1916-ban, úgy látom, épp az első virágkorát élte Budapesten a vegetárius mozgalom. A Magyar Vegetárius Egyesület például már második éve adta ki Természetes Életmód című folyóiratát: igaz, az első sorozat tíz számát öt korona helyett két koronáért kínálták, de biztos csak a népszerűsítés szándéka indokolta a jelentős árengedményt.

A Király utca 3537. alatti ház első emeletén Thalysia néven vegetárius étterem működött (ez volt egyébként a Munkás Testedző Egyesület törzshelye is), a "vegetáriusok és absztinensek állandó találkozás helyeként hirdetett József főherceg szálloda Baross tér 2. alatt pedig egyenesen tíz százalék kedvezményt ajánlott a vegetárius egyesület tagjainak. "Bel- és külföldi lapok. Vajjal készített főzelékek és tészták bármikor kaphatók, úgyszintén nyers és főtt gyümölcs csigázták az érdeklődést. A Vámház körút 17. első emeletén működő "Reform-étteremben kívánságra szintén adtak vegetárius ebédet az arra ácsingózónak, sőt onnan nem messze özvegy Schulz Janka a legszigorúbb vegetárius konyhát vitte a manapság inkább múzeumként ismert Mehmed szultán körút 17.-ben. Akit mindez meggyőzött, levezetésül átsétálhatott Pfeifer Ferdinánd könyvkereskedésébe a Kossuth Lajos utca 7. szám alá, és beszerezhette a vonatkozó legkorszerűbb magyar és német nyelvű szakácskönyveket, napfénygyógyászati műveket és az alkohol leküzdésében segédkező útmutatókat.

A mozgalom központja innen már tényleg csak pár lépésnyire esett. A Rákóczi út és a Gyulay Pál utca sarkán lévő házban kellemes helyiségekkel várta tagjait a Magyarországi Vegetárius Egyesület, amely mibenlétét és célkitűzéseit a következőképpen foglalta össze: "Központja mindazon mozgalmaknak, amelyek az emberiségnek egészségi, gazdasági és erkölcsi alapon való boldogulását és fejlődését tűzik célul. Nevezetesen: természetes élet- és gyógymód, ebből kifolyólag alkohol- és dohányabstinentia, természetes testnevelés, ifjúságvédelem és nevelés, iskolareform, földreform, állat- és természetvédelem, világbéke, stb. Mindemellett konyhát is vittek, persze hús nélküli éttermet "a legújabb reformált táplálkozási tudományos alapelvek szerint vezetve.

Hogy mi főtt ezekben a tudománnyal felvértezett üstökben? Szerencsére azt is megtudhatjuk Rajczi Rezsőnének az egyesület kiadásában megjelentetett 1916-os füzetéből, amely a Húsmentes reform szakácskönyv címet viseli. Rajcziné számos apró fogásra tanította meg híveit: megosztotta velük a zsír nélküli rántás és külső beavatkozás nélkül serénykedő főzőláda titkát, a híg tésztával való panírozás fortélyát, és azt is hozzátette, hogy "főzési célokra legjobb, ha régi módi, kis malmokban őröltetünk lisztet, ez barnább és táplálóbb, mint a műmalmi liszt. Ecet helyett írót, rizs helyett kölest vagy goromba árpakását ajánlott, és különösen hangsúlyozta, hogy legjobb, ha akkor eszünk, amikor igazán éhesek vagyunk, és nem többet, mint amennyi csillapítja az éhségünket.

Rajcziné levesarzenálja a rántott levestől a krumplilevesen át a kenyérlevesig ívelt; főzelékei sorában különösen meghatározó szerephez jutott a burgonya ("ne tévesszen meg, hogy egyes vidékeken, hol főleg krumplival élnek, nem egészségesek az emberek, mert a pálinka fogyasztása ott a bűnös). Feltétnek kirántott rizsszeleteket, kenyérkolbászkákat, krumplis szeleteket, lencsekotlettet ajánlott, melléjük sokféle mártást javasolt, de részletesen foglalkozott a kásákkal és főtt tésztákkal, sőt még a salátákkal is.

Felesége találékony receptjeihez maga Rajczi Rezső írt elméleti bevezetőt. Hosszan foglalkozott a vegetarizmussal, mint az egészség forrásával, írt a túltáplálkozás veszedelmeiről, a tápsók fontosságáról, a rafinált ételek káros voltáról. Elemezte, milyen szerepet tölthet be a hús nélküli táplálkozás a nők felszabadításában, majd így fogalmazott: "A husdrágaság hovatovább oly mérveket öltött, hogy az emberek legnagyobb részére nézve egyenesen elkerülhetetlenné vált, hogy hus nélkül tudjon élni.

Ez igazán nyomós érv lehetett.

N. Kósa Judit

Juê