– Igen?
– Szia, Tóth János.
– Szia.
– Mi újság van?

Ilyen pattogós stílusban számoltatja el vélhetően valamelyik beosztottját az a Tóth Jánosként bemutatkozó férfi, aki talán azonos lehet az illegális adatgyűjtéssel hírbe hozott UD Vagyonvédelmi Zrt. egyik tulajdonosával. A pénteken a youtube.com internetes fájlmegosztó oldalon nyilvánosságra hozott felvételből kiderül, hogy ezúttal egy ügyvédi iroda volt a célpont a Balassi Bálint utcában, a Parlamenttől a második házban, a harmadik emeleten. (Mellesleg a házban – már ha tényleg jól azonosítottuk a homályos utalások alapján – több iroda működik, a harmadikon is kettő.)

Ahol a belső kapunál van a kaputelefon – onnan engedik be az ügyfeleket –, körülötte pedig minden fából van, és „oda lehetne kihelyezni egy valamilyen olyan eszközt, amelyen keresztül lehetne nézni, hogy ki megy be, meg ki” – referál a felvétel szerint a beosztott.

Aki mellesleg igen alapos munkát végzett: felmérte, hogy az épületben két üres lakás van, s „kívül mennek több helyen is a telefon-, meg az internet-dobozok, tehát elképzelhető, hogy hozzájuk lehetne férni”. De még a szeméttároló sem kerülte el a figyelmét, és megtudta, hogy az ügyvédi iroda papírhulladékát gyakran két-három napig is ott tárolják.

Arra viszont nem talált megoldást, hogy az irodába miként lehetne bejutni, bár megnézte, hogy az ajtón közönséges zár van, és nincs kicímkézve, hogy lenne-e valamilyen technikai védelem, bár nyilván van – mondja a telefonba. Ám annak nem látja akadályát, hogy az irodába érkezőket valamilyen dobozba szerelt kisebb kamerával figyeljék meg.

„Szűkülnek itt a lehetőségek egyre inkább, a fene egye meg, de ez van, csodák nincsenek” – ad hangot elégedetlenségének a Tóth néven bemutatkozó férfi. Társa azonban vigasztalja: van két üres lakás, azokat bérbe lehetne venni. De az irodába csak úgy besétálni – azt nem lehet.

Felvetődik ugyan egy ismerős, akit beküldhetnének, de azt kockázatosnak tartják, mert a „nagyfőnök” embere. Jön viszont haza András – gondolkodnak közösen –, és már a fedőtörténeten törik a fejüket, hogy mivel menjen az ügyvédi irodába. Sztorit kell kitalálni, névjegyet kell nyomtatni neki – szövik tovább a szálakat. És itt vége a beszélgetésnek.

Ha a felvétel hiteles, gyakorlatilag tényként rögzíthetjük: a két szereplő bűncselekményre szövetkezett. A magántitok jogosulatlan megszerzése a legkevesebb, amit a terhükre lehetne róni, hiszen elég egyértelmű, hogy a cél az, hogy a „másnak a lakásában, egyéb helyiségében vagy az ezekhez tartozó bekerített helyen történteket technikai eszközzel” megfigyeljék, illetve a „távközlő berendezés útján, illetőleg számítástechnikai rendszeren másnak továbbított közleményt, adatot” kifürkésszék. Igaz, az előkészületet a Btk. nem rendeli büntetni, ám a hanganyag eléggé árulkodó arra nézvést, miféle módszerekkel dolgozhattak ezek. Mellesleg ügyvédi irodát még hivatalosan is csak igen korlátozott keretek között lehet megfigyelni: erre a nyomozóhatóság csak akkor kap engedélyt, ha magát az ügyvédet gyanúsítják bűncselekmény elkövetésével.