Kóczán úr, a mintaadós
Kóczán János, a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. gépvezetője a 39871-es sorszámú vásárlói könyvecskét kapta meg az A.B.C. központi irodájától. Első ízben 1937. december 18-án használta új szerzeményét: Szent István körúti lakásáról a messzi Király utcába ment, hogy a 49-es szám alatt fölkeresse Klein Antal divatházát. Igen jól sikerült látogatás lehetett, hiszen Kóczán János több mint 120 pengő értékben vásárolt ruhaneműt. Ráadásul azzal a jó érzéssel távozhatott Kleinéktől, hogy - ott és akkor legalábbis - még csak fizetnie sem kellett.
A Bécsi út 1. első emeletén működő A.B.C. áruhitel-iroda volt ugyanis, hasonló a városban föllelhető jó néhány másikhoz. A Kossuth Lajos utcában például "Áruk vételének és eladásának közvetítésére alakult kft." néven működött hasonló intézmény; a Bevásárlási Központot a Szabadság téren találták meg az érdeklődők, a Takarékosság nevű cég pedig a Vámház körúton volt.
Az A.B.C. lehetett köztük az egyik legnagyobb. A könyvecskében közölt leírás szerint minden beszervezett hivatal, illetve üzem tisztviselői karában volt egy megbízottjuk, aki az ügyeket intézte. A vásárlók a szabályzat értelmében legfeljebb egy- vagy kéthavi fix fizetésüknek megfelelő hitelt vehettek igénybe. A keret összegét igazoló jegyzékkel aztán bármely, az A.B.C.-be tömörült céget fölkereshették, feltéve, ha öt pengő fölött költöttek. A kereskedő a cechet bejegyezte a könyvecskébe, a meghitelezett összeghez pedig menten hozzáadódott a háromszázalékos kezelési költség. A törlesztés a következő hónapban kezdődött: a hivatali megbízott a vásárló fizetéséből levonta az esedékes részletet.
Az A.B.C. a vásárlói könyvecskében a következő szavakkal foglalta öszsze az általa kínált előnyöket: "Nincs pénzre szüksége bevásárlásaihoz, ha ezeket az A.B.C. útján eszközli, mert így készpénzáron, előzetes lefizetés nélkül, kamatmentesen, kellemetlen információszerzés nélkül vásárolhat meg mindent Budapest elsőrendű és legnagyobb üzleteiben." Kóczán János gépvezetőt, ez a ránk maradt könyvecskéből világosan kitűnik, teljesen meggyőzték. A \'37 decemberi premiert követően \'38 februárjában az Ormos Cipőáruházban folytatta a költekezést: kis híján 40 pengőt hagyott az Erzsébet körút 54. alatti üzletben.
Júniusra, úgy tűnik, már törlesztette is a fölvett hitelt. Akkor újabb, a korábbinál nagyobb összeghez jutott. Egyetlen nap alatt 58 pengőt hagyott belőle a László és Fekete-féle női és férfi-divatkelmék divatházában a Petőfi Sándor utca 16. alatt; 20 pengő jutott Kleinéknek, 11 pengő a Múzeum körúti Csángó bőröndös mesternek, 20 pedig Ébnernek, a Szent István körúti kesztyűsnek. Júliusban a gépvezető előbb Juszt László és Gyula látszerészeknél vásárolt a Margit körút 38.-ban, majd újfent meglátogatta Ébner, Klein és Ormos üzletét.
Karácsony lett, mire Kóczán Jánosnak sikerült ezt a majd\' 250 pengőt törlesztenie. Akkor aztán új hitelt kapott, amellyel azonnal fölkereste kedvenc üzleteit. Kátai József Teréz körúti vaskereskedésében kétszer is megfordult; egyszer járt Kleinéknél, igaz, ez alkalommal 115 pengőt költött náluk. Sőt meglátogatta Haas Fülöp és fiai Károly király úti szőnyeg-, bútorszövet-, függöny- és linóleumkereskedését is.
Az 1939-es esztendő keveset változtatott Kóczán János vásárlási szokásain - mindössze a november 21-én felkeresett Dán Fülöp-féle szőrmeáruüzlet hoz új színt az ismert nevek és címek közé -, viszont örvendetesen nőtt a hitelkerete. Október 18-án például rekordöszszeget, 370 pengőt hagyott László és Fekete divatáru-kereskedésében. Mégis, az A.B.C. hamarosan elveszített egy hűséges adóst. 1940 tavaszán a gépvezető még tett két röpke - mindössze 52 pengős - látogatást Fábián József úri és női divatházában (Krisztina körút és Széll Kálmán tér sarok), aztán, úgy tűnik, szakított az áruhitel-irodával. Vagy talán messzire hajózott?
Róla sajnos nem tudunk többet, neki köszönhetően viszont felfigyelhetünk egy izgalmas változásra, amely Kátai vaskereskedő életében állt be. 1939-ben a boltos új bélyegzőt csináltatott, s azon már y-nal tüntette föl a nevét. Ezt a változatot, lám, ma is őrzi a hajdani üzlet helyén működő, csodák csodájára vasárut még ma is árusító bolt.
