A hétfői megrázkódtatás után keddre kissé megnyugodtak az európai tőzsdék, de az Európai Unió csak ekkor tudott érdemben reagálni az előző esti washingtoni eseményekre. A bizottsági szóvivő meglepte a tudósítókat, amikor a figyelmeztette a hétfő este nemmel szavazó amerikai képviselőházat a felelősségére. – Ez a válság az Egyesült Államokban keletkezett, és onnan terjedt tovább, ezért gyors amerikai intézkedést várunk – hangoztatta Johannes Laitenberger.

Nem ez az első európai elhatárolódás. Az unió pénzügyi vezetői többször is kifejtették, hogy szó sem lehet amerikai mintájú gazdaságélénkítéséről, kamat- és adócsökkentésről, s hogy a stabilitási paktum előírásai változatlanul érvényben vannak. S bár nem gondolták, hogy könnyű idők jönnek, Európát alapvetően szilárdnak nyilvánították. Néhány nappal később, vasárnap éjjel azonban 11,2 milliárd eurót kellett a belga, a holland és luxemburgi kormánynak beleöntenie Európa egyik vezető bankjába és biztosítójába, az erősnek hitt Fortis-ba, aztán kedden 6,4 milliárd eurót a belga-francia Dexiába, amely elsősorban önkormányzati bank. Közben Nagy-Britanniában és Németországban is banki válságkezelésre kényszerültek a hatóságok.

A bizottsági szóvivő kedden csak megismételni tudta a hétfői nyilatkozatait, hogy a Fortis (és persze a Dexia) megmentése jól érzékelteti, milyen kiválóan együtt tudnak működni az európai kormányok és testületek a pénzügyi stabilitás érdekében és a megtakarítások megőrzéséért. A tárgyalásokba bekapcsolódott az Európai Központi Bank (EKB) és annak elnöke, Jean-Claude Trichet, aki a vasárnapot Brüsszelben töltötte, illetve Nellie Kroes versenyügyi biztos, akinek a feladata az, hogy ne engedje a mentőakciókat állami támogatássá válni, hogy igyekezzék mindenki számára fenntartani az egyforma játékszabályokat.

A Bizottságot minden bankügyletről értesítették az érintett országok kormányai, s eddig nem merült fel az állai támogatás gyanúja. A versenyügyi szóvivő azért tett utalást arra, hogy a körülményeket figyelembe veszik. A kérdésre, hogy a válságra tekintettel nem függesztik-e fel a versenyszabályokat, azt felelte, ez az eshetőség fel sem merült, de azért rugalmasan járnak el. Ugyan nem hangzott el, de sejteni lehet: a stabilitási paktum értelmezése is rugalmas. A pénzügyi stabilitás elsődlegességet élvez, s innen lehet megítélni a Fortis és a Dexia kormányzati tőkeemelését is, amely az államadósságot növeli és a költségvetések helyzetét sem könnyíti meg.

Az EU elnökségét adó Franciaország, amelynek GDP arányos költségvetési hiánya a bűvös háromszázalékos határ közelében jár, az EKB-nak az európai gazdaságok lassulásában viselt felelősségéről beszélt, s célzásokat tett a stabilitási paktum lazítására. Pontosabban az alapelvek átgondolására és a dogmák felülvizsgálatára. Nem nagy sikerrel. Nagy kérdés, hogyan reagál majd a Bizottság arra a tényre, hogy Írország hivatalosan is recesszióba süllyedt, s büdzséje aligha fog megfelelni a stabilitási paktum előírásainak.

A meglévő szabályok mellé újakat is tervez a Bizottság, illetve gyors reagálásként állítja be a hosszabb ideje tervezgetett intézkedési terveket. A belső piacért felelős biztos, az ír Charlie McCreevy ma mutatja be az elképzeléseket, miután a Bizottság jóváhagyja őket. A legfontosabb új elem: a nemzeti felügyeletek csoportokba tömörülhetnek, hogy a határokon átnyúló banktevékenységet jobban nyomon követhessék. Tény, Európa tizenöt legnagyobb bankja eszközeinek 24 százalékát tartja anyaországán kívül, szemben az 1997-es 11 százalékkal. A másik felvetés a tőkehelyzetre vonatkozik. A bankoknak a jelenleginél nagyobb tartalékot kellene képezniük, ha követeléseiket értékpapírosítják. Az EKB a maga részéről javasolja, hogy a nemzeti felügyeletek sokkal élénkebb adatcserét folytassanak egymással. Franciaország pedig uniós elnöki helyzetét kihasználva önálló regulációs ajánlatokkal is készül az októberi EU-csúcsra. Sarkozy elnök nemzetközi konferenciát is szervez, s előkészületként Párizsba invitálta a G7-csoport európai tagországinak vezetőit, valamint a Bizottság és az EKB elnökét.

Az amerikainál szabályozottabb – vagy inkább másképp szabályozott – piac felsőbbrendűségét hirdette Európa az utóbbi napokban, s ebben élenjárt Sarkozy elnök és Peer Steinbrück német pénzügyminiszter, akik az angol-amerikai globális pénzügyi hegemónia hanyatlását is vizionálják. Brüsszel szerint még a Fortis megmentése sem más, mint az olajozott európai gépezet működésének a mintapéldája.

Szakértők azonban aggodalommal figyelik a fejleményeket, s egyáltalán nincsenek meggyőződve arról, hogy a dolgok valóban olyan jól mennének, mint ahogy azt Brüsszelben érzékeltetni óhajtják. A Financial Times vezércikke úgy véli, hogy a Fortis egyáltalán nem jó példa. Meg kellett óvni a bukástól, mert túl nagy ahhoz, hogy összeomoljon, túl sok embert foglalkoztat és a belga betétek felét őrzi. A Benelux térség azonban amolyan miniunió, hagyományosan szoros kötelékekkel, így nem lehet európai beavatkozásként értékelni, ami történt. Miközben akadnak olyan óriásbankok Európában, amelyek túl nagyok ahhoz, hogy eltűnjenek, de ahhoz is, hogy megmentsék őket, mert például a Deutsche Bank felemésztené a német nemzeti összterméket. Nem utal semmi sem ilyen közvetlen veszélyre, de az arányok mások Európában, mint az Egyesült Államokban, ahol az óriásbankok felkarolására is lenne pénz.

A genfi Graduate Institute professzora, Charles Wyplosz azt írta: ha Európa vezetői bizalmatlanul tekintenek a pénzügyekre, és nem is értik a folyamatokat, bizonyosan nem tudják megdönteni az amerikai hegemóniát. Annak sorsa Washingtonban dől el. A szerző véleménye: ellentétben a hirtelen divatba jött nézetekkel, a pénzügyi piacok túlszabályozottak, csak a szabályokat sokan megkerülték, s tehették, mert laza volt az ellenőrzés. Megoldási javaslattal állt elő Daniel Gros, a Centre for European Policy Studies igazgatója és Stefano Micossi, az Assonime olasz kutatóintézet vezetője, sürgetvén a határon átnyúló tevékenységet folytató európai bankok európai bejegyzését, s az EKB kebelén belül létrehozandó felügyelet alá rendelését. Az esetleges mentőakciók végrehajtására – a kormányok és közpénzek helyett – az Európai Beruházási Bankot kellene alkalmassá tenni.