"A felirat szerint a ládában Jézus testvérének, Jakabnak a csontjai nyugszanak" - állítja André Lemaire, a párizsi Sorbonne Egyetem héber- és aráminyelv-professzora. "Az osszárium egyik oldalán ugyanis tisztán olvasható az arámi szöveg: Ya\'akov bar Yosef akhui di Yoshua, vagyis Jakab, József fia, Jézus bátyja" - mondta el a professzor.

Osszáriumot az I. század legelejétől a kétszeri temetés során használtak a zsidók Jeruzsálemben és környékén. A halottat először eltemették, majd körülbelül egy év múlva az immár csupaszon maradt csontokat összegyűjtötték, és egy kőládában, az osszáriumban helyezték el, amelyre rávésték a halott nevét. Ilyen módon a sírépítményekben több halottat tudtak elhelyezni. Miután a rómaiak 70-ben lerombolták Jeruzsálemet és elűzték a zsidókat, a szokás is eltűnt. Az osszárium kora és használatának helyszíne így egybeesik a történeti Jézus munkálkodásának és családja tartózkodásának helyével és idejével.

Kérdés, hogy ez a Jakab azonos-e a bibliai Názáreti Jézus bátyjával, vagy egy másik Jakabról van szó, akinek az apját szintén Józsefnek, testvérét pedig Jézusnak hívták. Mind a három név ugyanis meglehetősen gyakori volt az I. századi Jeruzsálemben. Minden tíz férfi közül egyet Józsefnek hívtak. Ugyanilyen arányban fordult elő a Jézus név is. Jakab nevűek valamivel kevesebben voltak. Lemaire becslése szerint a korabeli, mintegy 80000 lakosú Jeruzsálemben elvileg csak húsz olyan Jakab nevű férfi élhetett, akinek az apját Józsefnek, a testvérét pedig Jézusnak hívták. A statisztikai lehetőség azonban erre a hármas egybeesésre meglehetősen kicsi. Ráadásul szokatlan, hogy az osszáriumon a testvér nevét is feltüntették. Ez arra utalhat, hogy az említett Jézus valamiért jól ismert férfi volt.

Az arámi betűk alakjából keltezte Lemaire a szöveget 63-ra, ám további laboratóriumi vizsgálatok szükségesek annak hiteles megállapításához, hogy mikor vésték a kőbe a betűket, és hogy a kőláda melyik korból származik. Ha a vizsgálatok igazolnák az osszárium eredetiségét, az rendkívüli felfedezés lenne. Mind ez ideig ugyanis csak két hiteles régészeti adat van az Újtestamentum szereplőiről: egy másik osszárium, amelyben Kajafás csontjai nyugodtak, azé a főpapé, aki - a Biblia szerint - átadta Jézust a rómaiaknak, hogy aztán azok keresztre feszítsék, valamint egy feliratos tábla, amelyen Poncius Pilátus neve olvasható és az, hogy ő Júdea kormányzója.

A kőláda eredeti régészeti környezetének ismerete sokat segíthetne, ám az osszárium egy izraeli magángyűjtemény része. Előkerüléséről szinte semmit nem lehet tudni. Szakértők úgy sejtik, hogy Jeruzsálemben találták, és egy arab műkincskereskedőtől került mostani gazdájához, aki azonban nem kívánja megnevezni magát. A tulajdonos csak annyit árult el: az osszáriumot az 1970-es években vette néhány száz dollárért, és fogalma sem volt arról, milyen értékes. (Jelenleg az értékét kétmillió dollárra becsülik.)

Lemaire bejelentését máris sokan támadják. "Szeretném, ha a láda eredeti lenne, de néhány körülmény arra vall, hogy hamisítvány" - nyilatkozta Robert Eisenman régészprofesszor. A felirat például túl tökéletes. Mások arra hivatkoznak, akármilyen kicsi a lehetőség arra, hogy ez a Jakab egy másik Jézus testvére és egy másik József fia, akkor is előfordulhat, hogy nem a bibliai szereplőkről van szó.

Akárhogy van is, a rendkívüli lelet máris megrongálódott. A nagy érdeklődésre tekintettel az osszáriumot Torontóba szállították, hogy ott mutassák be a nagyközönségnek. Az utazás során azonban az osszárium oldallapjain több repedés keletkezett. Az egyik a feliratot is megrongálta. Szakértők szerint ez a károsodás kijavítható, és a vizsgálatokat sem zavarja.