Köszönöm, köszönöm, köszönöm.

Alig néhány hete, hogy midőn Kommilfónak a húszas években papírra vetett illemügyi jó tanácsait ismertettem önökkel e hasábokon, nem tudtam ellenállni a kísértésnek, s kértem: akinek birtokában van a Schidlof-féle Az érvényesülés művészete melyet ugyancsak a Lingua adott ki jó hetven évvel ezelőtt , engedjen bepillantanom A jó modor könyve alcímet viselő alkotásba. S lám, már itt is van a kezemben dr. Schidlof B. alapvetése, Sztrokay Kálmán egyedül jogosított magyar fordításában. Egy ültő helyemben végigolvastam, s úgy érzem, most már két lábbal állok a világban, akaratom erős, távol áll tőlem minden apró megingás. Elvégre "Aki kénytelen tanácsot kérni, az már félig megbukott.

Schidlof doktor magabiztos és kedélyesen bőbeszédű soraira az ember az élet minden területén bizton támaszkodhat: "A következőkben útmutatást adunk arra, hogy hogyan válhat valaki rokonszenvessé, azaz hogyan szerezheti meg azokat a tulajdonságokat, melyek barátsághoz, szeretethez, tisztelethez, elismeréshez, sikerhez juttatják, vagyis egy szóval szerencséssé teszik. Schidlofot olvasva mindenki megtanulhatja, hogy "a tisztaság félelegáncia, s hogy a nem éppen jómódúaknak is ügyelniük kell az elemi öltözködési szabályok betartására: "Még mindig látunk urakat szmokingban csíkos inggel, még mindig hordanak sárga cipőt a cutawayhez, cilindert a zseketthez, félcipőt a frakkhoz. Nahát. Pedig, mint kiderül, a jó modortól sem teljesen idegen a rögtönzés, hiszen "A kesztyűhordás tekintetében némi határozatlanság uralkodik pár év óta, s "Kalap kérdésében sincsenek megállapodott szabályok jelenleg. Még jó, a szerző legalább az ideális testtartást képes definiálni: "Rosszul hat a görnyedt hát, a karok lóbálása, a bólogató fej. Mindez pedig csak rossz szokás, amiről le lehet szokni.

De hagyjuk a külcsínt, foglalkozzunk fontosabb dolgokkal. Schidlof doktortól megtudható, milyen megterhelők a felesleges látogatások "Ha nem tudod biztosan, hogy szívesen látnak, akkor lehetőleg olyan időpontot válassz, mikor az illetők nincsenek odahaza , menynyire célszerűtlen a pincérek zaklatása "Ne kérdezd tőle, hogy mit ajánl, úgy sem mondja meg mi a jó, ha nem vagy törzsvendég , s hogy a visszafogott viselkedés anyagi haszonnal is járhat "Soha ne kezdjél pénzbe játszani valamit idegenekkel, még ha be is mutatkoznak. Az élet művésze, a rokonszenves ember társaságban nem kezd politikai vitát: "Ha azonban egyik vagy másik politikai párt hívei ellenszenvesek előtted, akkor kerüld a társaságukat. Ha teheti, nem vág senki szavába, s ha csak elkoptatott frázisokat tudna puffogtatni, inkább bölcsen hallgat. Kölcsönt soha nem kér, s ezáltal olyan szabadságot biztosíthat önmagának, "amiről sejtelme sincs az olyannak, aki tele van kötelezettségekkel. De ha mégis adósságba kénytelen verni magát, legalább igyekszik rokonszenves adósnak mutatkozni: "Csak annak szabad hitelt igénybe vennie, aki képes aztán felkeresni a hitelezőt s megmagyarázni neki, hogy miért nem tudja beváltani fizetési kötelezettségét. Nagyon hasonló elvek vonatkoznak arra is, akit Schidlof rokonszenves betegként határoz meg: "Ne igyekezz jajgatással, siránkozással kelteni fel a részvétet. Mint beteg se légy ízléstelen. Mondd el a bajodat, meséld el, mit rendelt az orvos, de ne tálalj ki rémes részleteket.

Szerzőnk az esetek többségében úgy osztja tanácsait, mint egy unalmas nagybácsi. Néha azonban kiesik a szerepéből, és ilyen meglátások lejegyzésére ragadtatja magát: "Mindenekelőtt a gyűjtőkre kell gondolnunk, akiknek barátságát nagyon hamar elnyerhetjük, ha szaporítjuk a gyűjteményüket. Nehezebb az eset, ha valaki brüsszeli csipkéket, vagy eredeti Rembrandtokat gyűjt. Nem lehetünk biztosak a jó doktor szándékai felől akkor sem, amikor ezt írja: "Akármilyen csúnya is egy gyerek, kutyakötelességed kijelenteni, hogy a haja, a szeme, az orrocskája, a szája olyan szép, amilyen még egyáltalán nem fordult elő a világ teremtése óta.

Az érvényesülés művészetének mibenlétéről azonban csak akkor kapunk valódi képet, amikor az esküvői vacsorával kapcsolatos sorokat is elolvassuk, közvetlenül a házasság szépségeinek taglalása után. Schidlof tanácsa, ez aligha tagadható, nem mentes némi elemi gonoszságtól sem: "Szokás egymás mellé is ültetni a házastársakat, hacsak nem köztudomású róluk, hogy rosszul élnek egymással, s így esetleg megzavarnák az ünnepi hangulatot, rossz példát mutatva a fiatal párnak.

N. Kósa Judit