A csoport ellen irányuló, megfélemlítő vagy megalázó megnyilvánulás polgári jogi szempontból csak abban az esetben valósíthat meg jogsértést, ha az sérti a csoport tagjaihoz tartozó egyének személyhez fűződő jogait - közölte az államtitkár, az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítési eszközök biztosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában.

Avarkeszi Dezső közölte, az előterjesztés a vallási meggyőződést, a nemzeti, etnikai hovatartozást és a szexuális irányultságot sértő magatartást büntetné. A politikus közölte, a javaslat szerint a bíróságnak lehetősége lesz az alperes ellenkérelmére mérlegelni a csoportot ért sérelmet abból a szempontból, hogy az alkalmas volt-e egyéni jogsérelem kiváltására. Elmondta, hogy az eljárásokat 30 napos, jogvesztő határidőn belül indíthatják, kizárólag a Fővárosi Bíróság előtt, amely soron kívül jár ezekben az ügyekben. Hozzátette: az első tárgyalást legkésőbb a kereset indítását követő 15. napra ki kell tűzni, és az egy esetre vonatkozó ügyeket egyesíteni kell.

Avarkeszi Dezső kitért arra, hogy az eljárási szabályok nem illeszthetők be a polgári törvénykönyv (Ptk.) anyagi jogi rendelkezései közzé, ezért került a téma önálló törvényben a Ház elé. Megjegyezte: az Országgyűlés előtt levő új Ptk. is tartalmazza a gyűlöletbeszéddel szemben fellépés lehetőségét, de annak szövege még az Alkotmánybíróság határozata előtt készült, ezért a kormány támogatja annak elhagyását.

Az államtitkár emlékeztetett rá, hogy az Országgyűlés 2007. október végén fogadta el gyűlöletbeszéddel szembeni fellépést megteremtő Ptk.-módosítást, amelyet Sólyom László köztársasági elnök előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz (Ab) küldött. Az Ab alkotmányellenesnek minősítette a törvényt, és határozatában iránymutatást adott a véleménynyilvánítás szabadsága és a személyiségi jogok egymáshoz való viszonyának megítélését illetően - közölte Avarkeszi Dezső.

A szabályozást az is indokolja az államtitkár szerint, hogy az elmúlt években mind hangosabbá és agresszívabbá váltak azok a szélsőséges, a polgári demokráciában elfogadhatatlan megnyilvánulások, amelyek a társadalom egyes csoportjaihoz tartozó személyek méltóságát a csoporthoz tartozás miatt mélyen sértik.

MSZP egyetért, a Fidesz és KDNP szerint alkotmányellenes

 Az MSZP továbbra is szükségesnek tartja, hogy a büntető törvénykönyvben (Btk.) szankcionálják a gyűlöletbeszédet, a Fidesz és a KDNP viszont alkotmányellenesnek tartja a javaslatot - derült ki a pártok vezérszónokainak felszólalásaiból a keddi parlamenti vita során.

Bárándy Gergely (MSZP) leszögezte, hogy a szocialista frakció továbbra is szükségesnek látja, hogy a büntető törvénykönyvben szankcionálják a gyűlöletbeszédet. Hozzátette: mind a kormány által előterjesztett javaslatot, mind a kisebbségi ombudsman, Kállai Ernő javaslatát támogatni tudnák, mert úgy gondolják, hogy más jogágak keretei között is fel kell lépni a gyűlöletbeszéd ellen. A képviselő azt mondta, hogy az államnak kell biztosítania a lehetőséget arra, hogy a meggyalázott közösségek tagjai meg tudják védeni magukat a kirekesztő megnyilvánulásokkal szemben.

Bárándy Gergely elmondta: a törvényjavaslat nem csak a kisebbségeket, hanem a teljes magyar társadalmat, illetve a külföldi állampolgárokat is védeni kívánja. A politikus a rendszerváltozás nagy értékének nevezte a szólásszabadságot, de véleménye szerint mint mindennek, ennek is megvannak a korlátai. Kitért rá, hogy a korábbi, alkotmányellenesnek minősített javaslatuk kapcsán megfogalmazott alkotmánybírósági külön- és párhuzamos vélemények azt mondják ki, hogy a közösségek méltóságának védelme érdekében lehet, sőt kell is módosítani a büntető törvénykönyvet.

