Az alapítók évente tartanak születésnapi bulit. De hogy ki számít még alapítónak: párttitok. Még inkább az, hogy ki minősíti őket legalább semlegesnek, vagy megtévedtnek és nem árulónak. Tudtunkkal mind a harmincheten élnek. S a partizános patina ellenére a többség (a kemény magot leszámítva) hajlandó és mer emlékezni - ha nem is minden szavát szeretné a neve alatt látni.

- Az antipártként induló Fidesz sikere vitathatatlan, ám a születésnapi bulikon mind többet kell retusálni - mondja egyikőjük -, és társaságban is egyre többet kell magyarázkodnom.

- Minden párt Achilles-sarka a nem nyilvános, a nem makulátlan rész - teszi hozzá Bozóki András politológus. - De a fiatal lányok és fiúk élete nem arról szólt, hogy a saját pecsenyéjüket sütögetik. Karneváli hangulat uralkodott, életem legszebb időszaka volt.

A kezdetek

Stumpf István szerint a budapesti egyetemisták és főiskolások 1981-es tanácskozása (Befőt) volt az első komolyabb kísérlet a KISZ-monopólium megtörésére, ám a Független Ifjúsági Szövetségből, a FISZ-ből fityisz lett. 1982-ben a Közgázon a hallgatói képviseleti rendszert próbálták bevetni a KISZ legyőzésére. A demonstratív politikai akcióért a fehérvári csapatból még Simicska Lajos nevét visszhangozta az egyetem. A szociológus-hallgatók 1984-ben független diákszervezet létrehozását kezdeményezték. Ebből sem lett semmi. A mégis formálódó új politikai elit első fellépése az 1985-ös szarvasi diáktábor volt.

Tehát a IV. nyata (nyári tábor) Szarvas, 1985. augusztus 26-30. Szervező a Rajk László, a Martos Flóra, a Dr. Münnich Ferenc vagy az ELTE Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiuma (Bibó István programadó nevét sok huzavona után csak 1989-ben vehették fel). A IV. nyata igazából a szakkollégisták, a klubok és a körök tagjainak első együtt gondolkodása. Szarvas nélkül nincs Fidesz - vallja Orbán Viktor. A táborban előadást tartott a demokratikus ellenzékhez tartozó Solt Ottilia is. Az előzetes programokból persze kihagyták a fekete listák szereplőit. A legtöbben Kövér László nyitószavait idézik: Mi, akik most itt ülünk, talán nemsokára vezető pozíciókban találjuk magunkat - akár tetszik ez nekünk és az előttünk járóknak, akár nem.

Az is elhangzott: A kognitív disszonancia nem más, mint az oppozíció manifesztuma. Efféle tolvajnyelvvel meg őrültségekkel a besúgók ellen is védekeztek: Nem találom X.-et - és mondta a saját nevét -, nem látta valaki? Erről viszont az a véleményem, hogy... Divat is volt odamondogatni a rendszernek, avantgárd valami, amit csíptek a bölcsészlányok. Akadt, aki nemcsak lánglelkű ifjúként, hanem a forradalom amorózójaként is megállta a helyét. Kemény kritika, pukkasztás, hatalombosszantás - minden volt a szövegekben. Azt ők sem gondolták 1985-ben, hogy itt hatalomváltás lesz, s vezető pozícióba kerülnek. A realitás az volt, hogy nem lesz állásuk, ha nagyon elhajolnak a létező szocializmus gyakorlatától.

Bár az ellenzéki értelmiség öt héttel korábbi monori találkozója elterelhette Szarvasról a figyelmet, a szakkollégiumi igazgatókat a szőnyeg szélére állították. A Közgazdász azt írta: a tábor és a szakkollégium az ellenzék gyűjtőhelye. Kövér válasza az Értesítőben: primitív logikai futam az imperializmus = SZER = hazai ellenzék = egyetemisták képlet.

- Nem tudom, milyen egy hivatalos forradalmár, Szarvason sem csupán a világot váltottuk meg, hanem fociztunk, nőztünk, csónakáztunk, és szenzációsan éreztük magunkat - említi Kósa Lajos.

Itt kezdtek csírázni azok a személyes, baráti kapcsolatok, amelyekből három év múlva a Fidesz lett. A szarvasi tapasztalatokon okulva - ahonnan Csengey Dénessel együtt a meghívottak fele távol maradt -, az 1987-es pápai táborban több volt a diák előadó, de vendégük volt Bihari Mihály, Bokros Lajos, Sólyom László vagy például Király Zoltán.

