Január utolsó munkanapján megkezdte működését az APEH adónyomozó hatósága, február első munkanapján pedig saját kérésére felfüggesztették beosztásából annak vezetőjét, Pelikán Lászlót. A két munkanap közötti vasárnapon tett javaslatot a felfüggesztésre a Fidesz-frakció Mátraházán, Orbán Viktor pedig személyesen Simicska Lajosnak Budapesten. Végül Pelikánt is tájékoztatták a saját kéréséről.

Még január elején történt, hogy Nagy József, volt polgármester és adócsaló, aki már két éve a Kanári-szigeteken fogadta barátait és üzletfeleit, a Kriminálisban azt nyilatkozta, hogy jó barátja és tanácsadója őneki Pelikán László. Pelikán \'97 nyarán találkozott utoljára az adócsalóval a Kanári-szigeteken. Miután hazajött, megindította ellene a nyomozást, de a nemzetközi körözésről megfeledkezett. Nem merült fel benne a gyanú, hogy a körözött külföldön tartózkodik. Pelikán a tévéadás után azt nyilatkozta, hogy már másfél éve keresi Nagyot az Interpol, de bizony nem kereste, mert csak a tévéadás után kérték meg rá. Akkor meg Nagy már magától is hazajött. Az adócsalóval együtt előkerült még két tiszteletre méltó hölgy is, akik szabályos belépővel jártak be a rendőrség Teve utcai központjába, és ott csempészett arany ékszereket árultak a hivatalos formaságok (számla, árusítási engedély stb.) mellőzésével, fölöttébb jutányos áron az érdeklődőknek. Pelikán a legélénkebb érdeklődők közé tartozott. Az érdeklődése azonban nem bizonyult tartósnak, mert kihallgatásakor a többi kuncsafthoz hasonlóan azt vallotta, hogy elajándékozta, illetve elvesztette az ékszereket. Nem is tehetett volna jobbat. Ti., ha megvan a holmi, akkor lefoglalják, ha eladta őket, akkor orgazdálkodással vádolhatják. De hát elvesztek. Ellenben nem veszett el Simicska bizalma Pelikán iránt, és ezt nyomatékosan a nyilvánosság tudomására is hozta. Aztán mégis... Pelikán még 1991-ben nyilatkozta a Kurírnak, hogy "az a fölöttébb káros gyakorlat alakult ki, hogy ha a gyanúsított nem ismeri be a tettét, illetve nincs kétséget kizáró bizonyíték ellene, azaz nincs meg a hamisított bizonylat, akkor nincs bűntett, és fel kell menteni". Pelikánt azóta már felmentették. Megkérdezte a 168 Óra Derce Tamást, Újpest polgármesterét, mit szól a Pelikán-ügyhöz. Ezt szólta: "A feleségem azt kérdezte tőlem: szerinted ezeknek nincs egyetlen tiszta emberük sem? Lehet, hogy erről van szó." (168 Óra, február 4.) És Derce ekkor már ötödik éve "ezeknek" az embere volt...

