Mi kell a szabad rádiózáshoz? Frekvenciaengedély a legkevésbé, bár esetünkben az is van. Sokkal fontosabb viszont egy kiszolgált bőrönd, amit villanyfúróval (Black and Decker) szitává lyuggatunk, alig egyórás meló, aztán a lyukakat bicskával még jobban kivágjuk, jó tízcentis sebeket ejtve szerencsétlen jószágon, így persze már fölöslegessé minősül az előbbi lelkes és finom fúrózás, végül, illetve hisszük csak, hogy végül, beletesszük adónkat, az egészet összecelluxozzuk, vigyázva a kilógó kábelekre, aztán a szitává lyuggatott bőröndöt az adóval, mindennel, megpróbáljuk fölerősíteni egy daru gémjére, veszett celluxozás megint, aztán rögzítjük a kábeleket, természetesen celluxszal, és amikor készen lennénk, illetve hisszük csak, hogy készen lennénk, akkor az adó elhallgat, tehát lekapjuk a daruról a bőröndöt adóstul, kicelluxozzuk, kábeleket lecelluxozzuk, végignézünk mindent, illetve hisszük csak, hogy mindent, aztán megszólal megint, tehát minden rendben, illetve hisszük csak hogy rendben, tehát újra fölcelluxozuk a cuccot, tuttira, kőkeményen, és akkor megint elhallgat, és ezt az egész föl-lecelluxozósdit megismételjük még húszszor, és hajnali négy tájban otthagyjuk a francba az egészet, mert elég volt, és a buli még el sem kezdődött, de szemeink már vérben forognak, mi magunk pedig, mint mosott szar.

És úgy reggel fél hat tájban, amikor már türelmetlen ifjak sorakoznak a sziget bejárata és a sárga mellényes gardok előtt, akkor megtörténik a csoda: szól a Sziget rádió. Persze szitává lyuggatott bőrönd és celluxhegyek nélkül, bosszantóan egyszerű, de épkézláb megoldással. Szól, az antenna fönn ágaskodik büszkén a daru tetején.

Iszonyú alakok, káosz a stúdióban, és szól a rádió, mint az állat, fogják Angyalföldön és Rákosligetben, Dunakeszin és Szentendrén.

Csak a Batthyány téren nem.

Történet

1993 elején, amikor Müller Péter Sziámi és Gerendai Károly előadta a Diáksziget ötletét, két fillért sem adtam volna azért, hogy meg tudják csinálni. Megcsinálták. Tavaly voltak kinn vagy hatvanezren összesen, jó volt a buli, bár sokan szidták mindenféle szervezési hiányosságokért, de hát Müllerék tényleg a nulláról kezdték el és egy- két hónap alatt szervezték meg. Viszont nem a nullánál végezték. Mert legalább kilencmillió forintot buktak a kilencvenhármas Diákszigeten. A főváros kipengette. Idén több mint százmilliós költségvetésre kalkuláltak, aztán kénytelenek voltak lefaragni. Kevés támogató jött össze, a jegyárakat egy fillérrel sem emelték. ­ Meg lehetett volna csinálni kaszálásra is ­ mondja Müller ­, de ez másról szól. Az amerikai Woodstock-emlékfesztiválon 135 dollár volt a belépő, itt egy hétre 18 dollárba (1800 forint) kerül a jegy. És a legnagyobb vívmány: 59 forint plusz pohár a Kaiser, 99 forint a bableves (káposztás, ehető).

Kezdet

Tizennyolcadikán woodstockos indítás, zuhogó eső az első napon, pedig már minden együtt van. A lapok, tévé, rádió tele beharangozó cikkekkel, szól a Sziget rádió, bőrönd nélkül, forgat a Sziget-híradó, úgyis mint VlagyiVúdsztok, technika többé-kevésbé fölszerelve, 1200 tonnányi anyag behordva a szigetre, wattezrek hegyekben.

És az emberek is jönnek, bár a hűvös időben kevesebben, mint kellene. Szombaton már jó az idő, és megindulnak. Már reggel órás sor áll a bejáratnál, szirénázó autó megy a nyomdába a jegyekért. Pillanatok alatt elfogy az első hétezer.

Délutánra háromórás a sor. Végül több mint harmincezer jegy megy el 24 óra alatt. És ki tudja, hány ezren vannak bent jegy nélkül, hamis jeggyel, stage passal, közreműködőként, szóval ingyen. Gerendai szerint, ha csak tíz százalék körül maradt volna a potyázók aránya, már nullszaldós lett volna a Sziget.

Bent a hét végén már túl nagynak tűnik a tömeg. Áll a sor sörért, és áll a női vécé előtt is.