- Az Értesítő 1987-ben környezetvédelmi különszámot készített a Soros Alapítvány támogatásával - idézi fel Szemerei Péter. - Azt hiszem, nyomtatásban elsőként mi bíráltuk Bőst. Pápán adtunk Király Zoltánnak egy lapot, s ő aztán felszólalt a parlamentben a vízlépcső ellen.

- Sipos Júlia rádióriporter lejött Pápára - említi Csaba Iván. - Orbán Viktor, aki úgy nézett ki, mint Freddie Mercury, belecsapott a húrokba, és azt mondta neki: elutasítja ezt a rendszert. A rajkos Kaderják Péterből is kiszakadt a bizonytalanság és a bizalmatlanság: Gyülekeznünk [kell], ami nehéz, véleményt nyilvánítanunk, amit nem szoktunk; közösséget választanunk, mikor nincsenek.

- A Kádár-rendszer ingyen egyetemére jártam, Csillebérc, Zánka hozzátartozott az életemhez - mondja most Kaderják dr., kabinetfőnök. - A társadalmi békében felnőtt generáció jajszava, a békétlenség érezhetőbb volt Pesten. Pápáról már úgy mentünk haza: valamit kellene tenni.

- Arról beszéltünk, hogy a szembenállás békeharccal kezdődik, környezetvédelmi harccal folytatódik, aztán jön a rendszerváltás - folytatja Kósa. - Előbb én is békeharcoltam: a Dialógus csoportban elfogadható gondolat mentén lehetett némi ellenállást kifejteni. Mindenütt ugyanazok voltak. Egy barátom mondta: száz jól kiválasztott ember letartóztatásával kétszáz ellenzéki szervezet szűnne meg.

Egy hónap múlva, a lakiteleki találkozóra Bihari Mihály már levitt leendő fideszeseket. Ősszel Miszlivetz Ferenc szociológussal újra Velemben táboroztak. Utána már suttogták, hogy ifjúsági szövetséget alakítanak.

A Fidesz megalakulásának közvetlen előzménye a Kelet-Nyugat Találkozó, amit ugyancsak Miszlivetz irányításával öt bibós szervezett. 1987. november 21-22-én Európa és az USA alternatív mozgalmainak majdnem kétszáz szószólója, csaknem húsz ország béke- és zöldmozgalmainak, baloldali és liberális szervezeteinek képviselői tanácskoztak. Látszólag minden fórum helyeselte, hogy a gorbacsovi Európáról, a békemozgalomról tárgyaljanak. Tanulságosak voltak hát a teremletiltások, a burkolt fenyegetések, a kitiltás az egyetem épületeiből, a szálláshelyek törlése. Az Értesítő szerint ott, ahol előadott Vitányi Iván, Mary Kaldor és Kis János, Orbán Viktor volt a legnagyobb tapsot arató szónok. Felfigyeltek rá.

1988. február 10-én megalakul a Kelet-Nyugat Kör, március 30-án pedig a Fidesz.

A Fidesz kemény magja a szakkollégista elitből jött, elsősorban a jogászok bibósai közül, pedig Chikán Attila, a közgazdasági egyetem tanársegéde 13 évvel a Ménesi úti kollégium alapítása előtt, vagyis már 1970-ben létrehozta a Rajk László Szakkollégiumot. A példa a népi kollégium (Nékosz), ahova 1945 és 1949 között gyűjtötték a tehetséges munkás- és parasztgyermekeket. Kéri László 1977-ben követte Chikán példáját, de külön épületet csak 1983-ban kaptak az ELTE joghallgatói Schmidt Péter dékán támogatásával, s akkor már Stumpf István az igazgató.

A Bibó még sehol sem volt, amikor a rajkosok már Bibó-konferenciát rendeztek, 1983-ban viszont a bibósok '56-os kurzussal nyitottak. Kinn a Ménesi úton is álltak az érdeklődők, s az első sorban jegyzetelő ismeretlenek ültek. De Stumpf Istvánnak Horváth István belügyminiszter az apósa, s jó barátjuk a Népfront-főtitkár Pozsgay Imre. A szakkollégium el is megy a határokig. A radikális ifjak fejében azért megfordul, ha kellemes cimbora is az igazgatójuk, a másik oldalhoz tartozik. (Aztán a Fidesz buktatja meg Horváth Istvánt és Pozsgayt.)

A bibósok luxuskörülmények között éltek, s jóval többet tanulhattak meg politizálhattak. A plusztanulmányaikat maguk irányították, nevelőtanáraikat, igazgatójukat is maguk választották, kurzusokat szerveztek. Például 1983/84: A politológia alapfogalmai (Stumpf István). 1984/85: Lengyel műhely (Fellegi Tamás). 1985/86: Értelmiségi életstratégiák (Kovács László, Kövér László szakkollégisták). 1986/87: Modernizáció, stabilitás, legitimáció (Fellegi Tamás). 1987/88: Modern angolszász politika és jogelméleti irányzatok (angolul - Szájer József). Orbán Viktor szakdolgozati témája az 1980-as lengyel válság, Stumpf Jánosé a vállalati gazdasági munkaközösségek, Kövér Szilárdé a hadikommunizmus, Simicska Lajosé a szociálpolitikai reform.

