A kutatási eredmények és a tapasztalatok is azt mutatják, hogy a társadalmi kapcsolatok fenntartása segít a demenciával küzdő idősek számára a jól működő agyi funkciók hosszabb távú megőrzésében. "Miért kellene kizárni az idős embereket a jövő elsőszámú kommunikációs platformjának számító közösségi médiából" - hangsúlyozta Tona Oderud, a Sintef nevű független kutatási szervezet munkatársa, aki szerint manapság sajnos gyakran épp ez történik.
    
"A felhasználói felületek sokak számára túlságosan bonyolultak" - idézte a szakembert a ScienceDaily ismeretterjesztő hírportál. Oderud egy több tudományág képviselőiből álló kutatócsoporttal dolgozik olyan internet-alapú kommunikációs alkalmazás kifejlesztésén, amely elég egyszerű ahhoz, hogy az időskori elbutulástól szenvedők is könnyen boldoguljanak vele.
    
A fejlesztés célja, hogy egyszerűbb és biztonságosabb mindennapi életet biztosítson az otthonokban élő idősek és szenilitással küzdő emberek, valamint a hozzátartozóik és a gondozóik számára. A rendszernek emellett fokozottan kell ügyelnie a személyi adatok védelmére.
    
A kutatók szerint a közösségi média fontos szerepet játszhat a társadalomban egyre nagyobb számban élő idősek életminőségének javításában, valamint a terapeuták és a gondozók tehermentesítésében. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a külvilággal való kapcsolattartás jótékony hatással van a memóriavesztéssel, nyelvi és mentális problémákkal együtt járó demenciával küzdő idősekre.
    
"Már elvégeztünk néhány gyakorlati tesztet más internet-alapú rendszerek, például olyan digitális naplók és emlékkönyvek segítségével, amelyek személyes képeket, újságkivágásokat és interneten talált információkat tartalmaztak" - mondta a szakember. Hozzátette: "Mindkettő nagyban hozzájárult a rokonokkal és az otthonok alkalmazottaival folytatott nem hivatalos, ám rendkívül fejlett és értékes kommunikációhoz".
    
A vizsgálatok azt is bebizonyították, hogy az idősek egyszerű, de állandó kapcsolattartása a rokonokkal és az otthonok dolgozóival javította mindenki biztonságérzetét. Emellett pedig csökkentette azt az időt, amelyet a gondozóknak az aggódó hozzátartozók felkeresésével kell tölteniük. A pozitív tapasztalatok hatására a szakemberek tovább fejlesztik a rendszert a páciensek fokozottabb és hatékonyabb kommunikációjának elérése érdekében. A rendszer prototípusát jelenleg a dél-norvégiai Drammen városában tesztelik.