Jóás király táblája

Csak nemrégiben kavarta fel a kedélyeket egy kőláda, az úgynevezett Jakab-osszárium, amelyről egyesek azt állítják, hogy Jézus testvérének a halotti ládája, s szinte lehetetlen eldönteni, hogy valódi-e vagy hamisítvány, máris itt az újabb szenzáció: előkerült egy picike kőtábla, amelyen szinte szó szerint egy bibliai szövegrészlet olvasható. Csakhogy a kőtábla állítólag a Kr. e. IX. században, Jóás király uralma alatt készült, vagyis több száz évvel a Biblia előtt.

Az ókori héber nyelvű szöveget egy 30x61x8 centiméteres homokkőtáblára vésték tíz vagy tizenöt sorban régi föníciai írással. A felirat Júdea királya, Jóás nevében rendeli el az Első Templom (a jeruzsálemi Salamon temploma) helyreállítását egy akkori pusztítás után. Jóás felszólítja a papokat, hogy gyűjtsenek pénzt, és a "szent pénzt fordítsák kő, fa, réz és munkások vásárlására, hogy felújítsák a Templomot. Ha a munkát elvégzik, az Úr áldása óvja majd a népet".

Minthogy a most megtalált szöveg kísértetiesen hasonlít az Ótestamentum Királyok második könyvének 12. fejezetében foglaltakhoz, ([a papok által összegyűjtött pénzt] "a munkavezetőknek adták oda, hogy javítsák ki abból az ÚR házát"), ha eredetisége bebizonyosodna, egyedülálló tárgyi bizonyítéka lenne annak, hogy a Bibliában foglaltak valós eseményeken alapulnak.

Noha az izraeli Földrajzi Intézet szakemberei Dr. Shimon Ilani vezetésével a tábla megvizsgálása után határozottan állítják, hogy a lelet valódi, túl sok a kérdőjel a kődarab körül. A szakértők a tábla anyagának mélyebb rétegeiben aranypöttyöket és égés nyomait fedezték fel. Mind a kettő - szerintük - vagy háromszáz évvel a tábla elkészülte után került a kőlapra akkor, amikor a babiloniak Kr. e. 586-ban lerombolták a templomot. A tűzvészben a templomban lévő aranytárgyak megolvadhattak, s ekkor hagyhattak nyomot a kövön.

Az egyértelmű bizonyítást - akárcsak a Jakab-osszárium esetében - megint csak az hátráltatja leginkább, hogy ismeretlen a lelet régészeti környezete és előkerülésének története. Erről egyébként számos verzió kering. A legismertebb szerint évekkel ezelőtt találta egy palesztin férfi Jeruzsálem két legnagyobb mecsete egyikének, a Haram as-Sharifnak a felújítása során, vagyis a palesztinok ellenőrizte területen, de nem merte megmutatni senkinek, mert féltette az életét. Ha ugyanis a tábla eredeti lenne, azt bizonyítaná, hogy a palesztinok ellenőrizte területen is állt zsidó szentély, vagyis Izraelnek jogalapja lenne arra, hogy magának követelje azt a területet is. Állítólag tehát a férfi titokban eladta egy gyűjtőnek a táblát, aki ragaszkodik nevének elhallgatásához. A gyűjtő adta most át a tárgyat a szakértőknek, így került az az izraeli Földrajzi Intézetbe.

Nadav Neeman, a Tel-Aviv Egyetem történészprofesszora évek óta tanulmányozza a bibliai Királyok második könyvét. Véleménye szerint - és ezt egyre több bibliakutató is osztja - a Királyok második könyvében leírtak valóban megtörténtek, de jóval azelőtt, hogy a Bibliában megörökítették volna őket. Neeman véleményét a Királyok könyvének két szövegrészével támasztotta alá: az egyik éppen Jóás király utasítása volt a templom kijavítására (12. fejezet), a másik pedig Áház király utasítása, hogy építsenek neki pontosan olyan oltárt, amilyen Damaszkuszban van.

A professzor úgy véli, hogy a Királyok második könyvének szerzője két szövegemlékre támaszkodva írta meg sorait: az egyiket Jóás király, a másikat Áház király írta. Szerinte vagy csodálatos szerencséje volt a tábla előkerülésével vagy valaki olvasta a cikkét és az alapján készített egy hamisítványt. Ha a közeljövőben egy Áház-felirat is előkerülne, biztosan tudnám, hogy az egész csalás" - mondta Neeman. Most még csak gyanakszom - fűzte hozzá. Van azonban erre más oka is: szerinte "a felirat stílusa nem hasonlít semmilyen más, a Közel-Keletről előkerült királyi szöveghez sem. Ha valamely király valami maradandót alkotott, mindig saját magát és a saját szerepét hangsúlyozta, nem engedte át a dicsőséget másnak. Elképzelhető, hogy Júdea királyai más stílusban fogalmaztak, mint a Közel-Kelet korabeli nem zsidó királyai". Neeman szerint ezt egyetlen módon lehetne bizonyítani. Ha előkerülne más júdeai királyfelirat is, s összehasonlító elemzést lehetne végezni. E nélkül nem lehet megválaszolni a kérdést, hogy hamisítvány-e a tábla.

A tábla anyagát már megvizsgálták szénizotópos eljárással, amely az első vizsgálatok után igazolta azt, hogy a kődarab mintegy 3000 éves. Mindenesetre a szöveget ettől még véshették bele a közelmúltban, s hogy valójában hol találták meg, az talán sohasem derül ki.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.