Január 25-én szállították Németországból Kairóba a szarkofág alsó részét. A felső rész eddig is a kairói Egyiptomi Múzeumban volt. Gaballah ali Gaballah régészeti főigazgató szerint "bizonyos, hogy Ehnaton szarkofágja került haza, mivel nevének nyomai jól kivehetők rajta". Mások szerint viszont a szarkofágon lévő feliratok emlegethetik a fáraó valamelyik rokonát is. Vagyis önmagában a tény, hogy a király neve szerepel a szarkofágon, még nem jelenti azt, hogy az övé is lenne. Sokaknak az a véleményük, hogy a koporsóban valójában a maga mellé vett társuralkodó, később rövid ideig utódja, Szemenhkáré feküdt. Ő pontosan olyan rejtélyes figura, mint az egész történet maga. Nem tudni, ki volt, lehet, hogy a fáraó fia vagy testvére. Sőt Abdel Halim Nur el-Din, a Kairó Egyetem neves régészprofesszora szerint "egyelőre nem bizonyított még az sem, hogy Szemenhkáré tényleg létezett. Elképzelhető, hogy Ehnaton lányát, Meritatont, vagy második feleségét, Kiát hívták így".

Akit feledésre ítéltek

Ki volt ez a fáraó, akit ennyi titok vesz körül? Ehnaton, a 18. dinasztia királya tizenhét éven át uralkodott a Kr. e. XIV. században. A világon elsőként vezette be birodalmában az egyistenhitet. Eltörölte az addigi főisten, Amon tisztelét, és helyette bevezette Aton kizárólagos imádatát. Ezt jelzi nevének megváltoztatása is. Bár IV. Amenhotepként került a trónra, de Ehnatonként uralkodott. Halála és a kérdéses Szemenhkáré rövid uralkodása után feltételezett fia, Tutankhamon került a trónra, és mint neve is mutatja, ekkor már visszaállították Amon és a többi isten tiszteletét. Ehnatont utódai "feledésre ítélték", mindenhonnan kivésték a vele kapcsolatos feliratokat, ábrázolásokat. Csak az maradt ránk, ami elkerülte figyelmüket, és ebből meglehetősen töredékesen áll össze a kép. A töredékek között fontos szerepet játszott, amikor 1907-ben felfedezték a Királyok Völgyében az 55-ös sírt, vagyis a nevezetes KV55-öt.

Ehnaton, Szemenkháré?

Az egykamrás, kicsi sírban a talajvíz miatt a szarkofágra és a benne lévő múmiára igen rossz állapotban találtak rá. Az egyik sarokban két másik múmiát is felfedeztek. A feltáró Theodore Davis mindenáron Ehnaton anyját, Tejét szerette volna megtalálni. A múmiát tehát azonosította Tejével, a másik kettőt pedig férjével, III. Amenhoteppel és fiával, Ehnatonnal. A múmiáról azonban hamarosan kiderült, hogy férfi, és a nemrégiben elvégzett újabb alapos antropológiai vizsgálat azt is kimutatta, hogy 20-25 éves kora körül hunyt el. Ehnaton azonban jóval idősebb korában halt meg. Ez pedig sokak szerint a halottnak Szemenhkáréval való azonosítását támasztja alá. A kérdés eldöntésében sokat segíthetett volna a koporsó alsó része, amelyen a halottra vonatkozó feliratok állnak, ám az ismeretlen körülmények között eltűnt.

A felfedezés után 1907-ben Davis a leleteket beszállíttatta a kairói múzeumba. Egy 1931-ben végzett leltározáskor azonban kiderült, hogy az alsó részt ellopták. Az egyiptomi hatóságok sejtették, hogy valamelyik európai múzeumban lehet, de bizonyosságot csak az hozott, amikor a KMT című egyiptológiai szaklap 1999-ben közölte az eltűnt alsó rész kinagyított színes képeit. Ekkor jelentkezett a müncheni múzeum, és közölte, hogy a tárgy náluk van.

Titkos restaurálás

Rolf Krauss, a berlini Egyiptomi Múzeum szakértője szerint az aranyozott alsó rész az 1950-es években került Genfbe egy bizonyos Nicolas Koutoulakis műkincskereskedőhöz. A különleges tárgytól azonban Koutoulakis az 1970-es évekig nem tudott megszabadulni. Az 1980-as években a szarkofágdarab már a müncheni múzeumban tűnt fel, ahol titokban restaurálták. 1994-ben Koutoulakis lánya "hivatalosan" a múzeumnak ajándékozta a darabot. A múzeum igazgatója, Sylvia Schoske felháborodottan utasította vissza Krauss verzióját. Szerinte az a legvalószínűbb, hogy az első világháború után maga a kairói múzeum vitette oda restaurálásra. Tény, hogy a szarkofág alsó részének a visszaadásáról Egyiptom és Németország között megkezdődtek a tárgyalások, amely most végre eredményre vezetett.

Hogy kicsoda a múmia, nem tudni. A KMT felvételein is jól látszik, hogy az alsó részen valóban voltak feliratok, amelyeket azonban olyan alaposan kivakartak, hogy Ehnaton neve is csak üggyel-bajjal olvasható ki. Ám, mint láttuk, ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a múmia a király lett volna.