A művészetek valamelyik területén biztos, hogy mindig megtalálhattuk a Lechner család egyik vagy másik tagját. Lechner Gyula (1841-1914) kora elismert festője és műfordítója, bátyja, Ödön (1845-1914) a szecessziós építészet egyik legnagyobb egyénisége volt.

Lechner Gyula gyakran részt vett a Műcsarnok kiállításain. Sok más művésztársához hasonlóan ő is elindult az 1884-1885-ös budapesti látképpályázaton. Nyolc vázlata a Belváros utcáit, tereit ábrázolja. A képzőművészeti bizottság nagy méretben való megfestésre ajánlotta az itt látható Kristóf tér című festményt. Végül a fővárosi tanács a Rózsa tér és a Sebestyén tér című művek mellett döntött, amiket 300 forintért meg is vett. De itt most a Kristóf teret láthatjuk.

Ahogy Európa számos nagyvárosában, úgy Pesten is divat volt az utcákat és a tereket az ott található nagy hírű üzletekről, vendéglőkről, esetleg patikákról elnevezni. Jelen esetben is erről van szó. A Kristóf tér nevét a mai Váci utca 6. számú ház sarkán lévő patikáról kapta. Ez az üzlet 1791-ben nyílt meg. Cégére Szent Kristófot ábrázolta. A XIX. század elején az épületnek új tulajdonosa lett, aki kétemeletes házat építtetett a régi helyére. Dr. Birly háza csinosítására és a hely szellemét figyelembe véve, nagyméretű szobrot rendelt Bauer Mihály kőfaragótól. Mi mást ábrázolhatott volna a hatalmas méretű szobor, mint Szent Kristófot? Hová került volna, ha nem a ház legfeltűnőbb helyére, a sarkára? Állítólag olyan nagy feltűnést keltett Szent Kristóf, hogy a korabeli polgárok csodájára jártak. A sajtó is rendszeresen foglalkozott a nagyméretű alkotással. 1909-ben azonban az épületet lebontották. Nem kevés fejtörést okozott a szobor elhelyezése. Végül a Központi Városháza udvarára került. A második világháború alatt pedig eltűnt.

A képen természetesen nem látható Dunaiszky László alkotása: a Halárus-lány - népszerűbb nevén a Fischer Rézi - kút. Ez ugyanis csak egy évszázaddal később, 1985-ben került a sétálóutcává átalakított térre. Korábban a Népligetben állt. Azelőtt pedig a mára lebontott Hal téren (az Irányi és Molnár utca kereszteződésében).

A Kristóf tér érdekes háza a nyolcas számú épület, amely az első háromemeletes ház volt Pesten. Az eredetileg egyemeletes épületet az 1838-as árvíz elöntötte. Ekkor tulajdonosa, Bene Ferenc orvosprofesszor úgy döntött, hogy átépítteti házát. Megbízta Hild Józsefet, a kor híres klasszicista építészét, hogy tervezzen számára az előzőnél magasabb és - persze - szebb házat.

Végül még egy érdekesség. Az Adalékok a Belváros történetéhez című helytörténeti munka közöl egy 1991-ben előkerült iratot. A dokumentum a rendszerváltás előtt íródott, és témája a Belváros utcáinak átkeresztelése volt. Az irat tanúsága szerint az akkori V. kerületi elöljáró meg szeretné változtatni a Kristóf tér nevét, hiszen "másról is el lehetne nevezni, nem egy szentről". Jelentésében még ezt olvashatjuk: "Már átiratot küldöttünk a Munkásmozgalmi Intézetnek, hogy küldjön részünkre névsort azokról a mártírhalált halt elvtársakról, akik ebben a kerületben lelték halálukat, úgy a 19-es forradalom után, mint a fasizmus ideje alatt, hogy azokról nevezhessünk el utcákat."