azonban nem tette meg, így gyanúsított, majd vádlott lett. A 49 éves, jogász végzettségű ex-államtitkár – aki a tárgyaláson vállalta nevét és arcát - biztos abban, hogy a bíróságon tisztázza magát.
Noha a hétfőn felolvasott vádiratban is szerepel az a történet, ami szerint Fapál László pénzt vitt Juhász Ferencnek, ennek ellenére az ügyészség nem látta megalapozottnak a volt miniszter megvádolhatóságát. A másik érdekesség, hogy a HM-ben dolgozó tiszteknek – gyakran tízmilliós - vesztegetési pénzt fizető cégvezetők egyike sem lett vádlott, ami arra utal, hogy ők vádalkut kötöttek az ügyészséggel. Hogy őket miért csak tanúként idézik be a bíróságra, arra a kérdésre az ügyészség nem, kívánt válaszolni.
A hétfőn kezdett ügy tárgyalása – várhatóan – hónapokig eltart. Az ügyészség a 17 vádlott többségét üzletszerű, bűnszervezetben elkövetett vesztegetéssel vádolja, s már most tudható, hogy a tárgyalás végén tisztek többségére fegyház-büntetést kér majd a vádhatóság.