Mekkora szerepük van az autópályáknak a gazdaság élénkítésében? Mennyire vonzzák az új sztrádák egy-egy körzetbe a befektetőket? Összeállításunkból kiderül: az autópálya fontos, de nem elégséges eszköze a beruházások élénkítésének.
A csodavárók hoppon maradnak
Szakértők szerint a gazdasági befektetők csak akkor számolnak komolyan egy településsel, ha az autópályától legfeljebb félórányi távolságra esik. Az utóbbi években elkészült hazai sztrádaszakaszok mentén számos településen azt hitték, a gyorsforgalmi úttal automatikusan megérkeznek hozzájuk a beruházók is. Az M3-as, az M5-ös és az M7-es újonnan épült szakaszai mentén érdeklődtünk a sztráda hatásairól, s összeállításunkból kiderül: az autópálya fontos, de önmagában nem elégséges eszköze a beruházások élénkítésének.
Az M3-as autópálya polgári csomópontjában már kézzelfogható jelei vannak a sztráda jelenlétének: az utóbbi néhány évben Polgár városában, de a térségben is megnőtt az odatelepült vállalkozások száma. Ez egyebek között a Hajdú-Bihar megyei település földrajzi fekvésének köszönhető, hiszen Budapest felől autózva itt ágazik el a Tiszántúl két meghatározó nagyvárosa, Debrecen és Nyíregyháza felé az M3-as autópálya. Tóth József polgármester szerint önmagában az autópálya korántsem elégséges a beruházások ösztönzéséhez. Fontos, hogy a sztrádából profitálni akaró település vállalkozásbarát legyen, rendelkezzen a kor követelményeinek megfelelő ipari infrastruktúrával, a helyi oktatási rendszer szolgálja ki a szükséges igényeket, s fontos a gyors hivatali ügyintézés is - mondta. - Az utóbbi időszakban létesült nálunk egy négymilliárd forintos outlet center kereskedelmi központ, egy síküveggyár, egy logisztikai központ, továbbá egy műanyagüzem, és előkészítés alatt áll egy kamionmosó és egy szerviz - sorolta Tóth József.
A polgármester hangsúlyozta: a sztrádák közelében fekvő településeknek nem szabad a csodavárás állapotába esniük, s nem szabad azt hinniük, hogy a sztráda mindent megold helyettük. Hasonlóképpen vélekedett Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere is, aki szerint a város iránt már akkor megnőtt a befektetői érdeklődés, amikor az M3-as még el sem érte a szabolcsi megyeszékhelyet: elegendő volt a döntés bejelentése három évvel ezelőtt, hogy a pálya továbbépül Nyíregyháza felé. Azóta négy-öt cég települt a városba, és időközben az M3-as is megérkezett. Az ipari parkban működik az Elektrolux, odatelepült a Jászplasztik, van ott egy liftajtókat gyártó cég és egy nyomdaipari vállalkozás.
- Arra nem is számítottunk, hogy a várost keletről elkerülő út melletti területek milyen vonzóak lesznek - tette hozzá Csabai Lászlóné. - A város keleti részén jelenleg négy-öt céggel folynak tárgyalások. Bevásárlóközpontok építését tervezik, ami tovább szélesíti majd a már most is bőséges kereskedelmi kínálatot.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírbátorhoz 26 kilométerre húzódik az autópálya, ami a befektetők számára - úgy tűnik - nem jelent távolságot: az elmúlt két év alatt ugyanis mintegy ezer munkahelyet teremtettek a kisvárosban. Balla Jánosné polgármester szerint ehhez szükség volt a 2005-ben kialakított új, 50 hektáros ipari parkra, amelyet a város közművel, energiával és úttal látott el. Mint mondta, az utóbbi két évben üzemet hozott létre náluk a Bátor Product és a dán Coloplast, az idén decemberre pedig elkészül az olasz Serioplast műanyagipari termékeket gyártó üzeme. Balla Jánosné különösen büszke arra, hogy az olasz cég Magyarországon elsőként Nyírbátorban létesít gyárat. A polgármester megjegyezte, hogy a sztráda közelsége nemcsak az ipari ágazatra, de a turizmusra is jótékony hatással van: - Amióta Budapesttől két és fél órányira vagyunk, hétről hétre több turistabuszt látunk a Báthoriak várkastélyánál.
