Harmincöt évvel ezelőtt, 1962. október 1-jén teljesült a lágymányosiak régi vágya: végre-valahára megnyílt az új lakótelep első cukrászdája, a Rege eszpresszó. A Duna túlpartján megkezdődött a Szabadság Szálló rekonstrukciója. Ennek során - csaknem százmilliós beruházással és két régi bérház lebontása árán - százhatvanról négyszázharmincra növelték a hotel szobáinak számát. Az Egressy Gábor Klubban viszont országos bőrdíszmű-kiállítás nyílt, melynek sztárja a dolgozó nők számára készített nagyméretű, többzsebes retikül lett.

Ugyanezen a napon a Fővárosi Bíróság különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésért halálra ítélte Szöllősi György huszonkét éves budapesti lakost. Az Acélöntő és Csőgyár munkása három hónappal korábban, július 12-én a csillebérci erdőben borotvával meggyilkolta, majd lefejezte S. Ildikó huszonöt éves könyvelőnőt.

A jelentéktelen külsejű fiatalember - írta másnap a Népszabadság - már évekkel ezelőtt észrevette, hogy egyes nőknek imponálnak a külföldiek. S mivel azt tapasztalta, hogy műveletlensége miatt sem állnak vele a lányok szóba, elhatározta, hogy külföldi diplomatának adja ki magát. Szegényes albérletében idegen szavakat biflázott, gyakorolta a tört magyar beszédet, és készített egy igazolványt is, amelybe a Viktor Jarosinszky nevet írta. A lányokat washingtoni diplomata papával, zürichi külképviselő nagybácsival és az egyik nagykövetség fényűző kocsijával szédítette: az utóbbi használatáért alkalmanként száz-kétszáz forintot fizetett a sofőrnek. A gyárban megkeresett ezerhatszáz forintja hónap elején gyorsan elfogyott, hiszen bőkezűen szórta a százasokat a legjobb éttermekben, bárokban. Szöllősi ilyenkor bejelentette, hogy a kötelesség külföldre szólítja. S egyes lányok, sajnos, hosszú ideig felültek a primitív fiatalembernek - írta a Népszabadság.

Bár a fiú több lánynak is házasságot ígért, csak Zs. Ilonával való megismerkedése után lepleződött le. Ő ugyanis gyanút fogott és kutakodni kezdett Szöllősi valódi személyazonossága iránt. Az áldiplomata ekkor - mint a bíróság megállapította - sósavat kevert egy cinzanós üveg tartalmához: Zs. Ilonát csak a véletlen szerencse mentette meg a halálos mérgezéstől.

Nem sokkal később, Siófokon találkozott Szöllősi a rendkívül csinos, jó családból való S. Ildikóval. Kapcsolatuk Budapesten folytatódott, két mondvacsinált külföldi út között a fiatalember elegáns szórakozóhelyekre vitte a lányt, aki hamarosan beleegyezett a házasságba. Csak testvére ösztönzésére kezdett el érdeklődni a diplomata után, akiről így megtudta, hogy közönséges szélhámos. Szöllősi ezután egy diplomatatalálkozóra hivatkozva hívta fel a szabadság-hegyi Vörös Csillag Szállóba Ildikót, aki el is ment a randevúra. A fiatalember az erdőben, az aznap délután vásárolt borotvával ölte meg.

A bíróság többféle pszichés problémát is megállapított Szöllősi Györgynél, akit végül beszámíthatónak nyilvánítottak és halálra ítéltek. Fellebbezését december közepén elutasították, december 31-én kivégezték. Történetéről Jó estét nyár, jó estét szerelem címmel 1969-ben Fejes Endre írt regényt. Ebben a fiatalember és az üzemi párttitkár alábbi, természetesen fiktív párbeszéde is olvasható:

- ...Maga nyolc általános iskolai végzettségű. Nekünk módunk van beiskolázni. Ezzel a rendkívüli szorgalmával leérettségizhet, később diplomázhat. Mérnök is lehet magából.

A fiúból ellenállhatatlanul buggyant ki a röhögés.

- Na ne mondja! És akkor mi van? Leszek egy szar magyar mérnök.

N. Kósa Judit

Népszabadság, 1997. október 3.