Az 1948-as Rendőrségi Zsebkönyvről apámnak a nevezett évből származó legjobb cserkésztörténete jutott eszembe. Történt ugyanis, hogy a papa az osztálytársaival cserkésztáborba ment. Két hétig aprították a szomszédos táborban nyaraló úttörőket, napirenden voltak a számháborúk és a zászlóelcsenések. Mikor aztán hazaértek, nagy meglepetés érte őket: míg odavoltak, úttörővé avanzsáltak maguk is.

Valahogy így érezhette magát az a rendőr is, aki a fordulat évében tetemes summáért, negyvenkét forint ellenében megvásárolta a Rendőrségi Zsebkönyvet. Azt a "budapesti útmutató és címtár-at, amelyben "az összes adatok az 1948. évi március hó 10-i állapotnak felelnek meg. Rendőrünk fogta a könyvet, felütötte mondjuk a Tőzsde címszónál, és a következőt olvasta: "Budapesti áru- és értéktőzsde (1864): V. Szabadság tér 17. Nádor utca 25/27. (A magyar kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium fennhatósága alatt.) T: 120-127. De a Szabadság téren bizony már csak kongó falakat talált, s a telefont sem vette fel senki. Tehetett arról Király Elemér Könyvkiadó vállalata (VIII., József körút 9.), hogy a szerkesztés lezárása után három héttel, 1948. március 31-én a budapesti áru- és értéktőzsde beszüntette működését? Sejthették ők, hogy április végére érvényét veszti a pénzintézetekről szóló felsorolás, hiába hívná bárki mondjuk a Dreher-Haggenmacher Első Részvénysörfőzdét, s hogy júniustól senkinek sem lesz már szüksége a Szociáldemokrata Párt központi titkárságának telefonszámára?

Ezt a könyvet még egy másik világban állították össze. Olyanban, ahol a Magyar Köztársaság (!) elnökének rezidenciája (!) az Eszterházy (!) utcai Eszterházy-palotában (!) volt, a Parlamentben a Nemzetgyűlés ülésezett, a közellátásügyi minisztériumban pedig külön "burgonya, hagyma főosztályt tartottak fönn. A Magyar Államrendőrségről szóló fejezetből bárki kiolvashatta a központi internálótábor címét (Budaörsi út 51.), s azt is megtudhatta, hogy a BRFK Bűnügyi Ügyosztályán két intellektuális főcsoport is működik. Sőt ebben a könyvben nemcsak a Rendőrszövetkezet ("minden rendőrt mindennel ellát) tartotta fontosnak elhelyezni a maga hirdetését, hanem a gépszíjgyárat működtető Wolfner Gyula és Társa Rt., az özvegy Kozák Gyuláné kardműves és lakatosüzem, a Polgári Sör és az Elzett Vasárugyár Rt. is ("Biztonsági épületajtózárak, tökéletes biztonság). Más hirdetők arról biztosították a rendőröket, hogy "Danuvia ébresztő-óra csinos kivitelben, olcsón kapható minden szaküzletben, sőt az egészségükre is ügyeltek: "Sokat dolgozik? Kímélje idegeit! Szívjon Nikotexet!

A rendőr a praktikus címtárból persze azt is megtudhatta, hová forduljon hordár- és hullaügyekben, kintorna- és kártyaengedélyért és a záróra meghosszabbítása végett. Birtokában volt a kilencvenkét mozi, az összes iskola, kórház, múzeum, községi élelmiszer-árusító üzem, mulató és fürdő címének ("Duna-uszoda: IV., Ferenc József-rkp. Erzsébet híd mellett (férfi), V., Széchenyi-rkp. és Arany János-u. tengelyében (női uszoda). Ingyenfürdő: III., Óbudai-rakpart). Tudhatta, hol a Hordójelző és a Burgonyahivatal, a Kivándorlókat és visszavándorlókat védő iroda, az alkoholmentes étterem (Irányi utca 20.), a Honvéd Sporttanár és Vívómester-képző "Toldi Miklós Intézet, az Életuntakat védő hivatal, valamint a Lószálloda és lópenzió. Ha a Budai hegyipálya címszóhoz lapozott, a Siklóhoz irányították: ott viszont megtudhatta, hogy "szünetel. Elolvashatta, hogy az Erzsébet téri kioszk a Sztálin téren található, pontos képet kapott a közérdekű munkaszolgálat érvényes szabályairól és a különféle például a hajtási és gépjárómű-engedélyek megszerzéséről. Sofőrvizsgát egyébként a fővárosban hetenként kétszer lehetett tenni a Dózsa György úton a hatforintos okmánybélyeg, a rendőrorvosi bizonyítvány és a fénykép mellett politikai megbízhatóságot igazoló tanúsítvány is kellett hozzá , ám ha az megvolt, és gépjárómű is akadt a háznál, hát négy helyen is tankolhatott a városban az úrvezető.

Akinek meg nem jutott automobil, az bizony villamoson, autóbuszon utazott. Esetleg küldöncökre bízta fontos üzeneteit. Volt belőlük elég a városban, például a Sas, a Tempo és a Villám, a Központi Messenger Boy meg a Robot, a maga kerékpáros futáraival. Az idők szavát azonban alighanem egy Király utcai vállalkozás értette a legjobban közülük: az, amely a jól csengő Davaj nevet választotta a maga számára.

N. Kósa Judit

ával¸wJ¸wJ