A pillanat hősei fekete-fehérben
Súlyos - lefogadom: vörös - bársonyfüggöny, aprócska asztal, három vermutospohár, hamutartó. Presszóhangulat az ötvenes évekből. A Belkereskedelem című lap 1956. június 4-i számának címlapján azonban nem ez az igazán érdekes. Hanem az, amiről az újság így írt: "Esténként - mire a televíziós készülék ernyőjén kirajzolódik a próbaadás egyre szélesebb körben ismert szünetjele - minden asztal foglalt a budai Kis Mackó eszpresszóban, ahol újabban televízióval is kedveskednek a vendégeknek. Képünkön Drecin Józsefné, dr. Kulka Frigyesné és Nagy Ági - akik sikerrel szerepeltek a Magyar Rádió televíziós bemondónői vizsgáján - a többi vendéggel együtt figyelemmel kísérik az esti műsor egyik jelenetét: Asbóth József teniszbajnok játékát."
Bizony, két és fél évvel az első sikeres televíziós kísérlet után - amikor is egy Ferihegyen leszálló gép képét lőtték át a Széchenyi-hegyről a Petőfi utcai Főpostára - még heti két kurta adásnappal, filmekkel és előre felvett híradókkal volt kénytelen beérni a főváros népe. Alig néhány héttel korábban, az április 4-i díszünnepség alkalmával kerített sort a rádió televíziós osztálya az első helyszíni közvetítésre. Júliusban viszont már arról számolt be a Rádióújság, hogy egyre nő az érdeklődés a televízió iránt. Szaporodtak a készülékek az üzemi klubokban, sőt maga a rádió is szervezett tévénézést az érdeklődő dolgozóknak.
Bár a minisztertanács még 1955 áprilisában döntött arról, hogy amint a Lenin Intézet elhagyja a Szabadság téri egykori Tőzsdepalotát, a helyére a televízió és a modern műszaki múzeumot is magában foglaló Technika Háza költözhet, az átalakítás lassan haladt. Az igazi fejlődés csak 1957-ben indult meg. Májustól a nagyközönség is vásárolhatott hazai gyártású, Orion vevőkészüléket, hogy azon nézze az immár heti három napon sugárzott próbaadást. Boros János akkortájt írott riportja összegzi mindazt, amire a tévések büszkék lehettek. Például, hogy gyorsabbak voltak, mint a hetente frissülő Filmhíradó: "hetenként jelentkező TV Híradónk nemegyszer két-háromnapos eseményekről számol be. Egyelőre többnyire csak a képet vesszük filmre a helyszínen, a szöveget az adás alkalmával, »élőből« mondjuk".
Örömmel újságolták azt is, hogy a rádiónál szemléletesebben közölhetik az időjárás-jelentést, rendszeresen közvetítenek focimeccset a Népstadionból, és hogy felfedezték az igazán tv-szerű zenei műfajt, a balettot. Komoly gondot jelentett ugyanakkor, hogy olykor negyedórával előbb kellett elkezdeni az adást, mert "a gazdag színházi élet jóvoltából igen ritka a szabad estével rendelkező színész". Nagy sikernek bizonyultak viszont a negyedévenként megrendezett, nyilvános esztrádműsorok, ahol egy új műfaj, a "quiz" is debütált. Az önként vállalkozóknak - addig példátlan módon - nyílt színen kellett válaszolniuk a nekik föltett kérdésekre, viszont cserébe tudták, hogy "azok a jelentkezők, akik tudásukkal, viselkedésükkel, fellépésükkel megnyerik a közönség rokonszenvét, a pillanat hősei lesznek: nekik szurkol mindenki, hogy megállják a helyüket és nyerjenek!" Megszülettek az első tévéképes gyerekműfajok is, jelesül "a repülőmodellezés, a rádióamatőrködés, a bélyeggyűjtés, a fényképezés, a sakk és a horgászat".
A fejlődés innentől megállíthatatlan volt. 1957. június 13-án sor került az első egész estés adásra, melynek nyomán - Rajk András tollából - megjelent az első hazai tévékritika is. Még ezen a nyáron a televízió munkába állította a "saját" bemondóit. Igaz, ők végül nem a korábbi sikeres vizsgázók közül kerültek ki: Tamási Esztert egy tévés gyermekműsorban, Takács Marikát egy versmondóversenyen fedezték föl. 1958 tavaszán aztán végleg lezárult a "kísérleti időszak". A heti négy adásnapon - kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap - sugárzott évi 780 óra műsor fejében bevezették a havi ötvenforintos előfizetési díjat. Április 15-ig 5567-en léptek a regisztrált előfizetők sorába, közülük is elsőként Frei György technikus.
Hol volt már akkor a füstös presszó nagy izgalommal várt látványossága, az apró képernyőn kirajzolódó, kissé ködös szünetjel? Egyáltalán: hol volt a Kis Mackó eszpresszó? Nem tudja véletlenül valaki?/p>