Észak-Írországban a vándorokat, itthon a romákat nem kedvelik
A helyi Esélyegyenlőségi Bizottság kutatása szerint komoly támogatottságot élvez az észak-írek körében a kisebbségek és hátrányos helyzetűek esélyeinek javítására irányuló intézkedések. A megkérdezetteknek 92 százaléka állítja: szükség van ilyen jogszabályok bevezetésére, de a maga részéről nem szeretne közelebbi kapcsolatba kerülni az érintettekkel.
A vándor közösségek az első számú ellenségek
A helyiek a legnagyobb előítélettel a vándor közösségek tagjaival szemben viseltetnek. A válaszadók több mint fele nem örülne, ha közvetlen szomszédja vándor, vagyis a legnagyobb ír etnikai kisebbség tagja lenne. Minden tizedik válaszadó nem örülne, ha homoszexuális vagy bevándorló munkás költözne a szomszédjába. Tizenhat százalékuknak nem tetszene, ha mentális problémával küzdő szomszéd mellett kellene élnie, hat százalékukat pedig a vallási különbségek is zavarnák.
Az adatok jelentős növekedést mutatnak egy 2005-ös felméréshez képest. Akkor a megkérdezettek valamivel több, mint harmada (38 százaléka) fejezte ki ellenérzéseit a vándor közösségek tagjaival szemben, most viszont a válaszadók több mint fele nem szeretne rokonsági kapcsolatba kerülni vándor személlyel. Ugyanez a helyzet a melegek megítélésével: néhány éve a válaszadók 14 százaléka ismerte el, hogy nem méltányolná, ha meleg, leszbikus vagy biszexuális személy lenne a munkatársa, míg 2009-ben a megkérdezettek 23 százaléka mondta ugyanezt. A felekezethez tartozás vonatkozásában a kutatás nem mutatott ki változást, ami a kutatók szerint azt jelenti, hogy továbbra is tartja magát az a kisebbség, akik előítélettel viseltetnek a más vallási meggyőződést vallókkal szemben.
A magyarok előítélete masszív
A magyarok az országban élő kisebbségek közül leginkább a romákkal szemben előítéletesek, de velük szemben a lakosság rendkívül nagy aránya táplál ellenérzéseket. A Progresszív Intézet januárban publikált közvélemény-kutatása szerint tízből nyolc magyar előítéletes a cigányokkal szemben, és ugyanilyen arányban érzi úgy, hogy teljes mértékben asszimilálni kellene ezt a kisebbséget.
A kutatás szerint az iskolázottsággal párhuzamosan csökken a romákkal szembeni előítélet, de még a diplomások körében is rendkívül magas: 70 százalék feletti a romákról negatívan vélekedők aránya. Van különbség, de nem jelentős a különböző pártpreferenciát vallók előítéletessége között. A magukat jobboldali szavazónak vallók 85, a középen állók 83, míg a baloldali voksolok 79 százaléka táplál ellenérzéseket a romákkal szemben. A 16 százaléknyi nem cigányellenes megkérdezett fele liberális szavazónak tekintik magát. Főváros-vidék tekintetében is kimutatható különbség: a budapestiek kisebb arányban, 74 százalékban előítéletesek a romákkal szemben, míg ez a vidéki városokban vagy falun élők 82-83 százalékára jellemző.
(forrás: ELTE TÁTK Hírlevél)
