Kőbánya, elismerem, nem tartozik a város legszebb részei közé, különösen az utóbbi évtizedekben. Ám jó nagyot téved az, aki azt gondolja, a főváros tizedik kerülete pusztán lerobbant gyárairól és a hazai tömeglakás-építés történetét tankönyvszerű pontossággal bemutató lakótelepeiről híres. Ha hiszik, ha nem, Kőbánya még az építészet történetébe is beírta magát, neve ott szerepel nagy betűkkel a szecesszióról szóló fejezetben.

Igen, önöknek teljesen igazuk van, ha most a Lechner Ödön tervezte Szent László téri templomra gondolnak. Ám a kőbányai szecesszió históriája ezzel még nem ér véget: néhány száz méterre az egykori városközponttól, ugrásnyira a Kőbánya-Alsó vasútállomástól ott magasodik az egykori Cserkesz utcai zsinagóga, amely később a Magyar Televízió raktára lett, ma pedig - gyönyörűen helyreállítva - egy keresztény vallási közösség temploma.

A zsinagóga alkotója, Schöntheil Richárd nem tartozott a hazai építészet legnagyobb formátumú alkotói közé. A mi Budapestünk sorozatban megjelent Századforduló című könyv szerzője, Gerle János meg is állapítja róla, hogy a Cserkesz utcai épület szinte egyetlen jelentős alkotása. S valóban, nem is tudhatunk meg mást róla, mint hogy a közelben, a Martinovics tér 4/A alatt áll saját lakóháza is.

Ha fentebb elismertem, hogy Kőbányánál van vonzóbb vidék is e hazában, kénytelen vagyok hozzáfűzni: a Martinovics tér még e másodlagos szépségű városrészben is a hervasztóbb helyek közé tartozik. Egyik oldalát elfoglalja a tűzoltóság praktikus stílben épült tömbje, a másik oldalon sorakoznak a századelőn épült lakóházak és a vendéglő, amely egykor kerthelyiséggel és tekepályával hívogatta a vendégeket - ezek helyét ma egy élelmiszerdiszkont szabadtéri raktára foglalja el.

De a boldogult Schöntheil Richárd háza, az a bizonyos 4/A még mindig gyönyörű. Bárki megcsodálhatja a merész szerkesztést (a Belváros közepén, a Martinelli téren látni hasonlót), a tiszta formákat. S persze láthatják azt is, hogy itt is, akárcsak a városban annyi felé, a portál és az egyik kapu áldozatul esett az évtizedeken át tomboló modernizálós kampánynak. Csak a bal oldali kapu kovácsoltvas díszei sejtetik, hogy Schöntheil Richárd egységes egészet tervezett.

Ha pedig mindez nem elég, azért nézzék meg figyelmesen ezt az épületet, mert előtte, valahol ott a flaszteron van Budapest mértani középpontja.

N. Kósa Judit

Népszabadság, 1997. április 25.