Répássy Róbert (Fidesz) szerint, ha létezik próbaper, akkor ez a javaslat próbatörvény, mert az egyetlen célja, hogy kipróbálják, az Alkotmánybíróság (Ab) megváltoztatta-e korábbi véleményét. Az ellenzéki képviselő azt mondta, hogy a törvényjavaslat részben ugyanazokat a hibákat követi el, mint az a polgáritörvénykönyv-módosítás, amely nemrég elbukott az Alkotmánybíróság előtt.

Legfőbb hibaként azt emelte ki, hogy a javaslat a személyiségi jogokat a csoportot ért sérelemmel, az emberi méltóság szempontjait pedig a kisebbségvédelem szempontjaival keveri össze. Hozzátette, hogy az emberi méltóság védelme - csoporthoz tartozásra való tekintet nélkül - mindenkit megillet. Leszögezte: szükség van a gyűlöletbeszéd elleni fellépésre, de mint mondta, több jogvédő szervezet és alkotmányjogászok is felhívták a figyelmet arra, hogy a sértetteknek ma is állnak jogi eszközök a rendelkezésükre. Példaként említette, hogy a rasszista beszéd ma is büntetendő.

Répássy Róbert véleménye szerint a törvényjavaslat valószínűleg ugyanarra a sorsra jut, mint a korábbi próbálkozások, mert ugyanazok a kifogások merülnek fel vele kapcsolatban, mint azokkal, amelyeket alkotmányellenesnek minősítettek.

Szászfalvi László (KDNP) arról beszélt, hogy a törvényjavaslat már sokadik kísérlet a gyűlöletbeszéd szabályozására. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2004 óta az Alkotmánybíróság minden szabályozási javaslatot alkotmányellenesnek ítélt. A kereszténydemokraták véleménye szerint a jelenlegi javaslat szakmailag nem jelent előrelépést a korábbiakhoz képest, ezért - mint mondta - nem tudják támogatni. Szászfalvi László leszögezte, hogy a KDNP megítélése szerint a javaslat aránytalanul és szükségtelenül korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát.

Az SZDSZ és az MDF nem zárkózik el

Az SZDSZ és az MDF sem zárkózott el a törvényjavaslat támogatásától, és mindkét párt kifogásolta, hogy a gyűlöletbeszéddel szembeni fellépés nem a polgári törvénykönyvben szerepel. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) azt mondta, egyetértenek azokkal az aggodalmakkal, hogy nem kizárt, ez a javaslat is alkotmányellenes lesz. Azt azonban fontosnak tartják - folytatta - , hogy erre a problémára jogalkotási szinten is megoldást találjanak.

A szabad demokrata képviselő szerint az előterjesztés megkísérli a korábbi hibákat kiküszöbölni, ezért támogatják. A támogatásuk indokai közzé sorolta azt is, hogy a kormány belátta, alkotmánymódosítás nélkül további büntetőjogi eszközök nem állnak rendelkezésre. Hankó Faragó Miklós értetlenségét fejezte ki amiatt, miért nem építik be a rendelkezéseket a Ptk-ba. Önálló javaslatként kurtán-furcsán néz ki - vélekedett.

Herényi Károly (MDF) szerint ez a mostani törvényjavaslat közelebb áll az alkotmányosság kritériumaihoz, mint az előző kettő, és az előterjesztést pártja nem tartja elvetendőnek. Megjegyezte ugyanakkor, hogy egy normális országban a gyűlöletbeszédet a társadalom önmaga képes "margóra tenni". A képviselő szerint a gyakorlatban problémát okozhat, hogy igazolni kell: a keresetet indító az érintett csoporthoz tartozik. Ez súlyosan méltánytalan helyzetet teremthet a bírósági eljárásban, esetleg vissza is tarthatja az egyéneket a keresetindítástól - fűzte hozzá.

Az MDF-es politikus szerint nem kaptak választ arra, hogy a világnézeti meggyőződés miért maradt ki a csoportok közül, és az sem világos, hogy a szankciók közül miért hagyták ki a kártérítés lehetőségét. Elmondta: jobb megoldásnak tartanák, ha a normaszöveg a polgári törvénykönyvbe épülne be. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke az általános vitát elnapolta.

(MTI)