Kétszáz pert indítottak el. Az önkormányzat hét-nyolcszázmillió forintra duzzadó kinnlevőségét akarja behajtani, a bérlők egy része szerint ez csupán ürügy a terület megtisztítására.

A Műgyűjtő Galéria a kilencvenes évek óta bérel két Kossuth Lajos utcai ingatlant a belvárosi önkormányzattól. Mire a társaság saját költségén felújíttatta az ingatlanokat, megjelent a vagyonkezelő embere is az emelt összegű bérleti díjról szóló szerződéssel. Azon ígéret reményében, miszerint rövid időn belül, kedvező feltételekkel megvehetik a helyiségeket, aláírták a szerződést. Hat évig semmi sem történt. 2003 nyarán viszont irreálisan magas összegű ajánlatot tett az önkormányzat. A galéria már csak azért is sokallta az árat, mert semmiféle értékbecslés nem előzte meg. Az önkormányzat erre visszavonta ajánlatát. Azóta pedig hiába jelzik évről évre vételi szándékukat. Két hónapja viszont 70 százalékos bérletidíj-emelésről értesítette a céget a vagyonkezelő - vázolja az elmúlt évek történéséit Danczkay Ágnes, a Műgyűjtő Galéria ügyvezetője.

A Helyiségbérlők Egyesülete több hasonló panasz ismeretében levélben hívta fel Rogán Antal polgármester figyelmét a bérleti díj emelését meghatározó önkormányzati koncepció téves voltára. Dr. Hidasi Gábor egyesületi elnök szerint a korábbi díjemelések nyomán a bérlő által befizetett összeg, illetve az önkormányzat által egyoldalúan megállapított díjak közötti különbségek hátralékként való nyilvántartása, illetve behajtása a joggal való visszaélés törvényi tilalmába ütközik.

Százharmincmillió forintot követelnek tőlünk - mondja Kéz Ágnes, a Képcsarnok Kft. vezetője. - A cég, illetve jogelődje 1948 óta bérel bemutatótermet a Váci utcában és a Károly körúton. Mindig pontosan fizették az eleddig egyetlen aláírt szerződésben szereplő bérleti díjat. Az önkormányzat azonban időről időre egyoldalúan bérleti díjat emelt, amit a bérlőket védő tízéves felmondási moratórium lejárta után azonnal megpróbált behajtani. A Képcsarnok Kft. hajlandó is lett volna fizetni: a Mednyánszky Galéria után a nyilvántartott teljes hátralékot, míg a Csók Galéria tartozásainak felét. Válaszra se méltatták őket. Helyette három év múlva felmondtak. Kéz Ágnes példátlannak tartja a belvárosi gyakorlatot, a minden megyeszékhelyen galériát működtető cég még sehol sem tapasztalt ilyen eljárást. Minthogy a pénzük se kellett, és tárgyalni se hajlandók velük, csak arra gondolhatnak - mondja -, hogy a valódi cél nem megegyezés, hanem a helyiségek kiürítése.

A lelakatolt, újságpapírral bélelt kirakatok láttán aligha érthető az önkormányzat nagyszabású tisztogató akciója. Mindenhol végkiárusítást tartanak, havonta váltják egymást a bérlők. Nemhogy az öt-tízszeres bérletidíj-emelést, de még a rezsiköltséget is képtelenek kitermelni a cégek - mutat körbe egy ügyben érintett, ám magát megnevezni nem kívánó étterem tulajdonosa, aki szerint az önkormányzat évek óta játszik furcsa macska-egér harcot a bérlőkkel. - Küld egy levelet a bérleti díj irreálisan magas emeléséről, ám a bérlői megkereséseket válaszra sem méltatja. A "tartozásokat" nyilvántartják, de számlát nem küldenek, pert eddig nem indítottak. Kong az ürességtől az egész Belváros, mi értelme van akkor azokat a bérlőket is elűzni innen, akik még úgy-ahogy, de tartják magukat?

- Senkit sem kívánunk elüldözni, célunk a bérlőkkel való megegyezés - hangsúlyozza Puskás András, Belváros-Lipótváros alpolgármestere. - A kerület 1200 üzletbérlőjének többsége már megértette, hogy az önkormányzatnak megmásíthatatlan érdeke, hogy piaci alapokon adja bérbe az ingatlanokat. A bérleti szerződések megújítására vonatkozó szándékát az önkormányzat írásban jelezte a bérlőknek. Az egyezséget elutasítók tartozását pedig folyamatosan nyilvántartjuk. Az alpolgármester tudja, hogy az egyoldalú díjemelés alapján számított hátralékot egyetlen bíróság sem ismerné el, ők is inkább tárgyalási alapnak tekintik. Az esetenként tízszer többet fizető bérlőkkel szemben mélyen igazságtalan lenne, ha a régiek minden tartozását elengednénk.

Nem is teszik. Az önkormányzat tavaly felmondott a hátralékosoknak. Közülük ötvennel már megállapodtak. Puskás András egyébként nem tart attól, hogy a helyiségek üresen állnak majd. A közterület-megújítási programok új teret nyitnak a terjeszkedni kívánó ingatlanfejlesztők előtt.

Ráadásul a jövő évtől friss milliárdok ömlenek Budapest Belvárosába. Az összesen hét- milliárd forint támogatást elnyert Budapest szíve program egyik elemeként új gyalogostengelyt alakítanak ki a Kecskeméti utcától a Petőfi Sándor utcán át a Honvéd utcáig. A projekt első szakaszára 2,4 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre, ha a projektgazda V. kerület biztosítja a húszszázalékos önrészt - súlyos százmilliókat. Budapest legértékesebb területeit birtokolva nem is olyan lehetetlen a feladat. Az önkormányzat mindenesetre igyekszik. Az idén tíz - Fő utca projektben érintett - ingatlan fővárosi védettség alól való felszabadítását kérte a kerület. A feloldás után az önkormányzat lehetőséget adhatna az épületek felújítására, átépítésére, bontására.

Nem véletlenül. A Belvárosban már eddig is nagy volt a tolongás. Az elmúlt években több nagybefektető - Gestim Group, ORCO, ING - is terjeszkedett a területen. A kerületi önkormányzat legjelentősebb ingatlanpartnere azonban a Deák Ferenc utcát 15 milliárd forintos költséggel Fashion streetté alakító Csipak Acquisition volt. A jó kapcsolat még a közterületi parkolás belvárosi megszervezésének idejéből eredeztethető, de azóta sem lanyhul. A társaság új célterülete a Fő utca program által érintett Bécsi utca.

A felszabaduló helyiségekbe pályázat útján keresnek bérlőt.