Hangerő

Tavaly frászt kaptak az óbudaiak az egész éjjel üvöltő zenétől. A nagyszínpadok most is szólnak, ahogy kell, de csak este tizenegyig. Aztán nyomulnak a kicsik, legalább olyan jó a hangulat, de szétoszlik a tömeg. Decentralizált buli.

Vasárnap este kisebb botrány. Tizenegy után tíz perccel még bömböl mindkét nagyszínpad. Rögtön akad két telefonáló, a szervezők nyugtatják őket, egy perc múlva a polgármester is telefonál, a színpadoknál intézkednek: pillanatok alatt lehúzzák Deák Bill Gyula koncertjét, a másik színpadon pedig a Blood Sweat and Tearst. Másnap az egyik keverőpult mögött ott áll Tarlós István polgármester, nézi az óráját. A VHK másodpercre pontosan befejezi. Tarlós azt mondja, oda kell figyelni, itt sokan csak a ziccerre várnak, hogy nekiugorhassanak a rendezvénynek meg az önkormányzatnak.

Védelem

Polgárőrök, rendőrök, biztonsági emberek.

Nincs koncert, ahol szeretnék őket. A sárga mellényes in-kalosok gyorsan elneveződnek szekusoknak (a securityből). Jó emlékű név.

A vasárnap talán a legkeményebb napjuk.

Reggel rablókat raknak ki a szigetről. Rossz arcú, leszakadt csövesek, sátrakat fosztottak ki, leütöttek, lefújtak embereket. Nem lehet őket letartóztatni, sértett nincs a helyszínen. Délután két, a Diákszigeten dolgozó klub kidobóemberei próbálkoznak belépő nélkül. Izmolás. Később meg pénzbehajtók érkeznek, be is jutnak, de amikor kipakolnak, beavatkozik az In-kal. Vascsövek, japánkések, pillangókések, boxerek. Őket is kiteszik.

Közben az I. színpadnál a közönség bedurvul, üvegekkel dobálja a rendezőket, mert lekeverték Deák Billt. Keveredés, verekedés. Kap néhány ártatlan is. Majdnem egy órán át áll szemben a közönség és a biztonsági szolgálat. Még éjjel is nagy a feszültség. Levernek egy in-kalost a motorjáról, és csúnyán elvernek egy technikust, mert hasonlít arra, aki lehúzta Deák Billt.

Másnap a rendezők leszedik a színpadról a Csigafröccs zenekart, pedig legalább ezerötszázan hallgatnák. Néhány néző szeretett volna a színpadra mászni és leugrani, ez nem tetszett a technikusnak és a biztonságiaknak. (Érthetetlen reakció: sehol a világon nincs olyan hardcore-koncert, amelyen ne lenne színpadról ugrálás, miszerint stage diving .) A zenekar sértődötten távozik, rendőri erősítés érkezik, gázos a helyzet, de csak pár pofon csattan.

Este rögtönzött biztonsági értekezlet. A hangulat a sárga mellényesek ellen fordult, félnek egy picit a közönségtől. Nagyon fáradtak a biztonságiak, naponta egy-két órát alszanak.

Rémhírek

Még az első nap, csütörtök este hír érkezik egy fulladásról. Jól kezdődik. Lihegő vízi mentők jönnek, azt mondják, három vagy négy fiú úszott a szigetre, kettőt kiszedtek, egyikük, de az is lehet, hogy kettő elmerült. Annyira részegek voltak, hogy nem tudták, hányan mentek a vízbe. A Duna itt nagyon keskeny, de veszélyesen gyors, a víz alatt cölöpök vannak. Másnapra kiderül, hogy a rendőrség egy fiút keres, az illető 180-185 centis, húsz év körüli. A holttestet napokkal később fogják ki.

A környéken mindenki jól értesült. Kedden már van, aki négy halottnál tart. Három fulladt, egy drog, de a fesztivál végén kerülnek majd elő a többiek a bokrokból ­ mondják. Tíz halott, száz halott.

Terjed még hír egy nemi erőszakról, de a sértett nincs meg.

Aztán életveszélyes gerincsérültről hallani, de az illető néhány órával azután, hogy mentővel elvitték, saját lábán érkezik vissza a szigetre.

Lopások vannak, egy fiú sátrát mindenestül elvitték.

A mentő is ezerszer fordul, dolgozik rendesen a Humanitás, a Máltai Szeretetszolgálat meg a Vöröskereszt. Azért olyan nagy a forgalom, mert kis sérülésekkel is kórházba küldik az embereket.

Ez a szabály.

A rémhírek csúcsa: megbízható forrás szerint ketten megszültek a szigeten. (Az újszülöttnek kell jegy?)

Drog

Mostanság nagy a divatja a kenderültetvények üldözésének, naná, a kender nem szalad el, könnyű megfogni. Itt pedig hatalmas jointtal a szájában énekel egy fantasztikus francia, hollandok hevernek a fűben, fűvel, itt-ott megcsap a spangli szaga.

