Ki ne emlékezne Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényére? A történetre a grundról, ahol a Pál utcai gyerekhad labdázott délutánonként, és a Füvészkertről, ahol a "vörösingesek" tanyáztak esténként, amikor már bezárták a kertet.

A Pál utcai grundot már Molnár Ferenc ifjúkorában beépítették, de a Füvészkert megvan ma is, ha nem is eredeti állapotában. Sokan épp a könyvnek köszönhetően találtak rá a botanikus kertre a Józsefváros peremén, az Illés utcában. A kert nyelvújítás korából származó elnevezése, a Füvészkert, is a regény nyomán terjedt el, és maradt fenn máig.

A kastély a biztos tájékozódási pont, a park központja immár kétszáz éve. Vadászkastélynak épült 1802-ben, Pollack Mihály tervei szerint, klasszicista stílusban. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez tartozó kertet eredetileg is egyetemi célra vásárolták meg, József nádor javaslatára. A Festetics család 10 hektáros parkja a kastéllyal együtt így lett közkinccsé 1849 óta. Ékessége, a pálmaház 1864-65-ben épült fel, a "Victoria-ház", az amazonasi tündérrózsa otthona, 1893-ban.

A Pál utcai fiúk a történet idején, 1899-ben, még műromok között bujkálhattak, és szegény Nemecsek Ernőt az itt lévő tó vizében fürdették meg. Ott, ahol sziget is volt és híd, és csónak, melyen menekülni lehetett.

A tó és a sziget helyén most az Urológiai Klinika épülete áll, a kert egyharmadára zsugorodott, körülnőtte a város. A Fűvészkert igazgatója, Isépy István egyetemi docens, régi térképet mutat: "Itt valamikor őstermészet volt. A belsővárosba kerültünk, jóllehet, meg sem mozdultunk. A kertbe nem az Illés utcából, hanem egyenesen az Üllői útról lehetett bejutni, ott van most a Klinikák metrómegállója."

A Füvészkert vezetője azt mondja, a botanikus kertnek mint "élő múzeumnak" az egyetemi oktatómunka mellett, feladata a pusztulás szélén álló fajok megmentése, mesterséges elszaporítása és visszatelepítése eredeti termőhelyére. Most kilencven veszélyeztetett, szigorúan védett hazai növényfaj megmentésén fáradoznak, köztük van például a tőzegeper, a budai nyúlfarkfű, a magyar kikerics, a lisztes kankalin.

Az arborétum, azaz "élőfa-gyűjtemény" különleges fái közül is kitűnik a lombhullató kínai mamutfenyő, az iráni varázsfa, az észak-amerikai mocsári tölgy. Örökzöld cédrusok, ciprusok, tuják között haladva megyek "pálmaház iránt". Út közben szobrok, hósipkában, felismerhetetlenül.

A mai látogatónak éppolyan élmény a pálmaház, mint Molnár kis hőseinek. Ők az elbeszélő szerint így látták a titokzatos világot: "Véges-végig nagy levelű, kövér törzsű fák állottak nagy zöld dézsákban. Hosszú ládákban a páfrány és mimóza tenyészett. A középső rész nagy kupolája alatt pedig legyezőlevelű pálmák meredtek fölfelé, s délszaki növényekből valóságos kis erdő állott itt. Csupa erős, fojtó illatú növény, amely fűszeres szaggal tölti meg a levegőt."

A hidegben jólesik a pálmaház párás melege. Közepén, a kupola alatt egy királypálma, mely az igazgató szerint még húszéves sincs, de hamarosan kinövi 22 méter magas, "szűk" lakhelyét. Délkelet-Ázsia trópusairól származik a kenciapálma, a kínai legyezőpálma és a halfarokpálma, mely haluszonyra hasonlító leveleiről kapta a nevét.

A második világháborúban elpusztultak az üvegházi növények, és csak az ötvenes években tért magához a kert és a pálmaház. Később a pálmaházat is felújították és a nyolcvanas években a régi, elöregedett üvegházak helyén újak épültek. A "bemutatóházban" a kontyvirágfélék gyűjteményét csodálhatjuk meg, valamint az ananászféléket, a trópusi páfrányokat.

Külön házban "laknak" az orchideák, melyekből a tudomány csaknem 22 ezer fajt ismer. Itt, az üvegházban "a növényvilág szépségkirálynője" családjának 250 faját és kertészeti hibridjét nézheti meg a látogató.

Régebben csak virágboltban láttam orchideát. Dobozba volt zárva, szára kis csőben végződött. Úgy festett, mint egy gombostűre tűzött bogár. Színtelen, vastag szirmaival mintha azt akarta volna tudtomra adni, hogy viaszból van, csak élő virágnak álcázza magát. Most végre megismerkedtem az igazival. Nem tudom lepkeorchideát, Vénusz-papucs-orchideát, csónakorchideát tisztelhetek-e benne, de gyönyörű a súlyos, lilás fürtjeivel. Arra gondolok, már csak ezért is megérte a Pál utcai fiúk nyomában járni. Pedig a kaktuszokat meg sem néztem.

A Fűvészkert címe: Budapest VIII., Illés u. 25. Telefon: (36-1) 314-0535, 210-1074. Fax: (36-1) 314-0535

A 3-as metróval a Klinikák megállóig lehet menni, onnan gyalog. A közelben áll meg a 9-es autóbusz és a 83-as troli is.

Nyitva: naponta 9-16 óráig, pénteken 12-ig. Az üvegházak pénteken zárva tartanak, más hétköznapon 11-12-ig, délután 14-15 óráig, szombaton és vasárnap 13 órától tartanak nyitva.