A Budai Központi Kerületi Bíróság szerdán halált okozó testi sértés bűntettének alapos gyanúja miatt harminc napra előzetes letartóztatásba helyezte O. Roland biztonsági őrt és H. János rendőr törzsőrmestert, a Készenléti Rendőrség beosztottját, akiket a Fővárosi Főügyészség azzal gyanúsít, hogy a vasárnapra virradó éjszaka részt vettek Simon Tibornak, a Sopron labdarúgó-szakosztálya vezetőedzőjének bántalmazásában.

Önként jelentkezett

A bíróság a letartóztatás előtti meghallgatáson elmondottak alapján arra az álláspontra helyezkedett, hogy a bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja ugyan megfogalmazható, a nyomozó hatóságnak - a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatalnak - azonban még nem sikerült egyértelműen tisztáznia, hogy pontosan mi történt vasárnap hajnalban a II. kerületi Lövőház utcában, a Mammut bevásárlóközpont épületében lévő Cafe Allure nevű szórakozóhelyen. Nem sikerült mindenkit azonosítani azok közül, akik a Simon halálával végződő verekedésben részt vettek. Mindezekre tekintettel a bíróság úgy ítélte meg, hogy a gyanúsítottak szabadlábon hagyásuk esetén meghiúsítanák az eljárás sikerét, és tartani lehet a szökésüktől, elrejtőzésüktől.

Magyar György ügyvéd, H. János törzsőrmester védője a letartóztatási döntést követően lapunknak elmondta: védence, miután értesült arról, hogy Simon vasárnap hajnalban életveszélyes sérüléseket szenvedett, bement a Teve utcába, jelentkezett az ügyben eljáró nyomozóknál. Elmondta nekik, hogy a kérdéses időben ő is ott volt, s megkérdezte, miben lehet a nyomozók segítségére. Ott tartották késő délutánig, amíg az ügyészségi nyomozóhivatal emberei érte nem mentek, hogy őrizetbe vegyék. Magyar elmondta, a meghallgatáson nem mutatták be teljes egészében azokat a felvételeket, amelyeket állítólag a térfigyelő rendszer, valamint az üzlet biztonsági kamerái készítettek. Néhány "kikockázott" képet láthatott csupán, azokon nem ismerte fel védencét a verőlegények között. Ellenben azonosításra is alkalmas fotók készültek több olyan személyről, akiket a hatóságoknak mindmáig nem sikerült megtalálniuk, noha láthatóan ők is részesei voltak a verekedésnek.

Még ma is ellentmondásos híreket hallani arról, hogy valójában mi történt a bárban. Azok a tanúk, akiket a rendőrségnek, majd - miután kiderült, hogy a gyanúsítottak között rendőr is van - az ügyészségnek sikerült meghallgatni, arról számoltak be, hogy Simon egy férfi és egy hölgy társaságában születésnapot ünnepelt az Allure bárban. Eközben pezsgőt locsoltak - főleg egymásra, de jutott belőle a körülöttük állókra is -, sőt a Simon társaságában lévő férfi felugrott a bárpultra is, és ott táncolt. Ezt a bár dolgozói és a vendégek egy része is szóvá tette. Simon ekkor került konfliktusba egy vendéggel, akit a szóbeszéd szerint hirtelen felindultságában megpróbált lefejelni. A következő pillanatban elszabadult a pokol. Biztonsági emberek és a vendégek közül is többen (utóbbiak állítólag annak a fővárosi alvilágban "erős ember"-ként ismert férfinak a társaságához tartoztak, akivel Simon összetűzésbe keveredett) rátámadtak a kissé ittas és a történtek után már erősen felfokozott idegállapotban lévő edzőre.