- Kicsit szokatlan volt nekem a fényes szeleknek ez az utolsó nemzedéke - mondja Bozóki András. - Pedig ez a hatvanas években született generáció talán jobb volt az elődöknél, mert náluk a tudás megszerzésén volt a hangsúly. Kollégiumi programjuk volt, hogy elolvasunk egy könyvet, kollektíven megvitatjuk, ebből tanulunk. Persze ez fontos, meg hasznos, meg progresszív, de nekem már nem volt érdekes. A nagyon lelkes, tehetséges, a várost meghódítani, a világot megforgatni akaró vidéki társasághoz képest én már individualista, kevésbé magabiztos, fővárosi fiú voltam.

- Nemcsak egy nézőpontból lehetett nézni a világot, magunk alakíthattuk a mozgásteret - emlékezik Szemerei Péter. - Elkapta az embert a gépszíj, csúsztunk a közélet felé.

Kiizzadták a működési szabályokat, kivívták és megőrizték önállóságukat, s a kritikai gondolkodás és a szabadon szolgáló szellem műhelyei (Stumpf) politikusokat teremtek.

- A szakkollégistáknak minden kérdést vitában kellett eldönteniük - mondja Both Vilmos. - Ezen edződött este nyolctól hajnalig a társaság. Jellemző a jó beszélőke, a vitakultúra.

- Nem szerettem a kollégiumban fürdeni - jegyzi meg Csaba Iván közgazdász. - Akadtak, akik úgy gondolták, a szexuális forradalom után a zuhanyozóban egy lány nyugodtan beállhat a fiúk mellé.

Stumpf írja, hogy a szakkollégiumokban messze az egyetemi átlag fölött születtek házasságok. Ez csak erősítette a kollégium identitást meghatározó szerepét, de mutatja, hogy édes, ám belterjes életet éltek. Érdemes lenne megvizsgálni, hogy miközben kitolódott az aktív életkor, mivel jár az azonos végzettségű és korú párok korai házassága, erősebb-e például a versengés a családon belül. Külön téma lehetne, hogy a szakkollégiumi életmenetben is szerepet játszó, tehetséges lányok (Handó Tünde, Honecz Ágnes, Lévai Anikó és mások) milyen jelentős szerepet játszottak aztán férjük sorsának, karrierjének alakulásában. Más: miközben csökkent a párválasztás egzisztenciális jelentősége, az értelmiségi házasságokban pedig a gyermekek száma: ezekre a párokra - az átlagtól ugyancsak eltérően - két-három gyerek a jellemző. Idetartozna e csoportokban a férfi-nő kapcsolat elemzése, hogy vajon miért lett a XXI. század pártja tipikusan férfipárt.

- Több nő másképp alakította volna a Fidesz sorsát, inkább a problémamegoldás, a kompromisszumkeresés felé vitte volna - fogalmazza meg az egyik végeredményt Szelényi Zsuzsa.

1985-ben Kis Zoltán arról ír az Értesítőben, hogy a közös iskolában és a katonaságnál összetartóvá edzett fehérvári csoport uralkodik a szakkollégiumban. Jellegzetességük a radikális marxizmus- és kommunistaellenesség, az erőteljes társadalomkritikus alkat, a vehemensen negativista társadalomszemlélet, az establishment minden (akár vélt) megnyilvánulásának heves elutasítása, megbélyegzése. A felvételiken azokat támogatták, akik közel álltak hozzájuk, vagy nem kiforrottak. Kis szerint a zöldekkel szembeni fellépésük ugyanaz, mint az állami elnyomás. A vezető szerepük mindenütt érvényesül - választmány, utazás-külkapcsolat, szakkollégiumi folyóirat, hetilap -, kivéve a szakmai fórumokat, mivel sohasem fejtették ki társadalomszemléletüket. A csoport sohasem argumentált, csak sommásan megítélt vagy megbélyegzett, szakmai vagy politikai kompetenciája megítélhetetlen, illetve kétséges. Ám ezek a folyamatok semmiképp sem állíthatók be egy bolsevikféle akaratmegvalósulásnak. Ez a párhuzam 1983-ban merült fel. Kéri László, a Ménesi úti szakkollégium alakuló ülésén Lenin-fiúknak nevezte Orbánt és Simicskát, mert agresszív, kirekesztő, ellenségkereső viselkedésük az ő módszereikre emlékeztet.

