Ez a Kossuth híd. 1946. június 18. óta rendes forgalmat bonyolít le. Eredetileg tízéves időtartamra méretezték, s bár korábban rendes közúti forgalom zajlott rajta, ma már a gyalogosok sem használhatják. Hossza nem egészen négyszáz méter. A hidak sorában meg kell emlékeznünk az Erzsébet hídról is. Ez a híd Budapest fő közlekedési tengelyét, a Rákóczi utat és a Kossuth Lajos utcát vezette át Budára. Újjáépítése elsőrendű közlekedési és városszépészeti érdek.

Újjáépítik a Várat, előbányásszák mélyéből, az egymásra rakódott rétegek alól a régi történelmi emlékeket. Hosszú évek munkája áll még előttünk, de bizonyos, hogy a Vár sokkalta szebb, hitelesebb és megragadóbb lesz az újjáépítés után, mint valaha is volt.

A Gellért-hegy és a Várhegy után harmadiknak a Rózsadomb könyököl ki a pesti Duna-partra. Az egykori exkluzív villanegyed ma a dolgozók széles rétegeinek ad lakóhelyet. A pestiek egyik legkedvesebb és legolcsóbb szórakozása: egy rózsadombi autóbusz-kirándulás, mely mindössze egy forintba kerül. Mai formájában Óbuda Budapest egyik legromantikusabb pontja, költők, írók, festők kedvenc tartózkodási helye. Napjai azonban meg vannak számlálva, mert egyre inkább modern nagyvárosi gyári övezetté válik.

A Csillebérc nevű kirándulóhely festői környezetében épült meg az Úttörőváros. A tábor négy lakó-, egy fürdő-, egy postaépületből és számos különböző rendeltetésű fabarakkból áll. A korszerű felszerelésű, gyönyörű helyen épült gyermekváros ezer örömet, szórakozást nyújt a kis vendégeknek.

A Gellért-hegyi villatelep épületei a századforduló nagypolgári ízlése szerint épültek, nagyobbak, mint a többi budai villanegyed házai, legtöbbjükben hat-nyolc dolgozó család talált otthonra a felszabadulás után.

A Karinthy Frigyes (volt Verpeléti) úton túl hatalmas beépítetlen terület hívja fel magára a figyelmet. Az utóbbi évtizedekben annyira feltöltötték, hogy az építkezések megindulhattak. Itt alakul ki az új lágymányosi lakótelep, az óriási beépítetlen területeket pedig a jövőben úgy hasznosítják, hogy itt rendezik meg a nagy országos vásárokat, kiállításokat.

A Körúton általában ritkaság a parkosított tér. Éppen ezért említésre méltó a Rákóczi tér, a belső Józsefváros e kertes, pados szabadtéri kaszinója. A tér közepén újabban szép díszkutat helyeztek el.

Az ifjúság és a gyermekek legfontosabb központi bevásárlási forrása a gyermekruházati, játék- és sportfelszerelési cikkeknek valóságos paradicsoma az Úttörő Áruház korszerű, modern palotája.

A Népstadion főbejárata az Ifjúság útjáról nyílik, amely még nem épült ugyan ki teljesen, de hatalmas arányaival a sportágakat szimbolizáló szobraival, díszes kivitelével már ma is látványosság.

(Nos, ilyen - is - volt Budapest négy évtizeddel ezelőtt. A lelőhely: Budapesti séták, a Fővárosi Idegenforgalmi Hivatal kiadásában, 1958-ból.)

N. Kósa Judit

Népszabadság, 1997. június 20.