A Contergan bébik az idő múlásával már elvesztették szüleiket, többségük képtelen az önálló életre, állandó ápolásra és ellátásra szorulnak. Gondot okoz számukra a toalettre való eljutás, a szükségletek higiénikus elvégzése, az étkezés vagy a közlekedés. A számukra megítélt támogatás összege mára elvesztette piaci értékét, (kb. 12 és 540 euró közötti, egyénenként változó összegekről van szó) s ez vajmi kevés a németországi hétköznapi élet finanszírozásához.

Néhányan közülük mégis kitörtek a fogyatékos lét korlátai közül, ahogy Niko von Glasow filmrendező is. A szerencsés családi hátteret magának mondható Glasow 1960-ban született rövid, deformált karokkal, mert édesanyja ugyancsak gyanútlanul Contergant szedett terhessége idején. Tanulmányait New Yorkban és Berlinben folytatta, olyan mester irányítása mellett mint a világszerte híres Fassbinder.

Glasow ötlete, hogy hiteles erővel ábrázolja a családok, az áldozatok hatalmas élni akarását, hogy vallomások hitelességével döbbentse rá a világot a tönkretett életeket okozó bűnösök kilétére, nos nem áll minden filmes előzmény nélkül. Tavaly ősszel az ARD Televízió mutatta be a elsőként az igazi Contergan sztorit feldolgozó dokumentum krimit, "Csak egy tabletta" címmel.

Talán a Contergant övező sok elhallgatás, a legmagasabb német politikai körökbe vezető szálak elfedése, "titkok", furcsa fenyegetések körébe beleillik az a tény, is hogy ezt a filmet elkészülte után közel egy éven át nem engedték azonnal bemutatni holmi jogi kifogásokra hivatkozva. Ám végül is győzedelmeskedtek az alkotók, és egy alkotmánybíróságon kiküzdött végzést lobogtatva sikerült elérniük a "Csak egy tabletta" műsorra tűzését.

Glasow azonban ezúttal túl ment az egyszerű megrázkódtatás filmes eszközein, s különös alkotói ötlettel állt elő. Tizenegy sorstársát kérte fel, hogy mezítelenül közreműködjenek művében, amely egy bizarr aktnaptár fotózását állítja története középpontjában. A szereplők természetesen mind súlyos "conterganos" fogyatékossággal születettek, megnyomorított testüket feltárva szembesítik a nézőt a thalidomid következményeivel.

A film, amely a "Senki sem tökéletes" címet kapta, megismertet a legkülönfélébb foglalkozású fogyatékossággal élő ember mindennapjaival,a használati tárgyakkal való szakadatlan harccal, de szó esik a kényes témákról is például a párkapcsolatokról, a szexuális életről, s a családalapításról is. A humor és dráma eszközeit felváltva kezelő alkotást, amely megszégyenítő őszinteséggel beszél a szülők meghasonulásáról is - mások elől gyakorta rejtegették, leplekbe burkolták végtaghiányos gyermekeiket -, épp alkalmas időpontban vetítették. A német közönség ugyanis a pekingi Paralimpia küzdelmeivel egy időben láthatta az alkotást.

Contergan