- Az egészben az a jó, hogy tök kiszámíthatatlan. Kint vannak a jegyek a jegyirodákban, itt, az Erkel utca 20.-ban is sokan érdeklődnek. És nagyon megnyugtató, hogy telefonálnak nyugatról, múltkor Párizsból jelentkezett valaki, aki Helsinkiben hallott a szigetről.

- Külföldön is reklámozzátok magatokat?

- Küldtünk szórólapot, meghívót mindenféle ifjúsági szervezeteknek, de még fontosabb a személyes lánc, hogy a hír szájról szájra terjed. Míg itthon óvatos várakozással figyelnek minket, külföldön, ahol az ilyen találkozóknak van hagyományuk, megsejtették, hogy valami bomba dolog készül. Hogyha fölhívok egy külföldi rádiót, tévét, vagy újságot, boldogan hírt adnak róla, kérnek információt. Külföldről egészen biztosan sokan jönnek.

- Kik nyaralnak majd veletek? Nem név szerint, csak úgy, típusra.

- Jó arcok jönnek. Persze nem válogathatjuk meg a közönséget, de a rendezvény imidzse olyan lett amilyet szerettünk volna, tehát olyan embereknek tetszik, akik nem szeretik, ha definiálják őket, nem szeretik, ha elvárnak tőlük valamit, de azt szeretik, ha törődnek velük.

- Tehát együtt lesz egy csomó jó arc, és...

- Összefognak a jó erők, hogy ünneppé emeljék az életet. Nem valami fesztivált szeretnénk, hanem, hogy déltől hajnalig folyamatosan jó dolgok történjenek. Hogy mindig meg lehessen lepődni. Úgy nézne ki, hogy az emberek bóklásznak a szigeten, és ajándékokat keresnek. Ennek durva metaforája kincskereső című játékunk: eldugunk a szigeten százezer és egy forintot; aki megtalálja, viheti. Szóval az lenne a jó, ha egy hétig úgy élnének az emberek, hogy később se legyen kedvük máshogy élni. A művészet segít, hogy túlléphessék, a gond-megoldás-gond-megoldás képlettel leírható életet. Azt akarom, hogy ez a sziget egy másik országgá változzék.

- De ez az idilli szigetország mégis Budapesten, egy igen-igen kemény városban lesz. Egészségügy? Kaja? Közbiztonság?

- A higiéné, az orvosi ellátás és a közbiztonság is magasabb szinten lesz a szigeten, mint a városban. Abszolút kultúrkemping lesz, szereztünk elég vécét, zuhanyzót. Nagy bunyóban azt is elintéztük, hogy a Taverna olcsón főzzön három étteremsátorban. Már 100-150 forintért lehet majd rendes főtt kajához jutni. Biztonsági szolgálat is lesz, kétszáz ember figyel majd napi 24 órában. Tapintatos, megbízható, erős emberek. Egyenruhás nem lesz a szigeten, csak a vízi rendőrséget kértük, hogy tartson ügyeletet.

- Ilyen nagy előkészületek után hány emberre számítotok?

- Ha ötezren ott laknának, és naponta bejárnának tízezren, már jól állnánk. Mi tök ingyen dolgozunk ezen, összelejmoltunk némi pénzt, de többmilliós főszponzorunk nincs. Pedig milliókról van szó. Mindent a legolcsóbban akartunk megoldani: 300 forint egy napi jegy, ezért kapsz mondjuk húsz koncertet, öt színházi előadást, megnézhetsz két filmet - ez nem árszint.

- Mi lesz a szigettel a buli után? A Nap-Nap Fesztivált is környezetvédelmi okokra hivatkozva szüntették be.

- Természetesen környezetbarát fesztivál lesz. Vigyázni fogunk a szigetre minden erőnkkel. Jeles környezetvédők - Páska Csaba, Droppa György - is tartnak majd előadást szigetekről, arról, hogy miként lehet barátságban élni az élővilággal.

- Az lenne a legjobb kedvcsináló, ha felsorolnánk minden résztvevő zenekart, színtársulatot, performance-csapatot, de ez nyilván lehetetlen.

- Legalább ötszáz zenekar jelentkezett, ennyi persze nem fér le a két színpadon. Jópofa, hogy pont huszadikára, amikor a Margitszigeten bemutatják Szörényi Atilláját, bejelentkezett egy Attila nevű holland rockegyüttes. Aztán lesz még egy ezer főt befogadó színházi sátor, mozisátor, videosátor, meg a tisztásokon, mindenfelé a szigeten jó dolgok, meglepetések.