Önök talán el sem hiszik, mi mindent lehetett adományozni egy iskolának abban a korban, amikor még szokásban volt az ilyesmi. Az Ajtósi Dürer sori Erzsébet Nőiskola például csaknem negyven adományban részesült az 1937/38-as tanév során.

Ne tessenek persze holmi nagy értékekre gondolni; még akkor se, ha Halász Aladárné egyenesen Erzsébet királyné carrarai márványba faragott képmásával ajándékozta meg volt iskoláját. A donátorok zöme inkább fontos apróságokat adott. G. Freyler Magda dr. fogorvos például ingyen kezelte egy szegény növendék fogait. Berde Mária írónő Menni kell és Mária seprűje címmel írt verset az Önképzőkör részére. Jeges Adél III. B osztályos növendék Nansen Utazás az úszó jégen című könyvét adományozta a könyvtárnak. Bossányi Évától 3 dollár, Tauszki Márta magántanulótól 5 pengő érkezett. De kapott az iskola virágpalántákat, aranyhalakat, bogárgyűjteményt és egy tucat operajegyet is.

Minden tekintetben eseménydús tanév volt egyébként az 1937/38-as. Mint az iskola értesítőjéből kiderül, a november 19. és december 4. között abszolvált járványszünettől eltekintve csupa szép és felemelő élmény érte a leányokat. Tekintve, hogy az iskola "művelt, magas erkölcsi fokon álló, izzó magyar érzésű honleányok" nevelését tartotta legfőbb feladatának, a hazafias töltetű ünnepek egész sora kísérte végig a tanévet. Október 6. és március 15. mellett Erzsébet királyné emlékünnepe, a Kormányzó Úr Őfőméltósága nevenapja, valamint a limanovai évforduló és a könyvnapok szolgáltattak okot a megemlékezésre. Különösen fényesen sikerült a Zeneakadémián március 25-én megtartott Zászlóünnep, amikor Apponyi Albertné grófné zászlóanyasága mellett avatták föl a hatvanöt esztendős iskola új, úrihímzéses zászlaját.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy az Erzsébet Nőiskolában ne lettek volna hétköznapok. Ellenkezőleg: a kikapcsolódásra is jutott bőven idő. A diákok jártak színházba és operába, szerkesztették az Erzsébetesek Lapját, természettudományos ismereteiket a Füvészkertben, a Központi Tejcsarnokban és a Csillagvizsgáló Intézetben gyarapították. Levetítettek nekik 39 oktatófilmet, művelték az iskola kertjét, és megtanultak táncolni. A katolikus növendékek (58,89 százalék) élénken bekapcsolódtak az Eucharisztikus Kongresszus előkészítésébe. A reformátusok (15,69 százalék) a Soli Deo Gloria szövetségben tartottak bibliaórákat. Az izraeliták (16,54 százalék) megalakították a maguk vallásos-köri könyvtárát. A jelek szerint csak az evangélikusok (6,97 százalék) nem éltek egyleti életet.

Az Erzsébet Nőiskola tényleg nagy súlyt helyezett a növendékek vallásos nevelésére. Külön hittanárt alkalmaztak a hat görögkeleti, a három görög katolikus és az egyetlen unitárius, illetve mohamedán diák mellé. Az utóbbi feladatra a Mecset utca 7.-ben lakó Abdul Latifot kérték fel. A mohamedán hitelvek oktatójának a III. B osztályba járó Osman Abdul Neslisach török cs. hercegnő volt a tanítványa. A tizenhárom éves császári hercegnő iskolai előmenetelében fontos szerepe volt ennek a tantárgynak: a testgyakorlás, a kézimunka és a zene mellett ez volt az egyetlen stúdium, amelyben jelesre teljesített. Jót, azaz 2-est kapott rajzból, természettanból és német nyelvből, míg a többi jegye - a franciát, a magyart és az írásbeli dolgozatok külső alakját is beleértve - elégséges lett. A hercegnő más szempontból sem tűnt ki társai közül: nem jeleskedett a közösségi életben, és bár teljes tandíjat fizetett, nem adományozott semmit az iskolának.

Egyáltalán, az értesítő semmi továbbit nem árul el a fiatal hercegnőről. Némi szerencsével mégis ki tudtuk deríteni, ki is volt ő. Atyja II. Abdul-Hamid, az 1918-ban lemondatott szultán második fia volt. Az 1878-ban született Abdul-Kadir herceg az 1920-as évek elején telepedett le Budapesten, és már itt született meg, 1925-ben az uralkodóház leszármazási tábláiban Safvet Neslishahnak nevezett hercegnő. Édesanyja a herceg harmadik felesége, Mesiyet Fatma Hanim volt. Ugyanebben az évben egyébként a hercegnek a Budapesten elvett negyedik feleségétől, Irene Mertől is született egy gyermeke: a fiú azonban mindössze kilenc évet élt.

Azt persze legfeljebb találgathatjuk, hogy Osman Abdul Neslisach török cs. hercegnő szülei vajon megjelentek-e az iskola által kezdeményezett szülői értekezleteken, és meghallgatták-e például a második félévben Simon Blanka tanárnő A szülői ház és az iskola kapcsolata a magyar nyelv védelmében címmel megtartott előadását.

Ami engem illet, úgy tippelem, aligha.