Szegedet 2005 decemberében - a vártnál később - érte el az M5-ös. Azóta nem telepedett le igazán nagy és neves cég a Dél-Alföld központjában, az autósztráda fejlődést generáló hatásai azonban így is egyértelműek. Botka László polgármester példaként említette, hogy az utolsó 3-5 évben az infláció kétszeresével emelkedett a helyi cégek árbevétele - s ezzel együtt a helyi iparűzési adó. A Szegedet az országhatárral összekötő M43-as autópálya - amely a tervek szerint 2010 augusztusára készül el Makóig - szegedi elkerülő szakasza mentén új ipari területeket jelölnek ki. A város mellett a Dél-Alföld legnagyobb logisztikai csomópontját tervezik megépíteni. Informatikai és biotechnológiai cégek is érdeklődnek. Nagy iparvállalat azért nem települt le mostanában, mert a városban hiányzik a felsőfokú műszaki képzés, nincs megfelelő ipari munkaerő - állította Botka László.
Szeri István, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke ezt azzal egészítette ki, hogy számos korábbi fejlesztés - például az, hogy Csányi Sándor nagyvállalkozó Szegeden jelölte ki a tulajdonában álló Pick-Délhús, illetve a Sole-Mizo vállalatcsoportok központját, illetve a szegedi és a makói gumigyár privatizációja és fejlesztése - összefügg az autópálya elérhetőségével. A kamarai elnök szerint érdemes tágítani a kört: nemcsak Szegeden, hanem Szentesen (a francia Legrand villamossági gyárának fejlesztésével), és Mórahalmon (az agráripari parkba települő belga cégek révén) is érezni az M5-ös hatását.
Kecskeméten szinte már el is felejtették, hogy valaha nem lehetett autópályán eljutni Budapestre. Igaz, a város zsúfolt, mert még nem készült el az elkerülő útszakasz, ám már eddig is számos német gépipari cég telepedett le. Az igazán "nagy halra" azonban több, mint tíz évet kellett várniuk. Az eddigi fejlődésre a koronát a Mercedes betelepülése teszi fel. Zombor Gábor polgármester szerint a nagyberuházás megváltoztatja a térség arculatát, és más településeknek is hoz új befektetőket. A kiváló infrastruktúra mellett fontos szempont volt a korszerűen képzett munkaerő, de Budapest közelsége is. Az M5-ösön és az M0-son át ma 40 perc alatt lehet Kecskemét központjából a Ferihegyi repülőtérre érni.
Ellentmondásosak a tapasztalatok az autópályák gazdaságélénkítő hatásáról az M7-es sztráda somogyi, zalai szakasza mentén fekvő településeken. A két megye határánál lévő Sávoly például sokat köszönhet a sztrádának: nagy szerepe volt abban, hogy spanyol befektetők nyolcvanmillió euróért itt építenek világbajnoki motorversenynek otthont adó pályát, majd szállodát és wellnessfürdőt. Másként vélekednek viszont a sztráda beruházásösztönző hatásáról a néhány kilométerrel távolabb lévő Zalakomárban. Varga Miklós, az augusztusban átadott M7-es szakasz mellett lévő település polgármestere szerint ugyanis eddig semmiféle előnyét nem látták a pályának - azonkívül, hogy a községet átszelő 7-es főúton csökkent a forgalom.
Ennél meglepőbb, hogy egyelőre Nagykanizsán sincs kézzelfogható jele a sztráda beruházásvonzó hatásának, de Marton István polgármester szerint a Kanizsa mellett vezető szakasz építésének kezdete óta sorra jelentkeznek a befektetők. A polgármester egyelőre nem kívánta megnevezni az érdeklődőket, csak annyit közölt: magyar és külföldi cégekkel egyaránt tárgyalnak, s ezek között van olyan, amelyik, ha letelepülne, négyezer embernek adna munkát Kanizsán.
- Sormás már most sokat köszönhet a sztrádának - mondta Szányi Gábor, a Nagykanizsa közelében lévő település idén elkészült, 35 hektáros ipari parkjának vezetője. - Egyértelműen az autópálya megépítésével, közelségével magyarázható, hogy néhány hónap alatt benépesült az ipari parkban öthektárnyi terület, sőt az egyik itt megtelepedett nagy logisztikai cég máris bővítést tervez. Mindezen felül folyamatosan érdeklődnek újabb befektetők, vagyis várhatóan hasonló ütemben bővülhet az ipari parkban lévő cégek köre.
Németh Géza, a Zala megyei Becsehely polgármestere úgy vélte: hosszú évek kellenek ahhoz, hogy egy településen érzékelhető legyen az autópálya gazdaságélénkítő hatása. Éppen ezért - tette hozzá - ők már annak is örülnek, hogy a pálya egyik benzinkútja a falunál épül meg. Így legalább néhány helybeli munkához, a falu pedig némi bevételhez jut az iparűzési adóból.