Egy srác megterít a sátra előtt: Bunsen-égő, kanál, fecsi. Mákvacsora. Akadnak erre keménydrogosok is.

Civil rendőrök is mozognak a pályán. Aki nem vak, látja.

Egy angol menedzser arról beszél, hogy náluk már nem lehetne ilyen fesztivált rendezni a sok narkó miatt. Ami itt van, az piskóta.

Mégis a pia a mi nemzeti kábszerünk. Az olcsó sör működik. Abszolút kómás is van itt-ott, néhány manus egyetlen célja a detox, de kevés az agresszív, durva részeg, talán egy-két pofozkodás jön össze esténként, ami átlag harmincezer emberrel számolva nagyon jó arány.

Buli

Na de most már próbáljunk a buliról beszélni, mert mégis az volna a lényeg. A lányokról először. Mert nélkülük még sincsen. Jönnek, mennek, bosszantóan rövid ruhákban, nagy bakancsokban, kivigyorognak, sátrakból, innen-onnan, isznak ők is, azért is kedvesebbek. Ja, tanultam egy új szót: bitliszcsajozás. Így néz ki: ­ Helló lányok! Mire ők vihognak, és mennek tovább.

Tehát jó buli. És a jó buliban mindig történik valami. A Sziget egy ellen-Budapest. Mert a városban menni kell folyton, buli után kajtatni, oszt nem történik semmi. Itt meg folyton történik valami.

Mindig lemaradunk. Hat színpadon nyomulnak a zenekarok reggel hatig. És akkor közelében se jártunk a színháznak, a performance-oknak, nem köttettünk színes cérnákat a hajunkba, nem festettünk arcot, bőrt, nem tetováltattunk, nem izgultunk fél órát a szabad Tibetért, nem hallgattuk a krisnásokat, nem fociztunk meg miegymás... Aki keres, talál valami jót. De elég jó maga a keresés is.

Zene

Külföldi sztárok Woodstock környékéről ­ nem túl meghatóak. Eric Burdon kifejezetten rossz. A Byrds szürke, a Grandmothers of Invention poén, de vezérét vesztett gárda. Nagyon jó viszont a Blood Sweat and Tears. A Jethro Tull hozza magát. Két tök ismeretlen francia zenekar az igazi meglepetés. Az egyik reagge-t játszik, a másik funkyt. Káprázatosak. Magyarok. Kispálon vannak legtöbben az egész fesztiválon, nagyon jók. A VHK szól, mint. A Barbaro virtuóz, eredeti és sodró. Az Auróra repeszt. A horvát Kud Idioti egyszerű kis őrület. A Trottel majdnem óriási. Sonia felléphetett volna az eredeti Woodstockban is. A Csigafröccs negyed koncerten is jó. Wahorn komoly, Laca kemény, Bada durva. Őz, a Vidámparkból meg olyan nagyon tudja üvölteni, hogy Go! Go Girls!

Egyenleg

Eladott jegyek: 120-140 ezer. A Szigetért uszkve tízezer ember dolgozott. Elfogyott 8000 kiló kenyér, 65 000 darab zsemle, 25 000 liter tej, 25 000 liter üdítő, 55 000 karton cigaretta, 3000 hordó sör, 40 000 liter bor, 3500 liter tömény. Az elsősegélyesek több mint kétezer embert kezeltek ­ közülük 200 volt detoxos ­ kábítószer miatt tízet. A legkomolyabb sérülés csonttörés. Ingyenes AIDS-szűrésen a szigeten 331-en vettek részt, a véradók száma meghaladta az ezret.

A Diáksziget mintegy 14 millió forintos hiánnyal zárt.

Woodstock szelleme

Annyiszor megidézték az utóbbi időben, annyi mindent mondtak róla. Woodstock szelleme valami olyasmi lehet, hogy összeszedni hallgatható zenekarokat, normális embereket, és csinálni egy jó bulit. Müller Péter így mondja: kell egy hét együttlét.

Vég

Az Óbudai-szigeten csütörtök este csak a Sziget rádió stúdiója elviselhető hely. Másutt riasztó csönd, kuss, félelmetes külvárosi sötétség.

Nem jönnek emberek, se lányok, se fiúk, se holtfáradtak, se részegek, nem szólnak zenekarok.

Éjfél előtt megpróbálom még fölhívni a stúdiót, szeretnék elköszönni, meg megköszönni mindenkinek, aki hallja az adást és kinn volt a Szigeten, szeretném tehát nekik megköszönni a hét napot, vagy mit, hogy ilyen hülye szentimentális legyek.

A vonalat már kikapcsolták. Augusztus 25-én éjfélkor elhallgat a Sziget rádió.