Ami ezután történt, leginkább egy klasszikus kocsmai verekedésre emlékeztetett. Sokan vertek sokakat. Arról ellentmondásos híreket hallani, hogy a bár biztonsági emberei, akik között legalább két hivatásos rendőr volt, kinek az oldalán szálltak harcba. Vannak, akik azt állítják, a "portások" mindkét felet egyformán verték, és megpróbálták kiszorítani a helyiségből a verekedőket. Nevük mellőzését kérve jóval többen állítják azonban, hogy "a portaszolgálat" egyértelműen Simon "ellenlábasainak oldalára állt".

Miután szabályosan "kiverték a teremből", a biztonságiak - egy szemtanú elmondása szerint - feldühödött farkasfalka módjára követték Simont az utcára is, ahol addig ütötték és rugdosták, amíg ők maguk ki nem fáradtak. Amikor "végeztek vele", még szidalmazták egy darabig, majd győzelmi mámortól hangosan viszszavonultak az Allure-be.

Néhány perccel később azonban hirtelen több méregdrága Mercedes, BMW és Audi is csikorgó kerekekkel startolt el a környező utcákból. Az Allure törzsközönségének egy része el akarta kerülni a találkozást a rendőrséggel. Nem hivatalos rendőrségi források szerint a mentőket is csak azt követően értesítették - "egy eszméletlen férfi fekszik a Mammut mellett" -, amikor már eltávoztak a fontos emberek, s velük együtt többen azok közül is, akik tevőlegesen részt vettek a Simon elleni támadásban.

Testületi belviták

Már vasárnap több biztonsági cég vezetője telefonált, és nevük mellőzését kérve elmondták, hogy az Allure-ben "rendőrporta volt". A fővárosi éjszaka szlengjében ez azt jelenti, hogy a biztonsági szolgálatot - vagy annak egy részét - engedély nélkül foglalkoztatott hivatásos rendőrök alkotják. Egy rendőr ugyanis bármikor szolgálatba helyezheti magát, és bárkivel szemben intézkedhet. A tapasztalatok mindemellett azt mutatták, azokat a szórakozóhelyeket, amelyeket "rendőrök védtek", elkerülték a pénzbehajtók és védelmi zsaroló csoportok.

A rendőrségen belül évek óta dúl a vita arról, jó-e a testületnek, szolgálja-e a bűnüldözés és a bűnmegelőzés érdekeit az, ha szabadidős rendőrök portásként dolgoznak rossz hírű éjszakai bárokban. Számos olyan rendőri vezetővel beszéltem, akik, ha rajtuk múlna, engedélyeznék az efféle másodállásokat. Ők azzal érvelnek, hogy a rendőrség így szemmel tarthatná az éjszakai életet. Más vezetők viszont igyekeznek minél távolabb tartani a rendőröket az alvilág bűnfészkeitől, ahol korrumpálhatják, beszervezhetik őket. Előfordult már, hogy az éjszakai portásként foglalkoztatott rendőr jelezte előre a drogdiszkó tulajdonosainak, mikor lesz náluk razzia.

A rendőrség szolgálati szabályzata e tekintetben egyértelműen fogalmaz: A rendőrnek az oktatási, tudományos és kulturális tevékenységén kívül minden más gazdasági tevékenységét be kell jelentenie parancsnokának. A törvény kimondja, nem engedélyezhető olyan másodállás, amely nem egyeztethető össze a fegyveres testület feladataival, illetve a fegyveres szerv tekintélyét veszélyezteti.

