"Nem szabad, hogy a kedvünket szegje az, ha egy utas esetleg visszautasítja a segélynyújtást vagy az udvarias figyelmeztetést. Munkánkért kárpótlást kapunk attól a sok száz utastól, akik megköszönik figyelmességünket és segítségünket ismételgette magában mintegy biztatásképpen az ifjú kalauz a Fővárosi Villamosvasút munkatársainak legfőbb segítségéül szolgáló Kalauzi Kézikönyv legfrissebb, negyedik kiadásának egyik veretes passzusát. 1962-t írtak, s ő kénytelen volt megállapítani: bár ami a lendületesen fejlődő szocialista állam kategóriáit illeti, minden bizonnyal a munkások közé soroltatik, feladata aligha könnyebb, mint a vele szövetséges értelmiségé.

Borzongva idézte fel a kézikönyvben felsorolt temérdek tudnivalót. Vannak, ugye, a vonaljegyek, melyek felhasználhatók személy-, kutya- és csomagszállításra. Ezek, mint kalauzi táskajegyek kerülnek kiadásra, mások viszont "nem kalauzi felülbélyegzéssel. Érvényesek a megváltás helyétől a viszonylat végállomásáig, kizárólag egyetlen menetre. Este fél tizenkettő után két vonaljegyet kell váltani. Na de a kezelés! A város középpontja vagy észak felé haladva a 2-es sarkot, a középponttól távolodva vagy dél felé haladva a 4-es sarkot; kocsiszíni kiállásnál idegen vonalon az 1-es sarkot, beállásnál a 3-as sarkot kell csonkítani. A "nem kalauzi jegyet persze lyukasztják, ahogyan jegyárus kalauz jegykiadásnál a sor- és folyószám választóvonalával teszi. A repülő kalauz viszont a választóvonal lyukasztásán kívül a megfelelő sarkot is csonkítja.

És a hetvenfilléres átszállójegy? Kezelni kell a napi keltezést, a felszállás helyét, a viszonylatszámot és a felszállás időpontját, hiszen egy órán belül négyszeri átszállásra érvényes. Az indokolatlan kerülőutazás megakadályozására lyukasztással kell megjelölni a felszállás helyét: erre a jegy sor- és folyószám rovata mellett elhelyezett vázlat szolgál. Egy utazás alkalmával a Duna kétszer nem keresztezhető; aki pedig egyszer már igénybe vette a Pestet, illetve Budát keresztbe metsző felezővonalat, még egyszer el nem érheti. Ha viszont az utas a pesti felezővonalat vette igénybe, a budai felezővonalat elérheti, sőt utazhat is rajta, de azon túl nem mehet. Még jó, hogy vannak azért átgyaloglási pontok és a kivételes átszállóhelyek is.

Az ifjú kalauz tétován megvakarta a fejét, amikor eszébe jutott néhány különleges szabály. Hogy miként kell érvénytelenítenie a jegyet, ha öt darabot ad ki pótdíjként, esetleg négyet kocsitakarítási díjként: utóbbit akkor, "ha ittas egyén (vagy kutya) bepiszkítja a kocsit és ha malátával piszkítják be. És ha az utas kezeletlen jegyet ad át? A dolog csak addig egyszerű, míg a jegy túloldalán ott a BHÉV-pénztár bélyegzője akkor el kell fogadni. De ha több kezeletlen jegy is találtatna a galád utasnál? "Azokat el kell kobozni és az utast rendőrrel igazoltatni!

Gyermekjegy, előkezelt átszállójegy, hetijegy, bérlet és selejtezés ismételgette kalauzunk a bonyolultabb passzusokat, mikor is eszébe jutottak azok, akik személyazonossági igazolvánnyal vehetik igénybe a villamosjáratokat. Kinek is kell tisztelegnie? A Közlekedési és Postaügyi Minisztérium kék és piros színű, arany felülnyomású igazolványát lobogtatóknak vagy annak, akinél a Fővárosi Tanács VB elnökhelyettesének bordó, könyv alakú, arany felülnyomású igazolványa van? Az utóbbinak szögezte le magában, felidézve, hogy a Fővárosi Tanács VB Közlekedési Igazgatóságán használt kék igazolvány "felmutatását hangos szóval kell megköszönni, és a forgalmat érintő eseményekről jelentést kell tenni.

Kalauzunk sóhajtva vette vállára a táskáját, benne a lyukasztót, a tollat, a nyomtatványokat, valamint az 1938 forint értékű jegyszerelést és az egy darab telefon érmét. Egy pillanatra eszébe jutott, hogy azt álmodta: 1966. július elseje van, a fővárosi tanács egyetlen tollvonással eltörölte a százharminc különféle jegyet, és bevezette az egyforintos villamos- és egy-ötvenes buszvonaljegyeket. De ez csak álom gondolta.

N. Kósa Judit

t