A cikkről folyó vitában Kövér és Orbán nem vett részt, a vitazáróban a főszerkesztő Fodor Gábor azt írta: tisztelet a különféle véleményeknek, a kölcsönös engedmények útján születő egyezségnek, nem kellenek diktátumok.

1987-ben a Kövér-Orbán pár Az erdő - középről című tanulmányában elismeri: a kemény mag vállalta a szembenállást az egyetemmel és a társadalmi intézményrendszerrel is. Emberléptékű környezetre, szellemi közegre vágynak, amelyben a leendő értelmiségi feladata: a demokratikus, pluralista, semleges Magyarország megteremtése. Ám közben, mint leírják, kivételezett közösségük élete is döcögött. Gyakorta nem jött össze határozatképes közgyűlés már 1984-ben sem. S ettől kezdve a kemény mag is megoszlott tisztogatást pártolókra és kizárást ellenzőkre (noha a 64 tag közül 14 halasztott vagy évet ismételt). A szerzők szerint demokratikusan működtek, mégis akadtak, akik a csoportdiktatúrától féltek, erőszakosnak és egyoldalúan képzettnek mondták a kemény magot, amelynek tagjai redukált személyiségük miatt képtelenek az élet teljességének megélésére.

- Vásárhelyi Miklós ráérzett, hogy itt valami elkezdődött - idézi fel Fodor Gábor -, ez a mozgás elősegítheti a civil társadalom - akkor még így mondtuk - kialakulását. Senki nem gondolta, hogy itt lesz az ellenzék egyik bölcsője. Miklós politikai érzékét mutatja, hogy 1986-ban elhozta közénk Sorost, de az alapítvány már előbb is támogatta a szakkollégiumokat, ami hihetetlenül sokat jelentett. Az első másológépet tőlük kaptuk. Angol nyelvtanfolyam, ösztöndíj Oxfordba, de segítségükkel jelent meg a Századvég című szakkollégiumi folyóirat is.

Fodor, Orbán - Kövér

A szakkollégiumokban intenzív politikai szocializáció folyt, nem miniszternek készültek, de politikai gondolkodással foglalkoztak. Meg száz más dologgal. Orbán Viktor életében különös ázsiója volt a focinak, és egyre inkább a politikának. Fodor Gábort erősen vonzotta például a filmművészet is (filmklubja az egyik sztárprodukció). Ám a radikális Bibóban sem érdeklődött a tagok kétharmada a politika iránt, csak szimpatizált, és ha kellett, mögéjük állt. A kollégium harmadát kitevő, legnépesebb évfolyamon a legharciasabb Orbán volt, a legnépszerűbb Fodor.

- Orbán nagyon jó diák volt, mély alázattal a tudással szemben - mondja egy docens. Társai kiegészítik: - Szívós volt, pokoli munkabírású. - Ideális diák, aki még a tanárt is inspirálta.

Ekkortájt az Értesítő a legszabadabb hazai lap. A kollégium elméleti folyóirata, a Századvég szerkesztői között Gyurgyák János mellett ott volt a 22 éves Orbán és a 26 éves Kövér László is. Orbán előbb Fodorral volt jóban, másfél-két éven át egymást választották szobatársnak. Szeretve gyűlöltek?

- Viktorral egy évfolyamra jártunk, együtt voltunk katonák is - idézi fel Fodor Gábor -, de csak az első évben vált bensőségessé a kapcsolatunk. Barátságunk az együttlakás alatt tetőzött. Nagyon jó viszonyunk ellenére másfél év alatt mi lettünk a kollégiumon belüli két fő irányvonal megtestesítői.

Mondják, azon kezdődött köztük a vita, hogy a művészeteknek is helye van-e a szakkollégiumi kurzusok között vagy csak politikának? Ám ez csak a felszín. A két tehetséges ifjú habitusa is merőben más. Fodor nyitott, Orbán impulzív. Akkor kezdődtek a gondok, amikor Orbánt, a kevésbé tehetséges bálványozók egy része - a viktoriánus vonulat - megszédítette, s keménykedni kezdtek.

Tipikus történet az ablakügy. A kollégiumi konyha billenős ablakát csak résnyire lehetett kinyitni. Mivel az ételszag sokakat zavart, levették az ablakot. Amikor a hideg már kellemetlenebb volt, mint a bűz, keresni kezdték a hiányzó ablakot. Kövér és Orbán azt mondta: be lehet menni bárki szobájába, hisz az utcát fűtik. Fodor szerint, ha az illetők nincsenek otthon, senkinél sem lehet házkutatást tartani. (Végül nem az átvizsgált gyanúsítottaknál került meg az ablak.)

