"A független Magyarország felemelkedése elválaszthatatlanul összefügg Horthy Miklós nevével és munkájával, s elsősorban az ő érdeme, hogy a kis Magyarország becsülettel megállja a helyét a nemzetek nagy kultúrversenyében. Horthy Miklós a világháború alatt a Monarchia hajóhadparancsnoka volt, s az otrantói szorosnál vívott nagy tengeri ütközet, mikor megsebesülve is tovább vezényelte a harcot a Novara páncéltornyából, méltán adományozta neki a »magyar Nelson« nevet olvasható az 1937-es kiadású Budapesti kalauzban. A Pestre látogató idegen persze másból is észrevehette, hogy az egykori bűnös város letette a fegyvert a magyar Nelson előtt. Lépten-nyomon az ő nevébe ütközhetett ugyanis.

Ott volt például a Horthy Miklós út, amelyet már 1920-ban egy évvel azután, hogy Kelenföld irányából végiglovagolt rajta a jeles tengerészről neveztek el. 1929-ben Horthy Miklós lett a mai Móricz Zsigmond körtér, egy évre rá a várbeli Bástya sétány, s egyúttal arról is törvény hozatott, hogy a megépítendő déli ma már Petőfiként ismert híd is a kormányzó nevét viselje. A harmincas évek végére saját Horthy Miklós tere, útja, utcája, fasora volt gyakorlatilag minden Budapest környéki kistelepülésnek, Rákoscsaba-Újtelepre még kettő is jutott. (Pestújhely Horthy Miklósnét örökítette meg az utcatáblákon.) Az Üllői úton Horthy Miklós Collegium működött, az Aréna úton róla elnevezett leventesporttelep, a Maglódi úton kórház, de a XII. kerületben volt ligetváros és még külön Horthy-telep is.

1937-ben tehát, amikor elkészült a déli dunai átkelő, nemcsak a híd neve volt szinte magától értetődő, hanem az is, hogy a budai hídfőnél ahol a frissen feltöltött Lágymányoson volt hely bőven egyfajta kultuszhelyet kell kialakítani. A hidat szeptember közepén adták át a forgalomnak, s kevesebb mint egy hónappal később már fel is avatták a parti pillér északi oldalára komponált haditengerész-emlékművet. A vasbeton talapzatból egy stilizált hajóorr lendült előre, rajta hétméteres bronz szoborcsoport. A kompozíció mögött a fiumei világítótorony harmincméteres mása nyúlt a magasba, a talapzat kamrájában pedig a Monarchia haditengerészetének relikviáit őrizték. Mindezek láttán a kortárs szemlélő (jelesül a Vállalkozók Lapja tudósítója) idézi tanulmányában Pótó János tévedhetetlenül "a kormányzó híres hajójára, a Novarára asszociált.

Egy, a harmincas évek legvégén kiadott térkép ugyanakkor azt bizonyítja, hogy a kegyhely tervezői ennél jóval többet tűztek ki célul. A Horthy Miklós híd budai hídfőjénél lévő Vitézek tere körül hatalmas palástot formázó térkompozíciót akartak kialakítani, amelyet két oldalról az alul ívben találkozó Kettős kereszt, illetve Palást utca határolt volna, s pontosan középen metszette volna az Etele tértől a hídfőig nyílegyenesen, a Horthy Miklós úttal párhuzamosan futó Szent Korona utca. A háború miatt persze mindebből semmi sem lett. Nem valósult meg a budai hídpillér déli oldalára tervezett repülősemlékmű sem, amelyet a kormányzó fia emlékének szenteltek volna; csak arra tellett, hogy 1942-ben a keleti fronton lezuhant Horthy István után nevezzék el a Vámház körutat.

De addigra már nem is nagyon volt szükség újabb nagyléptékű művekre. A magyar Nelson nimbusza önálló életet élt, még a gyerekeknek szánt ismeretterjesztő munkákba is beszivárgott. Ferenczi István például így írt a Várról az 1943-ban megjelent Az ország szívében: "Buda e része ugyanazt a szerepet tölti be, mint a hajón a kormányos fülkéje. Innen, a minisztériumokból kormányozzák az egész országot. S a legfőbb kormányos, vitéz nagybányai Horthy Miklós is itt lakik a közelben, hogy vihar, veszedelem idején bölcsességével megmentse és biztos révbe kalauzolja sokat szenvedett magyar hazánk hajóját.

Nem tudhatjuk biztosan, de elképzelhető: Budapest népe már meg sem lepődött igazán, amikor pár évvel később újfent tanúja lehetett a soron következő emlékmű-állítási és utcanévadási láznak.

N. Kósa Judit

Ju¤ÿ©