A piaci várakozásoknak megfelelően nem változtatott a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa a 8,5 százalékos alapkamaton. Simor András jegybankelnök a döntést követő tájékoztatón azt mondta: a tagok nagy többséggel értettek egyet a május óta érvényes kamatszint megtartásával. Az infláció alakulása megfelel az MNB várakozásainak, azon a pályán mozog, amelyet korábban valószínűsítettek, azaz lassan csökken. A gazdasági növekedést visszafogott javulás jellemzi, ami a nemzetközi helyzet ellenére várhatóan tovább folytatódik. Az alapkamatot befolyásoló harmadik tényező, a bérek alakulása azonban továbbra sincs összhangban a jegybank céljaival. A bérek 8-9 százalékkal nőnek, miközben a termelékenység romlik, a foglalkoztatottak száma csökken.

Az olajárak óriási ingadozása is óvatosságra inti a monetáris tanácsot. Összességében esett a nyersanyag ára, és a szeptemberi inflációra ez már jó hatással lehet. Amikor azonban egy napon belül több tíz dollárral drágul vagy válik olcsóbbá az olaj, az inkább bizonytalansági tényezőként hat a kamatdöntés meghozatalakor, mintsem hogy a csökkentést sürgetné.

Simor András kijelentette: az Amerikából kiindult pénzpiaci válságnak nincs közvetlen hatása a magyar pénzügyi rendszerre, még akkor sem, hogyha a lábát már betette Európába. A probléma akkor kezdődne, ha a Magyarországon levő külföldi tulajdonú bankok anyavállalatai kerülnének bajba. Figyelemre méltó azonban, hogy a válság már nemcsak az ingatlanpiaccal kapcsolatban levő bankokat érinti, hanem azokhoz is elért, amelyek bármely területen túl nagy kockázatot vállaltak. Ilyen helyzetben nem indokolt alapkamatot csökkenteni - tette hozzá.

Az elnök szerint az, amit az államok és a jegybankok Európában tettek, példaértékű, és sikerült megakadályozniuk az összeomlást. A magyar kormánynak azért még van tennivalója. Amikor nő a piacon a kockázat, az olyan lépéseket tesz szükségszerűvé, mint például a közép- és hosszú távon is kiszámítható szabályrendszer bevezetése. Ugyanakkor a cégeknek és a lakosságnak szem előtt kellene tartania, hogy csak olyan kockázatot vállaljanak, amit értenek, és csőd esetén kezelni tudnak. Az elnöknek egyébként tudomása van olyan hazai vagyonos magánbefektetőkről, akik a tengerentúlon, éppen az összeomlott piacokon fektettek be. Az őket ért veszteség makrogazdasági hatása elhanyagolható.

Ha akár csak egy évvel is korábban üt be a mostani válság, a magyar gazdaság jobban megsínylette volna - véli Simor. Szerinte a korábbiakhoz képest fegyelmezettebb költségvetések eredménye, hogy nincs nagyobb baj. Reméli, ez a tendencia továbbra is fennmarad. Hozzátette, az MNB legutóbbi előrejelzésében 2009-re 2,4 százalékos növekedéssel és 4,3 százalékos inflációval számolt. Anynyit változott az álláspontja, hogy a kisebb növekedést eredményező kockázatok megnőttek. A tegnap benyújtott költségvetés háromszázalékos GDP-növekedése tehát soknak tűnik, de ezzel Simor szerint a kormány is tisztában van.