Pelikán nem sokáig függött egyedül, három nappal később követte őt Kovács Attila, az MLSZ elnöke. Az OTSH még novemberben megvizsgálta, nincsenek-e az MLSZ működésében szabálytalanságok, és megállapította, hogy csak azok vannak. Január végéig kellett volna megszüntetni ezeket, de ennyi szabálytalanságot persze nem lehetett. Deutsch Tamás ekkor készíttetett egy villámjelentést az MLSZ helyzetéről, s a jelentés kézhezvétele után néhány órával az MLSZ vezető testületei már fel is voltak függesztve. Deutsch miniszter rátette a kutyaharapásra a maga szőrét, de gyógyítania nem nagyon sikerült. Arról még lehetett vitatkozni, hogy a felfüggesztő határozat tartalmilag jogellenes volt-e, de arról nem, hogy formailag az volt. A FIFA elnöke levélben biztosította Kovácsot arról, hogy továbbra is őt, a demokratikusan megválasztott elnököt tekintik elnöknek, a minisztert pedig arról, hogy nem fogadják el a FIFA tagszervezetének önállóságát sértő beavatkozást. A kisgazdák örültek, hogy a sportminiszter, aki a sportlétesítmények "államosításával" zavarta a köreiket, belefutott a FIFA öklébe, és Deutsch leváltását követelték. Orbán erről nem vett tudomást, viszont arról sem, hogy Torgyán és Szabadi az FVM által irányított Tartalékgazdálkodási Közhasznú Társaságon és ezen társaság által irányított Fradi Befektetési Rt.-n keresztül széles alagutat ásott az államkincstár és a Fradi között. A miniszterelnök kiállt a sportminiszter mellett. Azt mondta, a felfüggesztés a "múlthoz tartozik", s ezzel lezárult egy korszak a magyar labdarúgás történetében. Azt is mondta, hogy a magyar válogatott nyolc éven belül a futball-világbajnokságok biztos résztvevője lesz, és 12 év múlva a világ első 15 csapata közé kerülhet. (HVG, február 20.) A magyar kormányférfiak kicsit nehezen értették meg, hogy le kell mondaniuk a felfüggesztésről, ha nem akarják kirúgatni Magyarországot a világ focisportjából, de végül megértették. Nem először történt meg szegényekkel, hogy a sötét múltat akarták felfüggeszteni, és a fényes jövőt sikerült. A kormánypárti sajtó markáns képet rajzolt Kovács Attila üzleti ügyeiről. Kiderült, hogy Al Capone hozzá képest a Szent Szűz javított kiadása. Azóta Kovács Attila cégeivel szemben is lefolytatták a szükséges eljárásokat, és ma már elmondhatja magáról, hogy ő is van olyan ártatlan, mint a Pelikán.

Princz Gábornak erre még várnia kell. Február elsején jelentette fel őt a pénzügyminiszter, és most, négy év múltán állapították meg az akkori kormánypártok, hogy az ügyben lassan folyik a nyomozás. Ja, és a Nádor 95 Rt.-t is ekkor jelentették fel.

Tocsik Márta sokszor volt már bűnös is, ártatlan is. Ekkor éppen ártatlan volt. Diósi Erzsébet tanácsa megállapította, hogy jól megdolgozott a pénzéért, nem okozott kárt az államkincstárnak, sőt. Bűnös viszont és letöltendő szabadságvesztést érdemel az MSZP zsebéhez közel álló Boldvai László és az SZDSZ zsebéhez közel álló Buday György, akiknek a magatartásában fellelhetőek voltak a zsarolás elemei. Csak az nem derült ki, hogy ha vannak zsarolók, akkor miként lehet ártatlan, akit megzsaroltak. Bárándy Péternek tetszett az ítélet, a közvéleménynek nem, a Fidesz-frakciónak a bűnösség megállapítása tetszett, az ártatlanságé nem. A MANCS szerkesztőségi cikke így kezdődött: "afelől keveseknek van kétségük, hogy a Tocsik-féle 804 millió forint egy részének a végállomása két párt, az MSZP és az SZDSZ kasszája lett volna", és úgy folytatódott, hogy hiába nyilvánvaló ez, akkor sincs rendjén, ha hamis állítások és gyengécske érvek alapján ítélnek el embereket. (MANCS, február 11.) Az MSZP hallgatott, és csendben átvállalta Boldvai pénzbüntetését.

