Egy év, két évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Várhegyi Attila fideszes országgyűlési képviselőt folytatólagosan elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt a másodfokon eljáró Pest Megyei Bíróság. Várhegyi Attila emellett félmillió forint pénz mellékbüntetést is kapott - írja az MTI.

Várhegyi Attila fideszes országgyűlési képviselőnek, pártigazgatónak a büntetését az első fokon kiszabott pénzbüntetésről felfüggesztett szabadságvesztésre súlyosbította a Pest Megyei Bíróság (PMB) hétfőn kihirdetett másodfokú, jogerős ítéletében. Eszerint szolnoki polgármesterként nyolc évvel ezelőtt elkövetett cselekményeit nem gondatlan, hanem szándékos bűncselekménynek minősítette a bíróság.

Várhegyi Attila védőügyvédje szokatlan jogértelmezésnek nevezte az ítéletet. Csenterics Ferenc közölte: miután az ítélettel sok tekintetben nem értenek egyet, felülvizsgálati kérelmet fognak benyújtani. Ebben az esetben a Legfelsőbb Bíróságon folytatódik tovább Várhegyi Attila büntetőpere. Csenterics szerint a bíróság olyan cselekményben állapította meg a vádlott bűnösségét, amelyet az ügyészség nem indítványozott, és a büntetés is lényegesen súlyosabb az ügyészi indítványnál. Csenterics egyébként úgy látja, hogy az ítélet az eljárás minden résztvevőjét kissé meglepte.

Vádirat: hűtlen kezelés, vesztegetés

A PMB folytatólagosan elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt sújtotta Várhegyi Attilát egy év, két évre felfüggesztett börtönnel, továbbá 500 ezer forint pénzmellékbüntetéssel.
Várhegyi Attila ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, továbbá vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés miatt emelt vádat a Pest Megyei Főügyészség. Ez alapján akár 12 éves szabadságvesztés is kiszabható.

A vádirat szerint Várhegyi Attila szolnoki polgármesterként 1994-ben vesztegetést követett el azzal, hogy az önkormányzati választási kampányhoz helyi cégektől fiktív számlák révén, a Mahir Szolnok Kft.-n keresztül összesen mintegy 1,3 millió forintot szerzett magának, illetve a Fidesz szolnoki szervezetének. A másik vádirati pont szerint Várhegyi Attila polgármesterként 1995-ben mintegy 190 millió forintos vagyoni hátrányt okozott a szolnoki önkormányzatnak a városközpontban lévő telkek eladásával.

Első fokú ítélet: hanyag kezelés

Várhegyi Attila a vádakat az eljárás során mindvégig következetesen tagadta. A Budakörnyéki Bíróság másfél éves tárgyalássorozatot követően 2001 novemberében hirdette ki elsőfokú ítéletét. Ebben a telekügylet kapcsán Várhegyi Attila bűnösségét a váddal ellentétben nem szándékos, hanem gondatlan cselekmény, hanyag kezelés vétsége miatt mondta ki, mely legfeljebb egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Az elsőfokú bíróság akkor nem jogerősen 300 ezer forintos pénzbüntetéssel sújtotta Várhegyi Attilát.

A Budakörnyéki Bíróság a hanyag kezeléssel okozott kárt nem minősítette ítéletében. Indoklása szerint azért nem, mert álláspontja szerint az csak a telekügylet kapcsán a szolnoki önkormányzat ellen indított kártérítési perekben tisztázódhat majd. Ugyanis a képviselőtestület szocialista, szabad demokrata többsége elállt a telekügylet kapcsán Várhegyi Attila által aláírt adásvételi szerződésektől, melyek így meghiúsultak, és ezért három cég összesen mintegy 900 millió forintos kártérítést követel polgári perben a várostól.

A vesztegetés vádja alól már felmentették Várhegyit

A Budakörnyéki Bíróság felmentette ugyanakkor a vesztegetés vádja alól Várhegyi Attilát. A felmentést az ügyészség tudomásul vette, így ebben a vonatkozásban a tavaly novemberi elsőfokú ítélet már jogerőre emelkedett.
Felmentette az elsőfokú bíróság az ügy további kilenc vádlottját is, ezek a rendelkezések sem változtak érdemben a másodfokú eljárás során.

