Nos, vannak nála sokkal rosszabb helyzetben lévő falvak is. Igaz, hogy Öttömös 1990 óta egyfolytában forráshiányos, de igényelhet "önhikit"; olyan támogatást, amely az önhibájukon kívül forráshiányos településeknek jár. A 800 lelkes faluban 160 millió forint az éves költségvetés. Ebből több mint 40 millió forint volna az önhiki, de legutóbb már csak 11 milliót kaptak. Évről évre több ugyanis a forráshiányos település, de az önhikit is zárt kasszából fizetik, mint az egészségügyi ellátást.

Így persze soha sincs elég pénz az intézmények működtetésére. Az iskolát például közös társulásba kellett vinni a szomszéd faluval. Még helyben tanítják a 86 gyereket, de jól látható, hogy néhány éven belül muszáj lesz fölszámolni az iskolát. Bár Öttömösön továbbra is az önkormányzat a legnagyobb munkáltató - de már nem 40 embernek ad munkát, mint pár éve, hanem csak 15-nek. Előre lehet jelezni, mikor ér vissza a falu az 1989-es állapothoz, amikor közös községi tanácsa volt a szomszédos Pusztamérgessel, és csak egyetlen tisztviselő dolgozott a községházán. Annyi a különbség, hogy akkor még volt téesz, amely eltartotta a lakosságot; némi munka ellenében a kevésbé ambiciózus emberek is kaptak szociális segélyt, amit akkoriban fizetésnek neveztek.

Az Európai Unió mindent megtesz azért, hogy Öttömöst felzárkóztassa. Európai támogatásból akadálymentesítették például a háziorvosi rendelőt. Így már csak az a probléma maradt, hogy a háziorvos elmúlt 60 éves, és ha elmegy nyugdíjba, nem jön a helyére senki az akadálymentesített rendelőbe. Öttömösön minden intézmény felújításra szorul, és ad is pénzt mindegyikre az Európai Unió, amíg még van néhány ügyes pályázatíró az apparátusban. Igaz, hiányzik 30 millió a költségvetésből a működtetésre, ezért jövőre talán újabb embereket kell elbocsátani. Nyertek viszont 42 millió forintot felújításra. Benne volt a helyi hírharsonában, hogy csak az iskola renoválására 20 milliós támogatást kapott a falu. A szülők nem is értették: ha ennyi pénz érkezik, miért kell osztályokat összevonni? Úgy kellett nekik megmagyarázni, hogy amit fejlesztésre adnak, azt nem lehet működtetésre elkótyavetyélni. Az Európai Unió úgy segíti Öttömös felzárkózását, hogy támogatja a házak, műszerek, berendezések egyszeri korszerűsítését. Ha a jelenlegi folyamatokat meghosszabbítjuk a közeljövőbe, akkor arra a következtetésre kell jutnunk: Öttömös európai felzárkózása azt jelenti, hogy az európai adófizetők pénzén minden intézményét felújítják, mielőtt be kell zárni őket. Az állam egyre kevesebb pénzt ad, a helyi közösség ereje pedig a piaci versenyben szerzett jövedelmétől függ. Jelen pillanatban azonban Öttömösön szinte kizárólag a buggyant savanyúság mutatkozik piacképesnek.