Fémtolvajok
Aki tud, dolgozik, és a lehetőségekhez képest jól él - így jellemezte a Strasbourgba kivándorolt zámolyi romák helyzetét alig több mint másfél hónapja Krasznai József, a családok szószólója.
Kevéssel később a francia hatóságok őrizetbe vettek négy magyarországi cigány férfit. A rendőrség azzal gyanúsította őket, hogy jelentős mennyiségű fémet loptak el egy gyárudvarról. A strasbourgi városi bíróság mind a négyüket három hónap felfüggesztett és egy hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélte. A csoportosan elkövetett lopást a francia törvények szigorú börtönnel sújtják. Az enyhe ítélet jelzi, hogy a szóban forgó esetet a bíróság nem minősítette súlyos bűncselekménynek. A fémtolvajok a kiszabott egy hónap szabadságvesztést már letöltötték a vizsgálati fogságban, így az ítélet kihirdetése után szabadlábra kerültek.
A Népszabadság párizsi tudósítója azt a tájékoztatást kapta, hogy a négy elítélt roma férfi közül csak egy tartozik a menedékjogot nyert zámolyi cigányok csoportjához, Krasznai József állítja, hogy egyikük sem, hírügynökségi források szerint hárman is. Az viszont bizonyosnak tűnik, hogy az elítélt romák kapcsolatban állnak a kivándorolt családokkal, a hatást tekintve ezért szinte mindegy is, mi a teljes igazság. A hír hallatán feltehetően csak annyi csapódik le az emberek többségének tudatában, hogy a "zámolyi romák loptak".
Néhány évvel ezelőtt sorsfordító döntést hoztak a zámolyi cigány családok, amikor - megelégelve a megaláztatásokat és a zaklatásokat - arra az elhatározásra jutottak, hogy elhagyják szülőhazájukat, és menedékjogot kérnek Franciaországban. A határt titokban lépték át, de aztán a teljes nyilvánosságot vállalták. Ország-világ előtt bizonyítani akarták: a cigányok, ha egyenlő bánásmódot élveznek, ha munkalehetőséget kapnak, ha a származásuk miatt nem kényszerülnek elkülönített osztályokban tanulni, akkor ugyanolyan megbecsült tagjaivá válnak a társadalomnak, mint bárki más.
Az ellenséges közhangulattal, a fanyalgókkal vagy a rasszistákkal szemben olyanok is akadtak, akik sokat tettek a zámolyi romák érdekében. A cigány holokausztot kutató Katz Katalin, a Jeruzsálemi Héber Egyetem tanára a megtakarított pénzét ajánlotta fel a kivándorlóknak. Hazai roma és nem roma jogvédők, közéleti személyiségek, demokratikus érzelmű politikusok a legkülönbözőbb fórumokon felléptek a védelmükben. Franciaországban civil szolidaritási bizottság alakult a támogatásukra, szakszervezetek és baloldali képviselők siettek a segítségükre.
A zámolyi romák az együttérzők és az együttérzésre képtelenek szemében is jelképpé váltak. Tisztában kell lenniük azzal, milyen nagy erkölcsi és politikai felelősség hárul rájuk. Nemcsak hogy stiklikbe nem keveredhetnek, ilyesmivel még áttételesen sem szabad kapcsolatba kerülniük. Mert különben ártanak a kivándorolt roma közösség egészének, pártfogóiknak és a magyarországi cigányságnak is.