A garszonember és a népművelés
"Nagyságos dr. Molnár Imre úr", XI. kerület, Csetneki utcai lakos minden bizonnyal alaposan végigolvasta a Székesfőváros Népművelési Bizottsága által a címére postázott, 1934/35-ös munkatervet. Szeme végigfutott az előadáscímeken. "Halhatatlanság. A sírfeliratok bölcsessége" - borzongott meg Kerényi Károly vázlatán. Jobb talán az Új államformák című kurzus? Gróf Széchenyi György tartja. Vagy legyen a Magyar irodalom Szerb Antaltól? - morfondírozott.
Ez volt a Népművelési Bizottság mozgalmának legjobb időszaka. Az 1923-ban útjára indított kezdeményezés csak tízévnyi "tájékozódás" után fogott neki a tényleges munkának, 1935-ben azonban már 127 ezer pengő fővárosi támogatással gazdálkodhatott. Ebből indították meg a különféle tanfolyamokat és előadássorozatokat. Igaz, a kurzusok bevételt is hoztak, hiszen csak a legelesettebbeket oktatták ingyenesen. Így az 1934/35-ös tanévben kizárólag a kezdők és haladók szépírási, olvasási és számolási tanfolyamáért nem kellett fizetni. Hetenként három, illetve két estén a főváros mintegy ötven elemi és polgári iskolájában várták az írástudatlan felnőtteket. A Szabadegyetem előadásai viszont az egyetemeken zajlottak. Filozófiáról, orvostudományról, művészetekről hallhattak itt az érdeklődők: egy tanfolyam ára 3 pengő volt, kettőé 5, az összesé 8.
Az analfabétakurzusok látogatói és a szabadegyetemek kifinomult közönsége között persze volt egy széles réteg, amelyet a Népművelési Bizottság "különböző műveltségi fokon álló emberek"-ként határozott meg. Az ő művelődési vágyaik kielégítését szolgálták a népművelési telepek: nyolc általánosan képző és két, kifejezetten nőknek szánt intézmény. Itt néhány pengő ellenében a legkülönfélébb tanokban mélyedhettek el az érdeklődők.
Az Óbudai népművelési telep például a Kiskorona utca 10. alatti Felsőmezőgazdasági Iskolában működött. Virág- és konyhakertészetre, méhészetre, baromfitenyésztésre, gyümölcstermesztésre oktatták a művelődni vágyókat, de indult fűző, szabászati, kalapkészítő és francia társalgási kurzus is. (Legdrágábban a kesztyűvarrást oktatták, 8 pengő volt a tanfolyam díja.) A Belvárosi népművelési telep (Reáltanoda utca 7.) a nyelvtanításra koncentrált: 6 pengő ellenében heti két órában lehetett angolt, németet, olaszt, sőt eszperantót, valamint tót (!) nyelvet vagy akár gyorsírást tanulni.
A Szentkirályi utca 12. alatti - azóta lebontott - iskolában tartották a kétpengős ipari tanfolyamokat, beleértve a rádióépítést is; csak az órásipari tanfolyam zajlott a Bajnok utca 18.-ban. Az esti kereskedelmi kurzusokat értelemszerűen a Vas utcában tartották, míg a Szent László téri polgári leányiskolában működő Kőbányai telep hallgatói a pszichológiától a könyvvitelig szinte mindennel foglalkozhattak 3 pengős egységáron. Nem beszélve a Lágymányosi telep növendékeiről, akiknek még A nagymagyar út címmel is tartott "nemzeti szemináriumot" Lechnitzky Gyula a Horthy Miklós út 27. alatt. Talán csak Rákosfalván mutatkoztak gondok: a Szentmihályi úti Kultúrház hirdetménye szerint 15 fős jelentkezés alatt sajnálatos módon elmaradtak a helyesírási, mozdulatművészeti és magyartánc-kurzusok.
Dr. Molnár, mint a mozgalom harmincezer tagjának egyike, emellett vásárolhatott kedvezményes bérletet a Nemzeti Színházba és az Operába. Nyaranta részt vehetett a Károlyi-kerti ingyenes koncerteken. Eljárhatott a tanulmányi kirándulásokra. 20 fillérért megnézhette például a Nemzeti Múzeumban lévő földrengési obszervatóriumot, a Mentőegyesület és az OTI székházát, esetleg a Százados úti kenyérgyárat. Indult túra Wolfner Gyula újpesti bőrgyárába, a Rezső téri templomba és a Magyar Film Iroda Üllői úti telepére is. 1 pengő 30-ért még borkóstolás is dukált a budafoki állami pincegazdaságban. Vasárnaponként jeles képzőművészek fogadták a látogatókat a műtermükben.
Dr. Molnár Imre azonban mindebből csak két programot jelölt be magának a munkatervben, vastag irónnal. Az egyiket ő maga tartotta a Zeneakadémián: főiskolai tanárként a magyar dalról beszélt. A másik jelölést viszont a Női szociális iskola kínálatában találjuk. A garszonember gyorskonyhája című hathetes, esti tanfolyamot a Népegészségügyi Múzeumban szervezték. Az érdeklődő urak 5 pengő ellenében ismerkedhettek meg a lábasok és fakanalak világával./p>