A legtöbb vitát a követelményrendszer váltotta ki. A Rajkból kizárták a potyautasokat, a Bibóból nem. Orbán elmondja Kéri László portréinterjújában: a privilégiumokért többletteljesítményt kell nyújtani, ő kőkemény követelménypárti. Fodor életmódpárti. Ő kifogásolta, hogy akkor hozzanak vad rendszabályokat az utánuk jövők megregulázására, amikor ők, negyedévesen már mennek kifelé. A kollégium legyen sokszínű, tegye lehetővé minden tehetség kibontakozását: nem kell rájuk erőszakolni valami általuk helyesnek vélt dolgot.

Kövér Szilárd fél év után azért mondott le a választmány vezetéséről, mert a Soros-féle 1,2 millió forint csak 25 embert érdekelt. Ez a vég. Utóda, Bóka István 1987-ben azt nyilatkozta: bábszerep az övé, a hatalmi centrum Orbán, Stumpf és Kövér körénél van. Mégis: Nagy szerencsénk, hogy van itt egy Orbán Viktor, aki megtestesíti mindazt, amit én szakkollégiumnak nevezek. Simicska Lajos szerint természetes, hogy a döntéseket a meghatározó egyéniségek befolyásolják: intézményesíteni kell Viktorék koncepcióját.

Mindig kisebbségben maradtunk - ismerte el Orbán, aki korábban állt a választmány élén, s 1985-ben lemondott: Már három évet eltöltöttem az egyetemen, de még semmit nem produkáltam. Az Értesítőben elpanaszolta azt is, hogy nem olvas rendszeresen és eleget.

A négy évvel idősebb kollégiumi társnak, Kövér Lászlónak a szakkollégium szakmai és életmódkísérlet: felkészítő az értelmiségi létre. Ám ez a feltörekvő ifjú megbukik: évhalasztással, hét év alatt szerez diplomát. Közben a történelem szakra is jár, kollégiumi szakdolgozata 1985-ben első díjas; társai, az egyetem tiltakozása ellenére nevelőtanárnak választják. Mire kijártam az egyetemet, érzelmileg és szellemiségében is teljesen eltávolodtam a jogászszakmától.

1985. március 15. című cikkében azt írja: Szeretném, ha lenne egy szobor arról a Bemről is, aki forradalmár akart maradni, s ezért beállt a despota janicsárjának. A folytatás: Szeretlek, Hazám. És te szeretsz-e engemet? Nem leszek-e rongy ember miattad?

- Személyiségalkata miatt sok dolgot rendkívül élesen lát - mondja egyik társa -, de ha kinyílik a rózsa, nem örül, hogy itt a tavasz, hanem belehasít: miért virul hamarabb? - mindenről valami rossz jut eszébe. A bukás után megerősödött benne a gyanú a világ ellen.

Kövér lesz Orbán egyik példaképe, mert szerinte ő a magyar politikusi mezőny legvilágosabban gondolkodó személyisége. 1987-től a kollégiumban Viktorék alatt általában Orbán és Kövér értendő. Az évfolyam szerinti szigorú alá- és fölérendeltség ellenére Orbán és Kövér között sosem volt rivalizálás. Sok időt töltöttek együtt, és Kövér meglátta Orbánban a tehetséget. Először tanítványaként kezelte, ez alakult barátsággá. Orbán jobban tudta képviselni a Kövér számára fontos dolgokat is - mindketten mást adhatnak a közös kalapba -, így formálódott exkluzívvá a kapcsolat. Viktorék befolyásolni tudták az igazgató Stumpfot is. Aztán a közös külső és belső ellenség kovácsolta össze igazán őket, s olyan magas hőfokú lett az együttműködés, mintha egypetéjű ikrek lennének.

- Viktor kiemelkedése a kollégiumban kezdődött és folyamatos volt - mondja Szemerei Péter.

- Orbánról korán kitűnt az a képessége, hogy gyorsan átlátja és strukturálni tudja a parttalan vitákat, hogy vezetésre termett, karizmatikus személyiség - állítja Bozóki. - Ő valódi teljesítménnyel vívta ki a többiek elismerését. Született politikus. Az alapítás

Az új ifjúsági szövetség alapítására a haza bölcsétől, Deák Ferenctől jött a javaslat. A vegyészek Martos Flóra Kollégiumában köztes nyilvánosságot teremtő 405-ös Kör alapítója, Diczházi Bertalan, ugyanis Deáktól vette az ötletet. A felirati módszert, miszerint szándéknyilatkozatban közlik, milyen szervezetet kívánnak létrehozni, és a hatalom meg a nyilvánosság barátkozhat a tervvel.