A büntetőper időszakában Várhegyi Attila az Orbán-kormány politikai államtitkára volt a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában, az elsőfokú ítélet kihirdetését követően azonban lemondott posztjáról.

Az elsőfokú ítélet ellen a hanyag kezelés vonatkozásában Várhegyi Attila felmentésért, az ügyészség viszont súlyosításért, különösen nagy kárt okozó hanyag kezelés megállapításáért, illetve a pénzbüntetés mértékének emeléséért fellebbezett. Erről kellett döntenie a másodfokú eljárásban a PMB-nek. Hétfőn kihirdetett jogerős ítéletében a PMB a cselekmény minősítését illetően az ügyészség vádemeléskor képviselt álláspontját tette magáévá, és folytatólagosan elkövetett, különösen nagy kárt okozó hűtlen kezelés bűntettében mondta ki Várhegyi Attila bűnösségét.

Várhegyinek tudnia kellett, hogy az önkormányzatot kár éri

A bíróság szóbeli indoklásában leszögezte: a törvény szerint az önkormányzati jogokat, így az önkormányzati tulajdonnal kapcsolatos jogokat az önkormányzat képviselőtestülete gyakorolja. A polgármester e körben éppen a város gazdálkodásának szabályosságáért felel. Önkormányzati rendelet kötötte ki azt, hogy tízmillió forintnál értékesebb ingatlan eladása, vállalkozásba vitele a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az ügyben szereplő nagy értékű városközpontban lévő telkek vonatkozásában pedig közgyűlési határozat írta elő, hogy csak készpénzért értékesíthető.

A jogerős ítélet szóbeli indoklása szerint Várhegyi Attilának, aki akkoriban már többéves polgármesteri gyakorlattal rendelkezett, tudatában kellett lennie annak, hogy jogszabályokkal, előírásokkal ellentétben cselekszik, amikor aláírja a telkek eladásáról szóló szerződést, amely így maga is jogszabálysértő. A PMB kifejtette: Várhegyi Attila az aláírandó szerződést nem vetette egybe a vonatkozó jogszabályokkal, és belenyugodott az ebből fakadó vagyoni hátrány lehetőségébe.

Az eljárás adatai szerint a telekügylet adásvétellel vegyes vállalkozási szerződéseiben az önkormányzattal szerződő cégek természetbeni, a terület fejlesztésével, közművesítésével történő teljesítést vállaltak. - A szerződések semmiképpen nem kedvezőek az önkormányzat számára - szögezte le a másodfokú bíróság. Az elsőfokú bíróságtól eltérően a PMB szerint a vagyoni hátrány - mintegy 154 millió forint - már azzal bekövetkezett, hogy a telkek értékesítéséből nem folyt be az önkormányzat számára vételár.

A PMB megjegyezte: a büntetőper szempontjából közömbös, hogy az inkriminált szerződésben szereplő - egyébként a képviselőtestület elállása folytán meghiúsult - természetbeni teljesítés egyenértékű volt-e a képviselőtestület által készpénzben meghatározott vételárral. A PMB leszögezte, hogy a várost ért vagyoni hátrány okozati összefüggésben áll Várhegyi Attila szándékos kötelességszegésével.

Enyhítő körülményként értékelték Várhegyi lemondását

A büntetéskiszabás körében a bíróság Várhegyi Attila terhére értékelte, hogy polgármesteri minőségét felhasználva követte el a cselekményt, ugyanakkor enyhítő körülményként vette számításba, hogy az okozott kár részben megtérült, illetve hogy Várhegyi Attila tavaly az elsőfokú ítélet kihirdetésekor lemondott politikai államtitkári posztjáról, így a büntetőjogi következményeken túl más hátrány is érte.

 A pénzbüntetés Várhegyi vagyoni viszonyaihoz igazodik

A bíróság leszögezte: a bűncselekmény tárgyi súlya és az elkövető társadalomra veszélyessége miatt csak szabadságvesztés büntetés alkalmazható, ugyanakkor a büntetési cél ennek végrehajtása nélkül is elérhető. Az újabb bűncselekménytől való hatékony visszatartás érdekében a bíróság félmillió forintos pénzmellékbüntetést is kiszabott, mely Várhegyi Attila vagyoni viszonyaihoz igazodik. Az erre vonatkozó adatokat egyébként a vádlott kérésére zártan kezelte a másodfokú bíróság.