Varga Mihály 1997-ben a Fidesz és a demokrácia nevében föllépett az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet függetlenségének növelése érdekében. Varga azután pénzügyminisztériumi államtitkárrá fejlődött, az ÁPTF függetlensége pedig maradt, amilyen volt. De így sem lehetett vele bírni. Nyilvánosságra hozott egy jelentést, mely szerint a kormány a helyzet rendezéséhez szükséges összegnél 100 milliárd forinttal többet bocsátott a Postabank és a Magyar Fejlesztési Bank rendelkezésére. Az ilyen többletet a nyilvánosság háta mögött és eléggé észrevétlenül lehet elkölteni. A PM egy másik jelentéssel válaszolt. E szerint az ÁPTF nem tett meg mindent annak érdekében, hogy megelőzzön bizonyos pénzügyi visszaéléseket a Postabanknál, a Realbanknál és különböző brókercégeknél. A jelentés még el se jutott az ÁPTF-hez, Járai Zsigmond pénzügyminiszter máris felszólította Tarafás Imrét, az ÁPTF elnökét és helyettesét, ifj. Nyers Rezsőt, hogy mondjanak le. Nem mondtak. Előterjesztés készült Surányi György jegybankelnöknek a nevezett urak leváltásáról, de Surányi azt nem írta alá. Orbán Viktor is elmondta a véleményét a rádióban: "a felügyelet élén állóktól azt lehetett volna elvárni, lássák be, nem volt sikeres a működésük". Ezt azért kellett volna maguktól belátniuk, mert a PM jelentése nem ad alapot az elmozdításukra. Ekkor a sajtó véletlenül belelátott a Postabank titkaiba, és azt látta bennük, hogy Tarafás kapott a Postabanktól tíz évvel azelőtt valami hitelt gyanús feltételekkel. Ez se jött be, kiderült, hogy a feltételek nem voltak olyan különlegesek. Már úgy tűnt, hogy a kormány csak úgy tud megszabadulni Tarafáséktól, hogy az ÁPTF-et összevonja az Állami Biztosításfelügyelettel, de aztán Stumpfnak mégiscsak sikerült megállapodnia ezekkel a makacs emberekkel abban, hogy a lemondásukkal egy időben a kormány kiad egy nyilatkozatot, amelyben elismeri, hogy a felügyelet "a törvényi lehetőségek között mindent megtett feladata ellátása érdekében, de a kormány úgy ítéli meg, hogy ennél többet kellett volna tennie". Várkonyi Iván a Népszavában kimutatta, hogy a törvényi lehetőségek között megtett mindennél már csak akkor lehet többet tenni, ha valaki túlterjeszkedik törvényes jogosítványain. (Eltaktikázott csere, február 25.)

Február 2-án megölték a Fruzsina Bt. raktárosát, Dörcher Györgyöt. Dörcher ötéves börtönbüntetését töltötte a Kozma utcában, mivel sikerült rábizonyítani a legenyhébbeket azon bűncselekmények közül, amelyekhez a rendőrség szerint köze lehetett. A bíróság engedélyezte számára, hogy külső munkaviszony keretében dolgozzon, pedig ezt sem a nevelője, sem a börtönparancsnokság nem javasolta. Dörchert a saját családi cége bérelte ki raktárosnak, és a saját sörözőjében lőtték le őt. Dávid Ibolya igazságügy-miniszter fegyelmi eljárást indított a börtönparancsnokság ellen, és a külső munkaviszonyt engedélyező bíró korábbi döntéseinek felülvizsgálatát kezdeményezte. Attól, hogy egy igazságügy-miniszter, akinek még érdeklődnie, beszámolót kérnie sincs joga konkrét ügyekről, egy bíró ítéleteiben kotorásszon és ítéletek (pláne jogerős ítéletek) felülvizsgálatát kezdeményezze - ettől már a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Solt Pál is látványosan elképedt.

Az Alkotmánybíróság a karácsony előtt elfogadott maffiatörvény 77 paragrafusából kihúzott 26-ot, és elmagyarázta a kormánytöbbségnek, hogy hiába ügyeskednek, egyszerű többséggel akkor sem módosíthatják a kétharmados törvényeket. Horváth Balázs exbelügyminiszter úgy vélekedett, hogy "a politikai és az erkölcsi felelősség egyértelműen az ellenzéket terheli, mivel belehajszolta a kormányzatot egy olyan vitába, amelynek eredményeképp a koalíciós pártok kénytelenek voltak feles törvényként elfogadtatni olyan rendelkezéseket, amelyek nyilvánvalóan kétharmadosak lettek volna". (Népszava, február 24.) A kormánypártok tehát azért nem tudták betartania törvényeket, mert az ellenzék betartott. Ennek fényében érthetjük meg, mit jelent az, amit Stumpf István mondott egy vállalati klubdélutánon: "a közeljövő nagy kérdése, hogy át tudunk-e térni a betartás demokráciájáról az együttműködés demokráciájára". Ez a körülményekből ítélve csak azt jelenthette, hogy aki nem ragaszkodik a törvények betartásához, azzal együtt tudunk működni.

