rról nem is beszélve, hogy mind az 1926/27-es, mind az 1927/28-as tanév - e kettőt végezte Fővárosi Községi Elemi Iskolai Értesítőjének tanúsága szerint a Pannónia utcai elemiben Ruzits Ilona - eléggé zűrös időszak lehetett. Minden bizonnyal akkoriban zajlott a közoktatást oly gyakran sújtó reformok valamelyike: a bizonyítvány oldalait átragasztották, fény felé fordítva jól látszik, hogyan változtak a tantárgyak, sőt a tanév rendje is. Az 1927/28-as évben például még a megszokott, félév végi értékelést is a karácsonyi, húsvéti és tanév végi osztályzás váltotta föl.

Ruzits Ilonka 1918 augusztusában született Budapesten, vallása római katolikus volt, anyanyelve magyar, más nyelven nem beszélt. Gyári munkás édesapjának, Ruzits Józsefnek Dráva utcai otthonából sétált el nap mint nap a Pannónia és a Tutaj utca sarkán álló, akkoriban még viszonylag új, hatalmas iskolába. Itt harminckét osztály és két tornaterem várta a gyerekeket. Ilonka harmadikban 37.-ként, negyedikben 32.-ként került be a naplóba: joggal feltételezhető tehát, hogy ötvennél is többen szorongtak Euler Margit egy-egy tanóráján.

Nem csoda, hogy az értesítő "szükséges tudnivalók" címszó alatt elsősorban arra koncentrált, hogyan lehet megóvni a gyerekek egészségét. A bizonyítvány kemény borítójának belső oldalán nemcsak a dohányzástól és a szeszes italok élvezetétől tiltották el a nebulókat - "a dohány és a szeszes ital, kivált a pálinka, olyan erős méreg, hogy a felnőtt embernek is árt, a gyermeket pedig idő előtt sírba viszi" -, hanem a legalattomosabb kórságra, a tüdőbajra is felhívták figyelmüket. Tudatták velük, hogy a baj évente 70 ezer embert visz el a hazában, és nincs más ellenszere, mint a tisztaság és a jó levegő. Hozzátették, hogy "még a legszegényebb ember is táplálkozhatik jól" - ami annyit tesz, hogy valaki az egyszerű eledelét rendes időben, rendesen elkészítve fogyasztja el. "Ezért tanuljanak meg a lányok jól főzni" - következett mindebből.

Ám mivel a tüdővész mellett a bárányhimlő, a kanyaró, a vörheny, a szamárköhögés és a roncsoló toroklob (diftéria), sőt az egyiptomi szembaj is veszélyeztette az ifjúságot, az Értesítő utolsó lapjain a biztonság kedvéért pontokba szedték az "Egészségi szabályok"-at. Felszólítottak mindenkit, hogy ügyeljen a tisztaságra: reggel kezét, arcát, nyakát és mellét friss vízzel és szappannal jól mossa meg, száját öblítse ki, kezét mossa rendszeresen, orrát csak zsebkendőbe törölje, köpni csak köpőcsészébe köpjön. Felhívták a gyerekek figyelmét, hogy óvakodjanak a meghűléstől, ha szélben járnak, tartsák csukva a szájukat; egyenesen ülve dolgozzanak, de mindig megfelelő fénynél. Ha pedig nem látnak vagy nem hallanak jól, fáznak vagy túl melegük van, esetleg otthon beteg valaki, azonnal jelentsék tanítójuknak.

Ruzits Ilona alighanem betartotta ezeket a szabályokat, hiszen negyedik elemista korában mindössze kilenc napot mulasztott az iskolából. Az ötödik osztályba azonban már nem iratkozott be. Bár jó tanuló volt, kevéssé valószínű, hogy a polgári iskolába vitt az útja; gyári munkás szülei azt aligha engedhették meg maguknak. Hogy mi lett vele? Későbbi sorsára legfeljebb azok a dokumentumok engednek következtetni, amelyek a népiskolai értesítőbe csúsztatva maradtak fenn.