indezt abból az értesítőből tudom, amely egykor Kardos József II. a. osztályos tanuló tulajdona volt. (Róla még annyit árul el a könyv, hogy elégséges rendű bizonyítványt szerzett, viszont harmadik lett a négyszáz méteres síkfutásban.) Ugyanebből a könyvecskéből derítheti ki az utókor, hogy a Magyar Nemzeti Bank igazgatóhelyettese, dr. Imrédy Béla az új pengő bevezetése alkalmából előadást tartott a kereskedelmi iskolában. Megemlékeztek a Széchenyi- és a Rákóczi-évfordulóról, valamint a trianoni béke aláírásáról. Működött az önképzőkör, a komoly és a víg tárgyú költemények előadóinak külön rendeztek szavalóversenyt.

Az iskolai statisztika szerint akkoriban 348 - 14 és 18 év közötti - fiú tanulta a gazdasági ismereteket a Vas utcában. Többségük budapesti volt, mindössze kilencen származtak a "megszállt területek"-ről. Egy kivételével mindenki a magyart jelölte meg anyanyelveként. 198-an tartoztak a római katolikus felekezethez. A szülők között 113 értelmiségit, 106 önálló kereskedőt és iparost, 19 alkalmazottat találunk. A köztisztviselők gyermekei a tandíjból és a beíratási díjból is ötvenszázalékos kedvezményt kaptak.

Akkoriban még merész újítás volt a szülői értekezlet. Nem véletlen, hogy a Vas utcai tanári kar alapos mérlegelés után mindössze három témának szentelt egy-egy előadást. "Az írásbeli dolgozatok külső alakjáról", azaz a kalligrafikus írás előnyeiről Deák Lajos beszélt; "Az iskola és a szülői ház" címmel az együttműködés szükséges voltát és lehetőségeit ecsetelte dr. Szilassy Tibor jog- és államtudor, míg "A tuberkulózisról" természetesen dr. Schneemayer Márton egyetemes orvostudor, egyben képesített tisztiorvos adott elő.

A Krisch Jenő igazgató által vezetett harminctagú tanári kar névsorát egyébként igazán tanulságos összevetni a tanári testület társadalmi és irodalmi működését összefoglaló fejezettel. Így megtudhatjuk például, hogy a már említett Deák Lajos nemcsak többször kitüntetett tartalékos honvéd hadnagy volt, hanem tankönyvet is írt Gyakorló irodai munkálatok címmel. Kertész Gyulát, aki az ének- és zenekart tanította, a Szervita-templom karnagyaként is ismerték, mi több, elő is adták a vegyes karra és orgonára írott h-moll miséjét. Dr. Kmety István osztályfőnök volt, irodalmat és történelmet tanított heti 21 órában; emellett cikkeket írt lapokba, valamint közreadta gróf Károlyi Sándor művelődéstörténeti szerepléséről írott, levéltári kutatásokra alapozott munkáját.

Soroljam még? Kováts Lajos gyorsírástanár volt a Magyar Írásoktatók Országos Egyesületének elnöke, egyben a Magyar Gyorsírók Egyesületének igazgatója. Kuncze Géza testnevelési tanár az Óbudai Tornaegylet alelnökeként is dolgozott, nem beszélve arról, hogy ügyvezető alelnökéül választotta őt a III. kerületi Föld- és Szőlőművesek Egyesülete. És persze a Vas utcai felső kereskedelmiben dolgozott angoltanárként Rózsa Dezső tudományegyetemi angol lektor, számos tanulmány, nyelvkönyv, lexikon szerzője, irodalmi társaságok választmányi tagja.

Ráadásul az ambícióknak tényleg semmi sem szabott határt. Az értesítő első oldalán legalábbis tanár és diák is a következő mondattal szembesülhetett: "Egy kereskedelmi iskolai tanár tündöklő pályafutását ünnepeljük, amidőn Trautmann Henriket egyetemi tanárrá való kinevezésekor üdvözöljük".