- Ha élt is félelem az emberben, Lakitelek után előre kellett lépni - summázza Diczházi. - Ha csak a szándékot jelentjük be, remélhetően nem csap le a hatalom, és ha kialakul a kellő erő, jöhet a megalakulás. Ezzel a bizalmi üggyel '88 februárjában fordultam Kövérhez, akit évek alatt kooperatívnak, kompromiszszumra késznek ismertem meg. Szükség volt a jogismeretére, meg helyiség is kellett, és az biztos volt, hogy tőlük el mernek jönni a tagok.

Kezdődött a puhatolózás, majd a szervezés. Diczházi Demokratikus Szocialista Ifjúsági Szövetséget (DSZISZ) javasolt. Az első fogalmazás szerint a DSZISZ elismeri a párt vezető szerepét és a Varsói Szerződéshez, meg a KGST-hez tartozást - csak taktikai okokból, vallja most Diczházi. Egyesek szerint a demokratikus ellenzékben forgolódó Orbán nem tartotta komolynak az ötletet, Kövér el is mondta: nem hitt az efféle engedélyeztetésben. Tudjuk, ők már többpártrendszert akartak, ennek ellenére kiindulásként elfogadták a javaslatot. Nélkülük kideríthetetlen, hogy ha nem alakult volna meg a Fidesz, nevüket adták volna-e holmi alamizsnálkodáshoz, hogy a párttag, árhivatali dolgozó Diczházit csak villámhárítóként használták-e.

Az előre megfogalmazott nyilatkozatuk leszögezi ugyan , hogy az új szervezet az alkotmány szerint kíván működni, ám olyan új Magyarország felépítésének igényéből indul ki (kiemelés az eredetiben - P. Á.), amelyben a tulajdonviszonyokat a gazdasági racionalitás szabályozza, amelyben az érdekek szabad szerveződésen alapuló képviseletet nyernek, amelyben érvényesül a a nemzeti függetlenség.

- Bár láttam fogalmazványokat, a végső nyilatkozatot ők külön szövegezték - említi Diczházi. - A beszélgetéseken egyértelmű konszenzus nem volt, ezért javasoltam, hogy a szakkollégiumokból, körökből, klubokból öt-öt főt hívjunk meg a március 30-i tanácskozásra, hogy a szélesebb akarat érvényesüljön, ne csak a radikálisabb bibósok legyenek ott.

Stumpf tartotta a hátát: nélküle nem lett volna szakkollégium sem, Fidesz sem. Merészen meghívta a találkozóra a párt- és KISZ-bizottság képviselőit is. A közgazdasági egyetem pártbizottsága 30-án időhúzó beszélgetésre invitálta az izgága diákvezetőket.

- Olyasmit vitattak meg velünk, hogy hogyan képzeljük a szocialista demokrácia kiteljesedésének útjait - említi Kósa Lajos. - Nem is ismertünk számos ott ülő embert. Amikor elérkezett a találkozó ideje, a többiek azt mondták, nekik dolguk van, s engem meg Foltányi Árpádot otthagytak túszként. Mire megoldottuk a szocializmus összes problémáját és hazamehettünk, találkoztunk lányokkal, akik az aláíráskor jöttek el a Bibóból; így mi már nem lehettünk alapítók.

- Az ismeretlen pártösszekötő vagy kicsoda is otthagyhatta utánunk a beszélgetést és ugyanaz a pasas, talán taxival, már előttünk odaért a Bibóba - idézi fel Both Vilmos. - A felháborodás vezetett bennünket. Mindenhonnan azt hallottuk: ez a rendszer beteg, nem tudja elviselni a múltját, de a jelenét sem. Ha újságot szerkesztek, könyvet írok, ne kelljen kéziratot elásni a kertben. A többség politológia kurzusokra járt, demokratikus kisközösség tagja volt, tudott angolul, Webert, Bibót olvasott, hajlandó volt tenni valamit a függetlenségért vagy az emberi jogokért. Hallottuk, hogy a tudományos dolgozók szakszervezetet alapítottak, és megfenyegették őket. Mégis azt mondtam: ha elkezdtük, ki kell mondani a megalakulást.

