Zahi Hawass, az egyiptomi régészeti főfelügyelőség nemrégiben kinevezett új igazgatója elmondta, a svájci-egyiptomi kutatócsoport véletlenül akadt a piramisra. Több éve folyik már az észak-egyiptomi Abu Rowashban a 4. dinasztiabeli fáraó, Ra\'Dzsedef (Dzsedefre) piramisának feltárása. Az ásatás során a homokban váratlanul kövekre akadtak, amelyeket körbeásva egy fal került a napvilágra. Lassanként kiderült, hogy a fal egy zárt területet vesz körbe, amelynek a közepén egy eddig teljesen ismeretlen piramis áll.

Az 1,6-2 méter magas építményt a homok napjainkra teljesen betemette. A piramis északi oldalának közepén egy mély akna nyílására bukkantak, amely egy föld alatti folyosóhoz vezetett. A folyosóból három kamra nyílt: egy a keleti, kettő pedig a nyugati oldalon. A régészek a keleti kamrában megtalálták egy kőkoporsó egy darabját is, valamint edénytöredékeket és egy jó állapotban megmaradt alabástrom kanopuszedényt, amelybe a mumifikálás után az elhunyt romlékony, belső szerveit tették. A múmia és a szarkofág nagy része azonban nincs a sírban. Azokat nyilván sírrablók vitték el még az ókorban.

A sírépítmény Ra\'Dzsedef fáraó piramisának melléknyughelye volt. Zahi Hawass szerint méretéből és elhelyezéséből arra lehet következtetni, hogy egy nő - feltehetően Ra\'Dzsedef nővére vagy felesége - számára készült.

A piramisban talált hieroglifákból egyelőre egy nagy alabástromtálon lévő felirat - hr md ddw hwfw - olvasható ki tisztán. Ez Kheopsz fáraónak, Ra\'Dzsedef apjának a neve.

Egyiptom legrégibb történetével, az Óbirodalommal kapcsolatos ismereteink nagyon hiányosak. Ra\'Dzsedefről is keveset tudunk, pedig apja, Kheopsz a gízai legnagyobb piramis építtetője.

Ra\'Dzsedef a 4. dinasztia harmadik uralkodójaként követte apját Egyiptom trónján. Kr. e. 2528 és Kr. e. 2520 között uralkodott. A történelembe - eddigi ismereteink szerint - leginkább azzal írta be a nevét, hogy ő volt az első egyiptomi király, aki nevébe is felvette Egyiptom egyik fő istenének, Ra napistennek a nevét Ra fia jelentéssel. Ezzel is jelezve minden alattvalójának, hogy ő maga is isten.

A fáraó feleségei közül kettőt ismerünk: II. Hetepherest, aki egyébként féltestvére is volt, és Khentetenkát. (Talán valamelyikük számára épült a piramis.)

Sokak szerint Ra\'Dzsedef trónbitorló volt. Anyja ugyanis Kheopsznak "csak" mellékfelesége volt. A jogos trónörököst, Kauabot (Kawabot) Ra\'Dzsedef megölte, annak feleségét, Hetepherest elvette feleségül, s maga ült a trónra. Uralma nem tartott sokáig. Nyolc év után a Gízában lévő második legnagyobb piramis építtetője, Khephrén (Hafré) - bosszúból vagy hatalomvágyból - megölte édestestvére, Kauab gyilkosát, s immár ő ült Egyiptom trónjára.

Az Abu Rowashban lévő piramisok feltárása az Óbirodalom történetének számos homályos pontjára adhat választ. Már maga a tény, hogy Ra\'Dzsedef a "családi" gízai temetkezési helytől távolabb, 8 kilométernyire északra építtette fel piramisát, sejteti, hogy a dinasztiában viszály dúlt. A fáraó piramisában találtak olyan szobortöredékeket, amelyek arra utaltak, hogy szándékosan törték őket össze. A kutatók úgy vélik, hogy Khephrén pusztított a piramisban.

Ám lehetséges, hogy minden teljesen másképp történt. Tény ugyanis, hogy Ra\'Dzsedef fejezte be Kheopsz piramisának építését, ő helyeztette el a nevezetes halotti hajót a nagy piramisnál (megtalálták Ra\'Dzsedef nevét a hajó felirataiban.) Jelek vannak arra is, hogy halála után hosszabb ideig tartó kultusza alakult ki, melynek terjedését Khephrén nem gátolta. Tény az is, hogy Kheopsz is máshol építtette fel halotti nyughelyét, mint apja, s Abu Rowashból tiszta időben jól látszik a gízai piramis. Ra\'Dzsedef halálában tehát nem teljesen távolodott el családjától. Az azonban szinte bizonyos, hogy vallási szakadás történt a családban. Ra\'Dzsedef sírjában vannak utalások arra, hogy visszanyúlt a korábbi idők vallási szokásaihoz, s Ra felvétele a nevébe is újdonság volt, amelyet közvetlen utóda, Khephrén nem követett.

A megválaszolatlan kérdések számát csak szaporítja az a tény, hogy Ra\'Dzsedef fejportréi közül az egyik előképe a Gízában lévő hatalmas és szintén rejtélyes rendeltetésű szfinxnek. A szobor építtetője Khephrén volt, legalábbis sokan az ő arcmását ismerik fel a szfinx vonásaiban. Akadnak azonban olyanok is, akik szerint Ra\'Dzsedef faragtatta ki a Kheopsz piramisából megmaradt egyik hatalmas kőtömbből a szobrot. E kérdésekre talán az új piramisban találnak válaszokat.