A ragaszkodásról azonban nem könnyű leszokni. Az ellenzék ragaszkodott ahhoz, hogy az Országgyűlés ülésrendjét ne változtassa meg a többség egyoldalúan, mert az alkotmányellenes. Hiábavaló volt a ragaszkodás, a kormánytöbbség megszavazta, hogy ezentúl háromhetenként legyen plenáris ülés. Ez a megoldás a miniszterelnök kompromisszumkészségét dicséri, mert ő eredetileg a négyhetenkénti ülésezést pártolta. A házelnök szerint ez sem sértette volna a Házszabálynak azt a pontját, mely hetenként ad lehetőséget interpellációra és azonnali kérdésekre, mert a hetenkénti az ő értelmezésében annyi hetenkéntit jelent, ahány hetenként az Országgyűlés összeül. Az Alkotmánybíróság később megerősítette, hogy az ülésrendet tényleg nem lehetett volna egyszerű többséggel megváltoztatni, de hát az akkor már meg volt változtatva, s a kormánytöbbség úgy vélekedett, hogy a döntés értelmében alkotmányellenes lenne azt széles körű egyetértés nélkül visszaváltoztatni, márpedig ha ők nem értenek egyet a visszaváltoztatással, akkor nincs meg a széles körű egyetértés. Áder János a parlament új ülésrendjét méltató sajtótájékoztatóján kifejezte meggyőződését, hogy az új rendben "eltűnik a parlament veszekedős arca". Áder ifjúkorából emlékezhetett rá, hogy egyszer már sikerült egy ilyen parlamenti rendet kialakítani.

A tévékuratórium veszekedős arcát is eltüntették. A kuratórium elnökségébe legalább nyolc tagot kell választani. Ebből négy jár az ellenzéknek. A MIÉP-frakció, melyet a kormánypártoknak - az Alkotmánybíróság határozatával összeegyeztethetetlen - kegyelme tartott fönn, a szavazás napján váratlanul kijelentette, hogy a négy ellenzéki helyből kettő neki jár. Követelhették volna mind a négyet is, elvégre ők adták a képviselők négy százalékát. A veszekedős arcától búcsúzó parlamentben éjfélig vitatkoztak azon, hogy mit kell most tenni. Miközben vitatkoztak, mobiltelefonon behívták az elérhető kormánypárti hiányzókat, aztán megválasztották kuratóriumnak a négy kormánypárti jelöltet. A négy jelölt épp csak megkapta a kellő számú szavazatot a MIÉP-frakció segítségével, mely lelkesen egyetértett azzal, hogy az ő jelöltjeikről még csak ne is szavazzanak. A szükséges szavazatszám biztosítása érdekében Orbán Viktor is a parlamentben maradt, és lemondta a román miniszterelnökkel való találkozóját.

A médiatörvény értelmében a tévékuratórium elnöksége nyolc fő alatt döntésképtelen. Kivéve, ha a jogosultak egyike vagy másika nem él jelölési jogával. A kormánytöbbség és a MIÉP úgy értelmezte a törvényt, hogy ha az ellenzéknek a kelleténél több jelöltje van, akkor egy jelöltje sincs, ezért a csonka kuratórium azt csinál, amit akar. És azt is csinált. Rögvest kiírta a pályázatot az MTV elnöki posztjára.