Esetlegesség is volt abban, ki lett alapító, ki nem: - Szóltak, menjen már át öt rajkos. Megnéztük, ki nem alszik - emlékezik Kaderják Péter. Csaba Iván: - Két diákbizottsági tagot kértek, önként jelentkeztünk. Azért ment el a többség, mert társai küldték, meg kíváncsi volt. - Kövér aláírta a felesége nevét is, aki vidéken volt, hogy többen legyenek. A másik lány meg csak letévedt az alagsorba. Kardos Józsefnek a soproni ökoklub vezetője, Gyöngyösi Péter említette, hogy új ifjúsági szervezet alakításáról tárgyalnak a Bibóban. Együtt jöttek fel: - Ott találkoztam először Szájerrel, Beszélő volt a kezében, s megkérdeztem, honnan vette. Mondta, hogy küld majd. Kiderült, hogy Sopronból jöttünk, s hogy ő is soproni. Bejelentették, mutatkozzon be mindenki, mondja el, honnan jött, hogy kiugrasszák a nyulat a bokorból. Megszavaztuk, hogy a párt- és a KISZ-vezetők is maradhatnak, nem történik itt semmi titkos, egyesülési szabadság van.

- Meghökkentem, hogy Diczházi nyíltan mer ilyesmiről beszélni - mondja Sztilkovics Szávó.

Kövér: Eredetileg az alakuló nyilatkozatot, illetve az alapszabály-tervezetet szerettük volna megvitatni. Ezt szét is osztottuk a jelenlevők között. Végül is a legkevesebb szó ezekről esett, a vita középpontjában a leendő szervezet neve állt. Ő jelentette be: az előzetes konzultációk szerint nincs jogi akadálya, hogy nyomban megalakuljanak.

A többségnek nem tetszett a DSZISZ név, el is vetették. Nem egy hozzászólás ecsetelte, milyen veszély vár rájuk, és senkit nem neveznek gyávának, ha nem írja alá.

- Mindkét variációt meg kell próbálni - mondta akkor is Bégány Attila. - Megkérdeztem, lehet-e mindkettőre szavazni?

- Javasoltam - idézi fel Rácz András -, legyen HIT: Hazafias Ifjúsági Tábor. Végül elsöprő győzelmet aratott a Fidesz név, Szávó javaslata.

- Talán a latinóráknak köszönhetően ötlött az eszembe a fides: a hit, a hűség. Először az volt, hogy Fiatalok Demokratikus..., de a Fiatal Demokraták Szövetsége sokkal keményebb. Orbán elmondta, így is, úgy is eltaposhatnak, legalább lépjük meg. Hálás vagyok a sorsnak, hogy odakeveredtem - folytatja Sztilkovics Szávó. - Hiteles, őszinte, bátor dolog volt, nem lehetett félreállni. Aztán a menyasszonyommal arról suttogtunk a Vörösmarty téren, hogy azért talán össze tudunk házasodni.

- Ha Orbán Viktor nincs ott, nem alakul meg a Fidesz, nem szavaz rá a kétharmad - erősíti meg Diczházi is. - Ez az óriási esemény az ő határozott fellépésének köszönhető. Csalódásnak is lehet nevezni, hogy a tőlem származó szándéknyilatkozatot elvetették. Lelki értelemben nagy nehézséget jelentett a tehetetlenség, hogy valamit elképzeltem, és csak a félelem maradt belőle. Nekem már megvolt a diplomám, könnyebben kezdeményeztem, de láttam, néhány fiatal mennyit dilemmázott. Ha nem is vagyok alapító tag, nélkülem nem alakult volna meg a Fidesz, a felbujtó én voltam, lehet, hogy miattam fognak kirúgni csaknem negyven diákot?

Stumpf István azt írja a megalakulás mellett kardoskodó Orbánról, hogy nem a kiegyezéses politizálás embere: futballhasonlattal élve, ha a középpályán felpattan a labda, és éppen kapásra jön, Orbán Viktor rárúgja, még ha a lövés a kertekben köt is ki, de nagy gól ugyanúgy születhet belőle.

A nyáron egy japán antropológus azzal érkezett Budapestre, hogy látni akarja a Ménesi út 12.-t, a Bibó Szakkollégiumot. 1988. március 30-án itt született a Fidesz. Az alapító okiratot aláíró 37 veterán legidősebbje, Kövér László sincs negyvenéves. Egyetemista csapatuk egy megszállt országban kezdte az ellenállást a szó fegyverével. Fidesz-finesz: nem valami ellen, hanem valami érdekében óhajtanak politizálni. A szócsavarás ellenére a rendőrségre, ügyészségre citálták őket.

