Mindössze öt hónapig tartott az 1943/44-es tanév a Barcsay utcai Madách Gimnáziumban. November 3-án kezdődött meg a tanítás, és április elsején már véget is ért. Érthető, hogy Róder Pál igazgató az évkönyvben úgy fogalmazott: "példátlanul nyugtalan, zaklatott" időket éltek.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a tantestület ne tett volna meg mindent a normalitás látszatának fenntartásáért. Szeptemberben és októberben a rádióiskola hallgatására ösztönözték a diákokat, a cserkészcsapat őrsei pedig hetente többször órákon vettek részt a gimnáziumban - ezeken egyébként a nem cserkész tanulókat is szívesen látták. Megszervezték emellett a postaiskolát: a diákok kéthetente Üzenetek címmel levelet kaptak a tanároktól, amelyben kötelezettségeikre figyelmeztették, és egyszerű feladatokkal látták el őket.

Aztán két hónap késéssel csak megkezdődött a tanítás, és az élet kezdett visszatérni a rendes kerékvágásba. Megtartották a szokásos ünnepélyeket - március 15-én például dr. Galamb Ödön tanulmányi felügyelő beszélt -, működött a sakk-, a fotó- és a gyorsírószakosztály. Az önképzőkörben az irodalom mellett a filmművészetről is esett szó, a Prohászka Ottokár-szakosztály pedig szentmisével és a margitszigeti romterületről tartott vetített képes előadással emlékezett meg Árpád-házi Margit szentté avatásáról.

A 119. Számú Madách Cserkészcsapat nyáron még táborba is eljutott, majd október elején részt vettek a cserkészek nagy hadijátékán a Megyeri-dombok között. (Mi több, a "helyszíni" rádiófelvételen már csak ők egyedül zajongtak a mikrofonok előtt. A műsorkészítést - mint írták - nagyon élvezték, de a rádió szavahihetőségét illetően egy életre szóló tanulsággal szolgált az eset.)

A takarékosságot népszerűsítő Diákkaptár-mozgalom e csonka tanévben épp a Madáchban rendezte meg fővárosi kiállítását. Rendszeresen gyakorlatozott a sportkör, modelleket épített az aerokör. Még a szülők iskolája sem maradhatott el: az érdeklődők márciusban a gyermeklélektanról és a "szekszuális nevelésről" hallhattak előadást.

Dr. vitéz Polgáry István magyar-latin szakos tanárnak köszönhette az iskola az "önfegyelmező gyakorlatok" bevezetését. "A jó munkát biztosító rendet" igyekezett elérni azzal, hogy hét pontban rögzítette a mindenkire érvényes szabályokat. A csengőt meghallva a diákoknak feszes vigyázzban a díszterem melletti Pro Patria-emléktábla felé kellett fordulniuk, majd sietniük kellett az osztálytermük felé. A Pro Patriának és a félemeleti országzászlónak érkezéskor és távozáskor is szabályszerűen tisztelegtek. Három pontszerű csöngetésre néma csendben, lábujjhegyen a lépcsőházba vonultak, hogy meghallgassák az igazgató közléseit: ez volt az Összefogás. Ha a tanár magasra emelte a karját, mindenki haladéktalanul utánozni és elnémulni tartozott. A sorakozó és a vonulás menetoszlopban, leventék módjára történhetett, a folyosó falának és az ajtóknak pedig még szünetben is szigorúan tilos volt nekidőlni.

Mindennek betartására a MÉCS, azaz a Madách-érmes Csapat névre hallgató rendfenntartó ifjúsági szolgálat ügyelt. Nekik mindenki engedelmességgel tartozott, bejelentéssel vezető tanárukhoz, dr. Schramm Bélához lehetett fordulni. "A csapat 80 tagja az V-VIII. osztály keresztény tanulóiból tevődött ki" - rögzítette az évkönyv.

Hétszázhárom tanuló kapott bizonyítványt abban a tanévben a Madách Gimnáziumban. háromszázharminckettő volt közülük a római katolikus, kilencvenhárom más keresztény felekezethez tartozott. Kétszázhetvennyolcan zsidók voltak. Nekik ekkor már külön osztályt is szerveztek. Az ötödikes vagy annál fiatalabb tanulók B jelű csoportjaiban csak annak szerepelt ref. vagy r. kat. rövidítés a neve mellett, akit a második zsidótörvény minősített izr.-vá. Ők voltak azok, akik a tanévzárón már sárga csillaggal a kabátjukon sorakoztak föl. Az iskola persze nem rekesztette ki őket: az évkönyvben minden diákot felszólítottak, küldjenek megcímzett borítékokat, hogy abban juttathassák el nekik az otthoni tanulást ösztönző Üzeneteket.

Akkor persze nem sejthették, hogy például Kertész Imre IV. B. osztályos tanulónak erre egész biztosan nem lesz módja./p>