A médiaháborút olykor megszakították az egyetértés csendes pillanatai. Például 1997-ben, amikor az MSZP csöndben megegyezett az akkori ellenzékkel abban, hogy a Magyar RTL-nek adják a kereskedelmi tévéknek szánt frekvenciák egyikét. Nem volt könnyű odaadni. A Magyar RTL a beadási határidőig nem nyilatkozott a tulajdonosi szerkezetéről, amikor meg nyilatkozott, hazudott. Ha nem hazudott volna, akkor a médiatörvény eleve kizárta volna őt a pályázatból, mert a megengedettnél nagyobb részt birtokolt belőle a Bertelsmann, melynek már volt Magyarországon egy megyei lapja, s övé volt a fele Népszabadság is. A Magyar RTL hiányos pályázatát már befogadni se lett volna szabad, de a pályázat lebonyolításában részt vevő Baker & McKenzie ügyvédi iroda vezetője, Martonyi János leendő külügyminiszter azt javasolta az ORTT-nek, fogadják csak be nyugodtan, kicsire nem nézünk. Néztek, nem néztek, az Írisz TV akkor is sokkal jobb pályázatot nyújtott be, mint az RTL. Legalábbis az ORTT által meghirdetett értékelési szempontok szerint, amint azt az első forduló utáni állás mutatta. Az ORTT ezért elvetette a saját szempontjait, és addig adogatta-vonogatta a pontszámokat, míg kijött a Magyar RTL győzelme. Az Új Magyarország így üdvözölte a nagyrészt amerikai tulajdonú és liberálisnak tekintett Írisz TV legyőzését: "Nyertes az ország. A szocialisták a mostani ellenzéknek felbecsülhetetlen értékű gesztust tettek." A Írisz TV perre ment, s a Legfelsőbb Bíróság az imént említett tények alapján február 22-én jogerősen úgy döntött, hogy a szerződést fel kell bontani, az RTL Klub működési engedélyét vissza kell vonni. - És mi van akkor, ha az ORTT ezt nem teszi? - kérdezték a politikusok. - Azt nem tudjuk - válaszolták a jogászok. Az ORTT nem hajtotta végre a jogerős ítéletet, s mielőtt a bíróság egy másik ítéletben kimondta volna, hogy azt azért mégis végre kellene hajtani, az alperes felvásárolta a felperest, és a felperesi felével visszavonta az alperesi fele ellen benyújtott keresetet.

Február 13-án tetőtől talpig feketébe öltözött magyar és német úriemberek történelmi időket idéző zászlók alatt vonultak fel a Várba a Lánchíd hídfőjétől a Kapisztrán térig, s ott náci karjelzéssel koszorúztak. Nem először, hanem már harmadik éve rendszeresen. A Fidesz meg is dorgálta a Horn-Kuncze- kormányt - hogy tűrheti az ilyesmit. Hát, ahogy a törvény. Most nagyjából ezren voltak a hitlerista fiatalemberek. Többen, mint azelőtt és azóta. Lettek volna még többen is, de a német rendőrség egy részüket otthon marasztotta. A rendőrség a tüntetés szabályos bejelentését a törvényeknek megfelelően tudomásul vette. Rendfenntartó erők nem abajgatták a szélsőséges elemeket ott, ahol feltűntek, ellenben este a törzsvedeldéjükben, ahol nem zavartak senkit, provokálták és összeverték őket, meg magukat is összeverették. Így legalább az élverekedőket el lehetett ítélni és kitiltani az országból. Orbán szerint a rendőrség helyesen járt el: "be nem tilthatta, követte az eseményeket, és amikor a legkisebb ok volt arra, hogy kellő határozottsággal föllépjenek, akkor megmutatták, hogy amíg ez a kormány van Magyarországon, addig nem lesz újfasiszta randalírozóhely Budapest". Kövér László titokminiszter az MTI-vel közölte, olyan törvénymódosítást készítenek elő, ami lehetővé teszi a rendőrség számára, hogy betilthasson tüntetéseket, ha "láthatóan és tudhatóan szélsőséges jellegű csoportosulásról van szó". A Vasárnapi Újsággal viszont már azt közölte, hogy ő nem terjeszt be ilyen módosítást, terjesszen az illetékes országgyűlési bizottság, ha úgy gondolja.

Röviden: a kormány bejelentette a villanyáram árának és az autópályadíjnak az emelését; az ellenzék bejelentette, hogy a pedagógusok be vannak csapva, mert a kormány nem adta oda a béremelésük fedezetét az önkormányzatoknak; 400 települést elszigetelt a hó, de már közeledett a tavasz.