A zsidó újév miatti keddi szünet a Capitoliumon lélegzetvételnyi időhöz engedi az amerikai döntéshozókat és a befektetőket egyaránt. A képviselőházban azon ügyködnek, hogy megfordítsák a hétfői 205:228-as szavazási arányt, és legalább 218 főt Henry Paulson pénzügyminiszter 700 milliárd dolláros terve mellé állítsanak. Annál is inkább, mivel a börzék hétfőn bepánikoltak: New York-ban még a 40 perces szavazás alatt soha nem látott mértékben, végül hét százalékkal zuhant a Dow Jones index, az S&P 500 pedig 1987 óta nem ment ilyen mélyre. Duncan Niederauer, a New York-i tőzsdeelnök azt mondta: a piac összezavarodott, meglepték a washingtoni hírek. Szavai szerint a részvények ennél is lejjebb lennének, ha (csütörtökig) nem tiltották volna be a short-sellinget. Mint mondta, a bizalom helyreállhat, ha elfogadják a pénzügyi mentőcsomagot. A börzéről 1300 milliárd dollár értéket vontak ki a nap folyamán. - Mintha elszabadult volna a pokol. Mindenki csak eladott, eladta, amilye csak volt - idézte fel a riadalmat az egyik bróker. Kedden az államkötvényeket már csaknem nulla kamat mellett is vették a befektetők, csak, hogy biztonságba helyezzék a pénzüket. A nyersolaj ára hordónkénti 97 dollár alatt zárt. Kedden már, miután észlelhető volt, hogy a Capitolium nem adta fel az előző napi fiaskó után, a részvényindexek újra emelkedni kezdtek, ismét csak erősítve a volatilitást. Az euró a tíz évvel ezelőtti bevezetése óta nem esett ekkorát a dollárhoz képest.
 
Washingtoni hírek szerint a szenátusban egyszerűbben átmehet a pénzügyi csomag. - Nem akarunk dolgavégezetlenül hazamenni - hangsúlyozta a kongresszusi egyeztetés egyik kulcsszereplője, Christopher Dodd szenátor, a bankfelügyeleti bizottság elnöke. George W. Bush elnök reggel azonnali cselekvésre sürgette a Kongresszust. Mint mondta, a törvényhozási folyamatnak nincs vége. Nem aközött kell választani, hogy a képviselők cselekedjenek, vagy a szabad piac majd elsimítja a dolgokat, hanem aközött, hogy cselekszenek, vagy amerikaiak millióinak kell számolnia a fájdalmas következményekkel. Főleg a republikánusok között még nagy az elégedetlenség, részben a pénzügyminisztériumnak adandó példátlanul széles jogkör - ahogy egyikük mondta, 'a szocializmushoz vezető csúszós lejtő' - miatt. A tét óriási, bő egy hónap múlva az egész képviselőházat és a szenátus több mint egyharmadát újraválasztják. Azon huszonöt (demokrata és republikánus) képviselő közül, aki nem indul újra, csak négy nem szavazta meg hétfőn a mentőcsomagot. A Capitoliumon Bush és Paulson sorsa már keveseket érdekel: ahogy Richard Shelby szenátor, a renitens republikánus vezetője mondta: ő csak Alabama népének tartozik számadással. Abban viszont reménykednek, hogy november elejéig nem derül ki: mégiscsak nagyot hibáztak. Fedezi őket, hogy már a Fannie Mae és Freddie Mac jelzáloghitelintézetek és az AIG óriásbiztosító kvázi-államosítását is döbbenten szemlélő átlagember számlái után egyenként 100-100 ezer dollárig kezességet vállal a szövetségi kormány. A Wall Streeten pedig mostanra már nehezen fokozható koncentráció következett be. A Citigroup, a Bank of America és a JPMorgan Chase felfalta a versenytársakat; eszközállományuk biztonságosnak tekintett tartományban, 2290 és 2970 milliárd dollár között van egyenként.
 
A kongresszusi bizonytalanság kényszerhelyzet elé állítja a jegybank szerepét betöltő Fedet, amelynek mélyen a szerszámosládába kell nyúlnia, hogy kezelje a helyzetet, a tovább húzódó hitelpiaci válságot, orvosolja a likviditás hiányát. Paradox módon ezek, lévén ad hoc eszközök, fenntartják, ha nem egyenesen növelik a bizonytalanságot. A bankok ülnek a pénzen, nem adnak egymásnak. A Libor, a referencia jellegű londoni kínálati kamatláb soha nem volt ilyen magasan, 6,88 százalékon - ezzel összefüggésben a Ted-szpred (ami a Libort a háromhavi diszkontkincstárjegyek kamatlábához viszonyítja) 345 bázisponton több mint a háromszorosa az egy hónappal ezelőttinek. A határidős ügyletekből következtethetően a befektetők 76 százalékos valószínűséggel azzal számolnak, hogy a Fed hamarosan 25 bázisponttal csökkenti, 1,5 százalékra viszi az irányadó kamatlábat. A központi bank bejelentette: az eddigiekhez képest további 630 milliárd dollárt pumpál a piacokba, hogy növelje a likviditást. A kilátások mindettől függetlenül nem rózsásak: a Bloomberg elemzői szerint az Egyesült Államok a 700 milliárdos csomag sorsától függetlenül negyedszázada nem látott recesszióba zuhanhat. A második negyedévben 2,8 százalékos volt a gazdasági növekedés.