Csakhogy számos jel szerint maga a rendőrség és a testületet felügyelő Belügyminisztérium sem tudja, mi szolgálja az érdekeit, és mi árt a tekintélyének. A belső szabályzatok és a felsőbb elvárások szerint a közvetlen, úgynevezett állományilletékes parancsnokoknak észre kellene venniük, ha beosztottjaik rossz útra tévednek. A legtöbb parancsnok észleli is, hogy munkatársai gyanús másodállásokat vállalnak, "rossz társaságba keveredtek", de semmit nem tehet az összeférhetetlenség megszüntetése érdekében. Elmehetne ugyan abba a bárba, ahol munkatársai engedély nélkül dolgoznak, de mit bizonyít az, ha ott találja őket? A rendőrök közlik velük, hogy "csak egy sörre ugrottak be", és a személyzet is igazolja majd, hogy akkor jártak ott először. Gyanúját, tudniillik, hogy munkatársai alvilági körökkel állnak üzleti kapcsolatban, engedély nélkül vállaltak másodállást, megírhatják a BM Rendvédel-mi Szervek Védelmi Szolgálatának (RSZVSZ). A belbiztonságiak titkosszolgálati eszközökkel és módszerekkel igazolhatnák vagy eloszlathatnák a gyanút. Csakhogy - mint azt érdeklődésemre több megyei és országos szintű rendőri vezető is elmondta - a belső elhárítástól mindig azt a választ kapják, hogy "bejelentésükkel foglalkozunk". Elvétve fordul azonban csak elő, hogy a parancsnokokat értesítenék a vizsgálat eredményéről. Így bizonyossággal soha nem tudják meg, hogy munkatársaik valóban összejátszanak-e az alvilággal.

Hallgat a belbiztonság

Tudni lehet olyan esetekről is, amikor maguk az alparancsnokok szervezik beosztottjaik másodállását, így értelemszerűen nem is foglalkoznak az olyan bejelentésekkel, amelyek munkatársaik másodállásaira vonatkoznak. Vannak olyan rendőri szervezetek, amelyeknek parancsnokai az intézményesített illegális másodállás-vállalást tekintik még ma is a "munkaerő megtartása" egyetlen, de legalábbis a leghatékonyabb módszerének. Mint többen is elmondták, ők megbíznak az embereikben, biztosak abban, hogy a bárok világa nem szédíti meg őket, s minden helyzetben rendőrként viselkednek. Jelenlétükkel távol tartják az általuk őrzött szórakozóhelyektől a "rosszfiúkat", és közben információkhoz juthatnak.

Az Allure-ben történtek nem igazolják a rendőrporták létjogosultsága mellett érvelő rendőri vezetők igazát. Az efféle vállalkozásokkal ráadásul szemben állnak azok a személy- és vagyonőr vállalkozások, amelyek vizsgázott, engedéllyel rendelkező vagyonőrökkel dolgoztatnak. Nemcsak azért, mert ők jó esetben is csak feleannyit tudnak fizetni munkatársaiknak, mint a fekete- vagy a szürkegazdaságban működő cégek. Álláspontjuk szerint a személy- és vagyonőri munka is egy szakma, s a szabadidős rendőröket és edzőtermi izomembereket foglalkoztató kamarán kívüli szervezetek szakmailag lejáratják, anyagilag pedig tönkreteszik a legálisan működő vállalkozásokat. Erre utalt szerdán kiadott közleményében kilenc piacvezető vagyonvédelmi cég nevében Lasz György, a Biztonsági Nagyvállalkozások Szövetségének elnöke, és ezt hangsúlyozta lapunknak nyilatkozva Szabó László, a Személy-, Vagyonőri és Magánnyomozói Szakmai Kamara országos alelnöke. Utóbbi külön is hangsúlyozta: a személy- és vagyonőrök munkáját szabályozó törvény egyértelműen fogalmaz a tekintetben, milyen intézkedésre jogosult egy vagyonőr megbízója érdekeinek védelmében, és milyen eszközöket alkalmazhat munkájához.

Általános szabályként elmondható: a biztonsági őrnek kizárólag a közterületnek nem minősülő területen van joga intézkedni. Ott viszont kötelessége is fellépni a törvénysértőkkel szemben. Testi erővel vagy törvényesen engedélyezett eszközökkel - ide értve a szolgálati lőfegyvert is - megfékezheti, leszerelheti a törvénysértőket, visszatarthatja őket a rendőrség megérkezéséig. Semmiféle rendbontás vagy törvénysértés nem jogosítja azonban fel a vagyonőröket verekedésre, és végképp nem egy ember életének kioltására.