Pünkösti Árpád

FIDESZ-ALAPÍTÓK:

Andrási Miklós, közgazdászhallgató (a Dunaholding Brókerház elnök vezérigazgatója), Bajka István, joghallgató, Balassa György, egyetemi hallgató, Bánszky Éva, joghallgató, Bartók István, közgazdászhallgató, Bartus Gábor, műegyetemi hallgató, Bayer Zsolt, tanárképző főiskolás, Bégány Attila, programozó matematikus (a tinyei önkormányzat jegyzője, V. kerületi képviselő), Bekk Mária, tanár, Benedek Zoltán, közgazdászhallgató, Both Vilmos, közgazdászhallgató (a Napi Gazdaság helyettes főszerkesztője), Csaba Iván, közgazdászhallgató (a Közép-európai Egyetem oktatója), Csongor Balázs, tanárképzős, Deutsch Tamás, joghallgató, Fodor Gábor, nevelőtanár, (parlamenti képviselő, SZDSZ), Gyöngyösi Péter, bölcsészhallgató, Hamecz István, egyetemi hallgató, Kaderják Péter, közgazdászhallgató (a Gazdasági Minisztérium kabinetfőnöke), Kardos József, erdőmérnök-hallgató, Kata Péter, egyetemi hallgató, Kliment Attila, joghallgató, Kovács István, gépészmérnök, Kövér László, ösztöndíjas jogász, Langauer László, tanárképző főiskolás, Molnár Péter, ösztöndíjas jogász, Németh Zsolt, közgazdász, Orbán Viktor, jogász, Pető Sándor, egyetemi hallgató (a Nemzeti Sport munkatársa), Rácz András, tanárképzős, Sasvári Szilárd, tanárképző főiskolás, Szabó Gábor, bölcsészhallgató, Szájer József, tanársegéd, Szajkó Lóránd, közgazdász, Szemerei Péter, joghallgató (jogász), Sztilkovics Szávó, tanárképző főiskolás (a Magyar Milleniumi Kormánybiztos Hivatalának vezetője), Tar Miklós, egyetemi hallgató, Vajda Tibor, egyetemi hallgató.

MÁS SZEREPLŐK:

Baráth Gergely - Óbudán önkormányzati képviselő, a Gulliver Alapítvány elnöke, Bozóki András - az ELTE és a Közép-Európai Egyetem docense, Diczházi Bertalan - a Növekedéskutató Intézet kutatási igazgatója, Kósa Lajos, - Debrecen polgármestere, a Fidesz parlamenti képviselője, Szelényi Zsuzsa - a Fidesz első (1990-es) képviselőcsoportjának tagja, most az Európai Ifjúsági Központ igazgató helyettese.

Sükösd Miklós politológus:

- A Fidesz forrása a szakkollégium, ahol főleg vidéki hallgatók éltek. Ez fontos momentum. Vitányi említette a velük kapcsolatban a Nékosz-habitust, hogy Holnapra megforgatjuk az egész világot!. A hasonlóság abban a gyémántkemény akaratban van, ami behatol a társadalomba, hogy megváltoztassa azt. Ne feledjük tehát: a szakkollégiumi rendszer elődje a Nékosz-mozgalom. Már a szakkollégiumban egymásra találtak hárman: Stumpf az igazgató, Kövér a diák-nevelőtanár, Orbán a diák. Mindhárom tehetséges ember élni akar a szakkollégium adta fantasztikus lehetőségekkel, ki akar törni családi, társadalmi környezetéből. Orbán a Fejér megyei kisfaluból, Kövér a vasmunkás családból, Stumpf a sváb, falusi fizikai munkás családból. Ez közös bennük. Stumpf ügyes menedzser. A rendszerváltás után egyszerre volt Göncz-szakértője, ifjúságpolitikai titkára, a baloldali Ezredforduló Alapítvány elnöke, a Soros Alapítvány nagykuratóriumának a tagja, a Fidesz háttérembere, aki a többpárti Századvég iskolát Fidesz-bázissá tette. Az a típus, aki mindent maga alá akar gyűrni: minden legyen az enyém, az enyém, az enyém. Annak idején őt az ELTE, megbízható párttagként ellenőrnek, felügyelőnek, cenzornak nevezte ki a szakkollégium élére. Stumpf az egypártrendszer megbízottja, a börtönőr, ugyanakkor a lázadó ifjak védelmezője. Amint szociológiaprofesszorom mondta, ajtó avagy ablak: mindkét irányba megy rajta a levegő. Stumpf az, aki korlátozza beosztottjait, másfelől a reform keretében új diskurzusokat engedélyez. Ő tehát a börtönőr, a rabok pedig a kollégisták. Érdekes pszichológiai, szociológiai, politológiai kérdés: minek köszönhető, hogy a rab és a börtönőr egymásba szeretett. A közös platformot a már említett közös családi és kulturális háttér adhatta. Többnyire első generációs értelmiségről van szó, akik menekülnek vidékről, kisebbségi érzésük van a fővárosi, az értelmiségi hallgatókkal szemben, megrökönyödéssel nézik a budapesti szellemi élet belterjességét. Bizonyítási kényszerük van, kisebbségi érzésüket kompenzálják küzdelmesen és harcosan. Ez a fajta vidékiség alapvető a Fidesz szellemiségében.